Alapos késésben a CO2-kereskedelem

Lassan egy hónapja áll az Európai Bizottságnál (EB) az emissziókereskedelem megkezdéséhez szükséges magyar kiosztási terv tervezete, ugyanis az EB egy saját maga által beadott jogi módosító indítvány elfogadására még nem bólintott rá. Ezzel a helyzettel újabb hetekkel csúszhat az amúgy is késésben lévő kvótakereskedelmi rendszer, írta a Napi Gazdaság.

A rendszer elindulását ugyanis valamikor az év első felére tervezték a szakértők, ám a folyamatos késések, jogszabályi egyeztetések miatt az is kérdéses, hogy egyáltalán még az idén elindul-e a kereskedelem. A környezetvédelmi tárca illetékesei szerint amennyiben az EB dönt a módosításról, akkor még hátravan a magyar közigazgatási egyeztetés, majd utolsó körben a kormány elé kerülhet az ügy.

Öröm az ürömben, hogy az Országgyűlés már korábban megszavazta az üvegházhatású gázok kereskedelméről szóló törvényt, sőt az úgynevezett központi tranzakciós tár (registry) - amelybe a cégek majd kvótáikat töltik fel - is működőképes. Mindezzel együtt nem csupán Magyarország az maradt le a bevezetésben, az új tagállamok közül ugyanis eddig senki sem kezdte meg a kereskedelmet, sőt a régiek közül is csupán 11 tagállamnál fogadták el a tervezetet.

A korábbi problémák közül, úgy tűnik, megoldódott az aukción értékesített kvóták vagyonkezelése, a tervek szerint három minisztérium: a Gazdasági és Közlekedési, a Környezetvédelmi és Vízügyi, valamint a Pénzügyminisztérium osztozhat a befolyó összegen. A nemzeti kiosztási terv szerint ugyanis a teljes kvótamennyiség 95 százalékát osztja ki ingyen a cégeknek az állam, s 2,5 százalékot árverésen értékesítenek, a fennmaradó részt többek között új belépőknek teszik félre.

Az úgynevezett állami számla a környezetvédelmi tárcánál lesz a tervek szerint, ám erről előbb meg kell állapodniuk az illetékes szerveknek a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal. Míg utóbbiról nem várható rendelet, addig az aukcióról mindenképpen lesz egy a környezetvédelmi és a pénzügyi tárca által közösen készítendő papír. Mindezek mellett korábban felmerült az is, hogy Magyarország legyen az európai kvótakereskedelem központja.

Eszerint az elképzelés szerint a széndioxid-kereskedelemben érdekelt társaságok a kvótakereskedelemből származó nyereségük felét levonhatják adóalapjukból. Ezzel a kvázi adócsökkentéssel el lehetne érni, hogy ezek a cégek a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítsák le vállalati szintű tranzakcióikat, és így az országba telepítsék a treasuryközpontokat.