Állami-magánvállalkozói konstrukció
A továbbépítőnek pedig felelősséget kell majd vállalnia a Kiskunfélegyházáig meglévő szakasz üzemeltetésére, valamint fenn kell tartania a matricás rendszert. Azaz állami-magánvállalkozói (Public-Private-Partnership: PPP) konstrukció jönne létre. Ez a megoldás egyébként már a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről tavaly márciusban született kormányhatározatban is felmerült. Abban az M5-ös kapcsán a közigazgatási-magánvállalkozói társulás elemeinek erősödését szorgalmazták.
A megoldás részletein pénzügyi és jogi szakértők dolgoznak. A fő problémát az okozza, hogy miképpen bonyolítható le a tranzakció a legrövidebben. Hiszen az idő sürget, mert az építést még az idén meg kell kezdeni és a beruházást legkésőbb 2005. december 31-ig be kell fejezni.
Hetvenmilliárd a kivásárlás
Információk szerint a kivásárlás mintegy hetvenmilliárd forintba kerül, és ezt a Postabank privatizációs bevételéből fedeznék. Ezt követően az elképzelések szerint felkínálnák a majdani kivitelezőnek az építés lehetőségét, és ezért, illetve a részvénycsomagért az állam visszakapná a pénzt.
A mostani elképzeléssel ugyan az M5-ös magánkézbe kerül ismét, de azzal a feltétellel, hogy marad a matricás rendszer, nemcsak a meglévő szakaszon, hanem az újon is.
A napilap értesülései szerint a kapuk lebontását nem tervezik. A matricás rendszer bevezetését követően azokat ellenőrzésre kívánják felhasználni. A kapuk nélküli autópályákon ugyanis nem kellő hatékonyságú az ellenőrzés, sok a bliccelő.