A fizetéseken nem spórol az állam
További Magyar cikkek
A költségvetési törvényjavaslat kiadásai előirányzatait böngészve kiderül: az állam nem elsősorban a fizetések lefaragásán kezdi a takarékosságot. Bár a személyi juttatásokra szánt keret reálértéken kevesebb lesz, mint idén, a csökkenés nem drasztikus. A minisztériumok igazgatási állományának bérkiadásai például csak négy tárcánál lesznek kisebbek az ideinél, két helyen viszont megduplázódnak.
Több pénz Hillernek, Kiss Péternek, Bajnainak, Petréteinek
A drasztikus változások - amelyeket mindenhol a fejezeti előirányzatok bérköltségei nélkül számoltuk - legtöbbször a kormányzati struktúra átalakulásából származó feladatátcsoportosításokkal magyarázhatók. Elsősorban ez az oka annak, hogy a kulturális feladatokkal kiegészült oktatási tárcánál több mint kétszeresükre - 107,7 százalékkal - nőttek az igazgatás bérkiadásai. Nemcsak Hiller István, hanem a másik szocialista erős ember, Kiss Péter tárcája is hasonló okokból költhet a tavalyinál 90,4 százalékkal több pénzt, a munkaügyi minisztériumba ugyanis beolvasztották a hosszú nevű korábbi szociális tárcát.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget vezető Bajnai Gordon 40,7 százalékkal költhet többet bérekre, mint elődje, az akkor még fejlesztési hivatalt vezető Baráth Etele. Ennek is strukturális okai vannak, 2007-től várhatóan jelentősen megnőnek a hazánkba érkező uniós források, így a velük járó adminisztrációs feladatok is (ráadásul az egyes operatív programokkal foglalkozó dolgozók már nem szétszórtan, a minisztériumokban, hanem az NFÜ-ben dolgoznak). A rendészeti szervek érkezésének köszönheti Petrétei József, hogy az igazságügyi tárca a tavalyinál 47,3 százalékkal többet költhet az igazgatásban dolgozók fizetésére.
A gazdasági minisztérium igazgatási fizetésekre fordítható pénze 14,2 százalékkal nőhet, ide évközben krült át az informatikai tárca, valamint a korábban önálló kutatási és technológiai hivatal. Igaz, utóbbi - 5,1 százalékos bérkeret-növekedéssel - önálló tétel a GKM költségvetésében.
Nullszaldós Lamperth, túlterhelt Szilvásy
Lamperth Mónika a rendészet helyett megkapta a területfejlesztést, ami azzal járt, hogy a BM-ből lett ÖTM szinte pontosan az ideivel megegyező pénzből gazdálkodhat (mindössze 0,05 százalékkal költhet többet). A Miniszterelnöki Hivatalhoz számos új feladat került - például a BM-től a Magyar Közigazgatási Intézet, a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal, a Távközlési Szolgálat és a központi adatnyilvántartó, a KSH-tól az Ecostat -, ám mindössze 13 millió forinttal (0,35 százalékkal) költhet többet a kancelláriaminiszter, mint idén.
Személyi juttatások a minisztériumi igazgatásban
|
Négy minisztériumban csökkent nagy mértékben a személyi juttatások előirányzata. Az egészségügyi minisztériumban 30 százalékkal, 1,66 milliárdról 1,17 milliárdra, az agrártárcánál több mint 20 százalékkal, 3,1 milliárdról 2,48 milliárd forintra, a honvédelminél 15 százalékkal, 4,3-ról 3,67 milliárd forintra, míg a pénzügyminisztériumban 7 százalékkal, 3,06-ról 2,85 milliárd forintra.
A tárcák 2007-ben összesen 38,225 milliárd forintot fordíthatnak bérekre. Ez 1,237 milliárd forinttal (3,14 százalékkal) kevesebb a 2006-os, 39,462 milliárd forintnál; de jövőre hárommal kevesebb minisztérium lesz, mint ez év elején volt. Háttérintézményekkel és hatóságokkal együtt - de továbbra is a fejezeti előirányzatok nélkül - 912,88 milliárd forintot fordít személyi juttatásokra a költségvetés. Ez 14,08 milliárd forinttal, 1,57 százalékkal több az ideinél.
Vesztesek: elnöki hivatal, akadémia, fogyasztóvédelem
A fejezetek többségénél csökkennek az előirányzott összegek, sok helyen nominálisan is - tehát jövőre forintban is kevesebbet kapnak, mint idén -, de a az esetek nagyobb részében reálértéken (tehát az ideinél több pénzt kapnak ugyan, de a növekedés kisebb lesz az inflációnál). A költségvetési törvényjavaslat csökkenti a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Alkotmánybíróság, a KSH és az MTA fizetésre fordítható forrásait, előbbi kettőét kevesebb, mint 1, a statisztikai hivatalét 3,6, míg az akadémiáét csaknem 12 százalékkal.
Negyedével csökken a központi adatnyilvántartó bérkerete - ezt nagyrészt az idei választási évből fakadó költségtöbbletek indokolják -, húsz százalékkal a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalé, az IRM-hez átkerült korábbi BM központi kórházé és a tisztifőorvosi hivatalé. Tíz százalékot meghaladó mértékben vesznek el a közigazgatási intézet, a közlekedési felügyeletek, az agrárkutató intézetek, az államkincstár, az egyenlő bánásmód hatósága és a fogyasztóvédelem személyi juttatásaiból is.
Nyertesek: rendőrség, büntetés-végrehajtás, adóellenőrök
Lesznek nyertesei is a 2007-es költségvetésnek. Az adóhivatal 25,5 százalékkal, 9 milliárd forinttal költhet többet fizetésekre. A katasztrófavédelem, a nemzetvédelmi egyetem és a büntetésvégrehajtás 11-11 százalékkal, míg a rendőrség csaknem 9 százalékkal több pénzt kap személyi juttatásokra, mint idén. A HungaroControl, az energiahivatal és a foglalkoztatási hivatal bérkerete 10-10 százalékkal nő, csaknem ennyivel kap többet a versenyhivatal is. A nemzetbiztonsági szervek 4,7-5,7 százalékkal költhetnek többet fizetésekre. A mentőszolgálat, a vérellátó, valamint az egyetemek és főiskolák bérkerete viszont csak 1,1-2,9 százalékkal emelkedik.