A drosztos taxi legyen a legolcsóbb

A taxisok sorozatos tiltakozása, a gazdasági tárca és a versenyhivatal kifogásai és a tervezett szabályozástól várható jelentős áremelés feltehető népszerűtlensége nyomán elillani látszik a korábban vélt politikai konszenzus a fővárosi taxispiac "rendbetétele" körül. A kereskedelmi bizottság szocialista elnöke, Rusznák Imre nevével fémjelzett tervezet szerint a kilométerdíj egységesen 240 forint lenne, az 300 forintos utcai alapdíjat pedig telefonos rendelés esetén egy további, 300 forintos kiszállási díj tetézné.

Egyelőre nincs olyan tervezet, amelyet szakmai konszenzus övezne, az SZDSZ-frakció nem kíván a taxisüggyel foglalkozni, így várhatóan a következő hónapokban sem támogatják a javaslat napirendrevételét a fővárosi közgyűlésben, mondta az Indexnek Bőhm András, a párt fővárosi frakcióvezetője. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezet - ha el is készül végleges formájában - aligha lesz rendelet: a közgyűlés legnagyobb ellenzéki frakciója, a Fidesz ugyan még nem tárgyalt a javaslatról, de Soltész Attila, a kereskedelmi bizottság tagja jelenlegi formájában nem tartja elfogadhatónak.

A tervezetet előkészítő Rusznák Imre (MSZP, a kereskedelmi bizottság elnöke) az Indextől értesült arról, hogy az SZDSZ várhatóan később sem kívánja a közgyűlés napirendjére venni a javaslatot. Mint fogalmazott, általában csak az kerül a plénum elé, amit a koalíció támogat, így további konzultációt tart szükségesnek. Az eredetileg ezen a héten elfogadtatni tervezett szabályozás előkészítése Rusznák szerint azért csúszott, mert a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) felvetéseire megbíztak egy uniós versenyjogi szakértőt az anyag véleményezésével, a bizottsági elnök szerint azonban májusban a közgyűlés elé kerülhetne a javaslat.

"Sima" alkotmányos aggályok

Az Index viszont úgy tudja, a versenyhivatalnak elsősorban nem uniós versenyjogi aggályai voltak amikor jelezte: amennyiben a tervezet a jelenlegi formájában lépne életbe, az alkotmánybírósághoz fordulnak. (Az uniós szabályok ráadásul döntően a határon túlnyúló szolgáltatásokkal foglalkoznak.) A GVH a korábbi szóbeli megbeszéléseken is jelezte a fővárosi képviselőknek, hogy a taxitarifa önkormányzati rendelettel történő szabályozására felhatalmazó ártörvény korlátozása szerint a rendeletet a helyi körülmények mérlegelésével kell megalkotni. Az pedig erősen megkérdőjelezhető, tekintettel van-e a tarifák eddigi alakulására mint fontos helyi körülményre egy olyan rendelet, amely duplájára növelheti a viteldíjakat.

Másrészt a magyar alkotmány védi a verseny szabadságát, így kérdéses, hogy egy olyan piacon, amelynek nagy részén a verseny jól működik, elfogadható-e egy szigorú, a piac minden szegmensét egységesítő szabályozás.

Differenciált szabályozás

Az Index úgy tudja, a GVH már a szóbeli egyeztetéseken is jelezte a fővárosnak, hogy a taxispiac egyes elkülöníthető részeit eltérően kellene szabályoznia. Rusznák Imre megerősítette, hogy napokon belül várják a versenyhivatal írásos anyagát.

A javaslat információink szerint négy részpiacot különböztetne meg: az úgynevezett szerződéses fuvarpiacot, ahol a taxistársaságok - egymás alá ígérve - a nagy cégek állandó megrendeléseiért küzdenek. Egy-egy igazán nagy ügyfél, bank vagy távközlési társaság esetében száz forintos tarifa is elképzelhető. Itt azonban a GVH szerint megfelelő méretű, azaz nem kiszolgáltatott piaci szereplők közötti áralku folyik, ezen a részpiacon így semmilyen szabályozás nem indokolt.

Hasonlóan nem tartják szükségesnek a telefonos rendelések piacának szabályozását, ahol ugyancsak a társaságok közötti verseny alakítja az árakat, és a megrendelők nem kiszolgáltatottak. Maximált ár bevezetése itt elképzelhető ugyan, de (minthogy az ma is létezik, de a 240 forintos árkorlát jóval a 160-180 forint közötti átlagár felett van) felesleges, jelezte már korábban is a GVH.

Még több taxit a drosztokra

Az utas esetleges kiszolgáltatottsága miatt indokolt lehet a maximált tarifa az utcai leintésnél, de itt sem szükséges az árak teljes megkötése. Erre a versenyhivatal szerint egyedül a drosztokon várakozó taxiknál lehet szükség, itt azonban az árszabályozásnak a funkciója részben az lenne, hogy a főváros által kívánatosnak tartott, de nem működő drosztrendszer fejlődhessen. Ennek érdekében azonban a drosztos tarifát úgy kellene megállapítani, hogy az ne csak utcainál, hanme a telefonos kilométerdíjnál is olcsóbb legyen. Ez keresletet generálna a kijelölt helyen várakozó fuvarozók iránt. A drosztok felfutása ugyanakkor azzal a következménnyel is járhatna, hogy a taxisok eldönthetik: beszállnak a ma (a telefonos rendelések meghatározó volta miatt) szinte megkerülhetetlen társaságok valamelyikéhez, vagy önállóan, drosztról drosztra járva dolgoznak.

Ellenőrzés, tájékoztatás

A gyakorlatban a GVH által javasolt megoldás sem képzelhető el a jelenleginél lényegesen szigorúbb ellenőrzések, illetve széles körű tájékoztatás nélkül. Amennyiben a drosztos tarifát rendeletben egységesítik, arról a drosztokon, illetve a repülőtéren, pályaudvarokon is hirdetéseket kell elhelyezni.