További Magyar cikkek
A két évvel ezelőtti büdzséhez képest 800 millió forinttal emelkedett az idén 2,25 milliárdosra duzzadt Sziget-költségvetés. A növekedés egyenletes volt: 2004-ről 2005-re, illetve tavaly óta is 400-400 millióval nőtt a büdzsé, amit a látogatók nem csak a programok illetve az infrastruktúra színvonalának emelkedésén, hanem a jegyárak növekedésén keresztül is érezhettek, a növekedést ugyanis szinte kizárólag ezen a forráson keresztül érték el. Bár az egyhetes fesztivál szponzori bevétele 600-650 millió forint között alakul, azaz egy jól menő magazin éves bevételét teszi ki, mára a költségvetésben e forrás aránya a korábbi negyven százalékról 27-28 százalékra csökkent.
Szűkős iparági horizont
Azaz miközben a kiadások és a jegyárbevételek az elmúlt években is növekedtek, a szponzori bevételek beálltak az említett 600-650 milliós szinten. Takács Gábor, a Sziget Kft. ügyvezető igazgatója szerint ezen nem lehet csodálkozni, korábban sem számítottak a megelőző időszakot jellemző növekedésre ezen a téren. Az igazgató megismételte a lapunknak két éve is hangsúlyozott állítását: a szponzori bevételek jelentős növekedésének határt szab a tény, hogy minden, a fiatalokat kiemelt célközönségnek tekintő és rájuk jelentős összeget áldozni is képes ágazat egy-egy óriása már jelen van a Szigeten. Takács Gábor értékelése szerint bevételeik ugrásszerűen már csak abban az esetben nőhetnek, ha egy új ágazatot képviselő multi jelenik meg Magyarországon, amely bevezető kampányában a Szigetnek is jelentős szerepet szánna.
|
Kisebb mértékű emelkedésre nyílhatna még lehetőség bizonyos lyukak befoldozásával: mivel a szponzori tárgyalásoknál az egyik alapkérdés, hogy milyen, a fesztivál jellegéhez, programjához illeszkedő, ugyanakkor a fiatalok körében saját népszerűsítését is jól szolgáló "saját programmal" tud megjelenni a reklámozó. Már korábban is szerettek volna például mosóporgyártó céggel megállapodni, amely értelemszerűen mosodát nyithatott volna a rendezvényen. Erre az idén először komoly esély is volt, de végül - Takács által részletezni nem kívánt okokból - mégsem jött létre megállapodás.
Fiatalok és jól öltözöttek
Pedig a szigetlakók minden felmérés szerint kiemelten értékes réteget jelentenek a reklámozók számára. Zömükben városi, jó anyagi háttérrel rendelkező, műszaki és egyéb javakkal korosztályukat felülreprezentáló mértékben rendelkező, vagy ilyenek beszerzését a közeljövőben tervező rétegről van ugyanis szó. A cégek szponzori kerete azonban nagyságrendjét tekintve behatárolt, hasonlóan a Sziget látogatóbefogadási kapacitásához: egy este legfeljebb 65 ezren lehetnek a fesztiválon, és bár a napi forgalom alakulása szór az egyhetes rendezvény ideje alatt, a hétvége telt házas, de egy esős nap akár tízezres nagyságrendű "kimaradást" is jelent, összességében évek óta mintegy 360-385 ezer fős "eléréssel" kalkulálhatnak a hirdetők.
Így a szigetlakók értéke ma már elsősorban abban jelentkezik, hogy minden, a fiatalokat célközönségének tekintő iparágból van jelentkező a jelenlegi szponzorok helyére: az év végén lejár a főtámogatókkal (az elmúlt három évben a Pannon és a Dreher) kötött szerződés is, így indulhat egyfajta licit a konkurensek között (az egyes cégek kizárólagosságot élveznek a fesztivál alatt, azaz a szervezők garantálják, hogy konkurenseik nem jelenhetnek meg a rendezvényen). Érdemi ugrásra azonban a marketingbüdzsé és a látogatószám fenti korlátai miatt ezen keresztül sem számít Takács Gábor.
Megáll a növekedés
Éppen ezért az idén még komolyabban gondolják, amit már az elmúlt években is - igaz, a számok tükrében akkor kevéssé megalapozottan - hangsúlyoztak: nincs lehetőség a büdzsé további jelentős növelésére. Erre ugyanis - mivel a bevételi oldal eddig nem említett két lába, az állami támogatás, illetve a vendéglátásból származó bevétel kevésbé jelentős, illetve szintén nem emelkedik a korábbi évekhez hasonló ütemben - lényegében kizárólag a jegyárak további növekedésén keresztül lenne mód. "Veszélyes szintre jutottunk" - ismerte el a jegyárakkal kapcsolatban Takács Gábor. A mostani, az elővételi kedvezmények nélkül már 6000 forintos napi és (sátrazástól függően) 25, illetve 30 ezer forintos heti jegyárak már felvetik annak lehetőségét (bár az elővételes eladások jól alakultak), hogy az árak miatt esetleg kevesebb látogató érkezik. Ám az évek óta hangoztatott érv Takács Gábor szerint továbbra is áll: Magyarországon már lehet 10-15 ezer forintos jegyárakkal egyestés, telt házas koncerteket is szervezni, így ehhez, illetve különösen a nyugat-európai fesztiválárakhoz képest továbbra sem tekinthető drágának a szigetbelépő.
Át a forintválságon
Ez utóbbi szempontot jól példázza, hogy a külföldi jegyeladások, illetve a külföldi látogatók száma évről évre folyamatosan emelkedik, tavaly már elérte a húsz százalékot. Nekik is köszönhető, hogy a forint gyengülése nem borította fel teljesen a külföldi zenekaroknak fizetendő gázsi miatt jelentős részben euróban kalkulálandó költségvetést, hiszen a bevételek egy része is euróban keletkezik. Ezzel és azzal együtt is, hogy a fellépti díjak felét már előre, a szerződéskötéskor ki kell fizetni, a tíz százalék feletti gyengülés és a jegyárak kritikus szintre emelése és meghatározó szerepe miatt a szervezők most úgy kalkulálnak, a gazdasági értelemben nyereséges fesztiválhoz az kell, hogy a látogatószám elérje a tavalyit.