Feketelista a körbetartozás ellen is

2006.05.16. 09:29
Az Iposz feketelistára tetetné a körbetartozásért felelős adósokat, hogy kizárathassa őket a pályázatokból. A lánctartozással sújtott cégek nagy része egyéni és társasági mikrovállalkozás, több mint fele húszmillió forintos éves árbevétel alatti, és a kinnlévőségek csődközelbe sodorták.

A lánctartozások döntően az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) által képviselt egyéni vállalkozókat és cégeket érintik - nyilatkozott Szűcs György, az Iposz elnöke a körbetartozások helyzetéről készített felmérésük alapján. A legnehezebb helyzetben a családi és a mikrovállalkozások vannak.

A vállalkozások mintegy felének éves árbevétele nem haladja meg a 20 millió forintot. A több hónapos és több millió forintnyi kinnlévőség már a létüket fenyegeti. A 25-75 millió forintos árbevételű vállalkozásoknak a fejlődését akadályozza a körbetartozás; ők adják a vállalkozások mintegy negyedét. Ezek a cégek tipikusan 10-49 főt alkalmaznak, s gyakran leépítésre kényszerülnek.

Mivel a közbeszerzési ajánlatokat a legtöbb esetben az igen tőkeerősnek mutatkozó részvénytársaságok nyerik el, és a kivitelezést továbbadják a kft.-knek, majd azok a még kisebb vállalkozásoknak, a leginkább az utóbbiak károsulnak. Ez is mutatja, hogy a közbeszerzési eljárás folyamán a kisebb vállalkozások helyzetét kell erősíteni - szögezte le Szűcs György. Az előbbieket támasztja alá, hogy a felmérés szerint az érintettek csupán négy százaléka követel pályázati forrástól.

Szűcs György úgy véli, a károsult vállalkozások mintegy felének van köztartozása, illetve nem tudja fizetni hiteleit, s ez szinte azonnali megszűnésükhöz vezethet. Az Iposz szerint ilyen esetben kedvezményeket, haladékot kellene adnia az államnak az adók, járulékok behajtásánál. Megfontolandóvá válhat a csődtörvény kiterjesztése az egyéni vállalkozásokra.

Csak az rendeljen, akinek pénze van

A felmérés alapján más - jogalkotást is igénylő - javaslatot is tettek. Egyebek között, hogy pénzügyi fedezet nélkül ne lehessen munkát megrendelni. A szerződés megfelelő biztosítékot adjon az indokolatlan késedelmes fizetés vagy nemfizetés esetére. Csak a befolyt összegek után kelljen befizetni az áfát. A beruházónak kötelességévé kell tenni, hogy ellenőrizze az alvállalkozókkal szembeni pénzügyi elszámolásokat és azok kifizetését.

Javasolják továbbá, hogy a fizetési határidő 15 napon belüli nem teljesítése esetén az összeg nagyságától függetlenül az adós kerüljön mindenki által lekérdezhető, megtekinthető és rövid időszakonként frissülő feketelistára, és pályázatokon ne indulhasson. Meg kell akadályozni, hogy új néven esetleg másik vállalkozást indíthasson - mondta az Iposz elnöke. A fizetési határidő maximum 15 nap legyen, és erre megfelelő jogszabályi háttér szülessen.

A tartozások behajtása érdekében gazdasági bíróságok vagy kis ügyek bírósága létrehozását szorgalmazzák. Törvényileg kellene kikötni, hogy aki Magyarországon beszállíttat, annak maximum 30 napos határidőn belül fizetni kell, különben elesik a kedvezményektől. Azt is szeretnék elérni, hogy az elkészült beruházásokat ne lehessen mindaddig átadni, amíg az alvállalkozók jogos követelései nincsenek rendezve.

A közbeszerzési törvényben pedig az ajánlattevő az ajánlatában valamennyi alvállalkozóját (nem csak a tízszázalékos kivitelezési értéket meghaladókat) jelölje meg, hogy követhető legyen a (tartozási) lánc - szól egy másik indítványa az Iposznak. A szövetség mihamarabb fel kívánja venni a kapcsolatot a kormányzati, minisztériumi vezetőkkel, szakmai-gazdasági partnerekkel, hogy tárgyalásokat kezdjen a körbetartozás problémáinak kezelésére.