További Magyar cikkek
1. Elindítjuk a "Panel Plusz" hitelprogramot, hogy azok a lakóközösségek, önkormányzatok is részt vehessenek a panel-felújítási programban, amelyek nem rendelkeznek elegendő önerővel.
2. A megélhetési gondokkal küzdők kamatterhét az állam magára vállalja.
Ahogyan az a gyurcsányi lépéseket figyelemmel követők számára már nem is szokatlan, ismét két lépés, amely valójában egy; erre utal közös alcímük is: "Gyorsítjuk a panellakások felújítását". A kormányfő és a kormányzati kommunikáció előszeretettel mossa egybe a lakótelep és a panel fogalmát, holott a kettő nem ugyanaz: az országban 795 ezer lakás van lakótelepi házakban, de közülük csak 500 ezer épült panelből, a többi téglából vagy egyéb házgyári technológiával készült.
A ma már többségében 30 évnél idősebb házakban nagyjából kétmillió ember él, ráadásul a lakótelepek jellemzően a szocialisták biztos szavazókörzeteinek számítanak, így érthető a kormányzat lakótelepek iránti kitüntetett figyelme. És az sem meglepő, hogy nem a Gyurcsány-kormány az első, amely szívéhez közel áll a lakótelepi választótömeg. Az Orbán-kormány azt vállalta programjában: "kiemelten foglalkozik a panellakások és az elöregedett lakásállomány felújításának támogatásával", míg a Medgyessy-kabinet azt szögezte le: "a korszerűsítést az új lakás építésével egyenrangúnak kell tekintenünk".
Az őszi Gyurcsány-programban is szerepel: "folytatjuk a panelfelújítási programot", ám ebben az évben az állam mindössze 1,9 milliárdot adott erre a célra. Igaz, ehhez hozzájön még hatmilliárd forint, amit azonban már a 2006-os költségvetés terhére szavaztak meg. Ebből a 7,9 milliárdnyi támogatásból 18-20 ezer lakótelepi lakás újítható fel, ami a 795 ezres állomány elenyésző része. Persze ez is előrelépés ahhoz képest, hogy a Medgyessy-kormány hiába hirdetett panelprogramot, az arra szánt 2004-es kétmilliárd forintot elvitte a Draskovics-csomag.
A mostani hitelprogram nagy veszélye ugyanakkor, hogy tovább növeli a lakossági és önkormányzati eladósodást. Jellemzően ugyanis olyan lakástulajdonosok és települések vagy kerületek nem képesek előteremteni a felújításhoz lakásonként szükséges 400-400 ezer forintot, amelyek számára még a kedvezményes kamatozású (jelenlegi feltételek szerint mindössze évi 5,9 százalékos kamatú) kölcsön törlesztése is súlyos terhet jelentene.
3. Támogatást adunk a távfűtéses lakások egyéni hőszabályozásának kialakításához, a távfűtés költségeinek mérsékléséhez.
4. A fűtési rendszerek korszerűsítésével, a távfűtés árának felülvizsgálatával, a szolgáltatók árképzésének ellenőrzésével és adóintézkedésekkel - változatlan energiaárak mellett - átlagosan 5-10 százalékkal csökkentjük a távfűtéses lakásokban élők költségeit.
Az energiatakarékosság ötlete szintén nem újkeletű idea, amely újabb két, egymással szervesen összekapcsolód lépést foglal magába. Orbán Viktor programja 1998-ban már foglalkozott "az energiatakarékos építési technológiák ösztönzésével". A 2000-ben elkészült Széchenyi-terv lakásprogramjának is része volt az energiatakarékossági program, és ilyen célra egészen 2004-ig lehetett pályázni a gazdasági tárcához, valamint idén az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalhoz.
A távfűtés tarifáinak csökkentése ugyanakkor egyértelműen a Gyurcsány-kabinet szellemi terméke, méghozzá olyan új ötlet, amely még az őszi kormányprogramban sem szerepelt. Arról kínosan kevés konkrétumot tudni, hogy pontosan milyen intézkedésekre készül a kormány, mindössze annyi látszik biztosnak, hogy a kormány szeretné a termelői árak terén meglévő árhatósági jogát kiterjeszteni a távhőszolgáltatókra is. Az azonban nem világos, miért csökkennének az árak attól, hogy minden szolgáltatók köteleznének saját és a többi szolgáltató árait és költségeit összehasonlítható közlésre, ahogyan a programban szerepel.
5. A lakótelepi rendőrségek létrehozásával egyre több lakótelepen válik biztonságosabbá az élet.
A lakótelepi rendőrség létrehozása régóta dédelgetett szívügye a kormánynak, a mostani hat lépésből az egyetlen, amely már az őszi kormányprogramban is szerepelt: "a nagyvárosokban elindítjuk a lakótelepi rendőrség-programot". Igaz, ma már 14 helyen működik lakótelepi rendőrség, ezeket azonban eddig elsősorban a városvezetők és a rendőrség együttműködésével teremtették meg, létrehozásuk nem volt kifejezetten kormányzati prioritás.
Idén és jövőre a kormányfő ígérete szerint további 17 lakótelepi rendőrség alakul, majd 2010-ig valamennyi olyan lakótelepet "berendőrözik", hol legalább 1000 lakás van. Bár arról nem tudni, hogy ez mennyibe kerül és hány embert érint 2006-ig vagy 2010-ig, az tény: csak a fővárosban 24 lakótelep van (a 63-ból), ahol legalább 1000 lakás található. A 24-ből jelenleg 4-ben van lakótelepi rendőrség, és erre az évre további három lakótelepen várható annak létrehozása.
6. Pályázati támogatással segítjük az élhetőbb, modern lakókörnyezet kialakítását.
A lakótelepek barátságosabbá tétele már Medgyessy Péternek is eszébe jutott, amikor programjában úgy fogalmazott, hogy az építési támogatással egyenrangú célnak tekintik "a panel- és tömbházak környezetének átépítését, rehabilitációját." A hangzatos szólamokon kívül azonban eddig nem sok történt ezen a téren, már a tavaly augusztusban távozott kormányfő kedvenc szellemi termékében, az Európa tervben sem volt nyoma a lakótelepeknek. A lakásügyi hivatal idén az energiatakarékos korszerűsítéssel egy kategóriában hirdette meg a lakóépületek környezetének felújítását szolgáló pályázatot. Ezen önkormányzatok kaphatnak pénzt lakótelepek közvetlen környezetében lévő utak, parkolók, játszóterek, parkok korszerűsítésére.
|