Új jármű
Két újonnan fejlesztett járművel jelennek meg a piacon: egy harminc fős, úgynevezett midibusz és egy elővárosi autóbusz szerepel a kínálatban, s a cég szeretné gázüzemű motorokkal is ellátni termékeit. A technológiai hátteret a szegedi, szeghalmi, mátyásföldi és székesfehérvári Ikarus-leányvállala-tok, valamint mintegy harminc korábbi Ikarus-beszállító biztosítja, az induláskor kétszáz embernek munkát adó gyárnak. A fentiek azt mutatják, Széles Gábor, aki tavaly óta szeretné visszavásárolni a bezárt székesfehérvári Irisbus-üzemet, nem kíván tovább várni az Irisbus válaszára. Pedig másfél hónapja még úgy nyilatkozott, hogy miután elfogadta az Irisbus által kért árat, heteken belül megkezdődhet a termelés újraindításának előkészítése. Választ azonban azóta sem kapott.
Az Ikarusbus Rt. vezetése a múlt év decemberében még arra számított, hogy 2003-ban 200-300 jármű Oroszországban, száz trolibusz Romániában és további harminc Tunéziában kelhet el. Emellett az volt a tervük, hogy az Ikarusbus kínálatából a csuklóst és a trolit kínálják majd exportra, s Elios Pascual úgy vélte, a troli az Európai Unióban is versenyképes lehet. A termelés azonban végül is nem indult meg.
Nem megy az export
A székesfehérvári Ikarusbus-gyár bezárását a magyarországi kereslet folyamatos hanyatlásával, illetve azzal indokolta a Fiat-Iveco csoporthoz tartozó Irisbus, hogy az exportot sem sikerült újraindítani a buszgyártó vállalkozás hagyományos piacán, Oroszországban. Az idén az Ikarusbus egyetlen jelentős exportmegrendelése csupán száz alváz volt. Széles Gábor azonban korábban kijelentette, nemcsak itthon, hanem külföldön is eladhatók lennének a magyar buszok. Ezért kívánta visszavásárolni az egyébként az Ikarus Rt. területén lévő fehérvári üzemet, amelynek energiaellátását is az Ikarus Rt. biztosította.
Még 1999. december 15-én írták alá azt a szerződést, amely alapján az Ikarus az Irisbus csoporthoz csatlakozott Ikarusbus Rt. néven, s 2002. január elseje óta a társaság 95 százaléka van az Irisbus tulajdonában. Öt százalék maradt az egykori magyar fő tulajdonosnál, az Ikarus Rt.-nél, amely a termelés februári leállításáig az Ikarusbus alkatrész-beszállítója volt.