Összeomlás fenyegeti a társadalombiztosítást

2005.10.05. 08:34
Húsz év távlatában négy évvel nőhet a magyar átlagéletkor, vagyis csökkenő számú aktív korúnak kell gondoskodnia a növekvő arányú idősek ellátásairól. Erre az állami társadalombiztosítási rendszer nincs felkészülve.
A költségvetés jövőre 3,2 millió nyugdíjassal számol, ebből 2,7 millió a saját jogú öregségi ellátmányban részesülő. A demográfiai prognózisok szerint amennyiben nem következik be drasztikus változás az ország migrációs egyenlegében, emelkedhet az idősek aránya a teljes népességen belül. A jelenlegi tendenciák folytatásaként 2010-re kevéssel 10 millió alá, míg 2015-re jóval 9,9 millió alá csökkenhet az ország népessége - mondta a Napi Gazdaságnak Hablicsek László, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. Ezen belül a fiatalok száma a jelenlegi 2,2 millió főről 2015-2020-ra 2 millió fő alá csökken. A 20 és 59 év közötti aktív korúak száma a következő években viszonylag magas - 5,7 millió fő körüli - marad, de hosszú távon erős csökkenés prognosztizálható; számuk a húszas évek végére 5,2 millió fő alá kerül. Ugyanekkor a 60 év felettiek száma a jelenlegi 2,1 millió fő helyett 2015-re mintegy 2,5 millió fő lesz, vagyis hamarosan meghaladja a fiatalok számát.

A KSH alap-előrejelzése azzal számol, hogy 2021 elején 9,85 millió fő lesz a lakosságszám, eközben az alacsony születésszámok miatt a 0-19 évesek száma és aránya három százalékponttal csökken. A 20-64 éves aktív korúak száma még néhány évig növekszik, majd stagnál, 2011-től azonban létszámuk már csökken, így 2021-re várhatóan félmillió fővel, hatmillió alá csökken. A 2020-as években elkezdődik a második nagy elöregedési hullám; az idősek aránya 2021-ig 15,1 százalékról 20,4 százalékra emelkedik.

Magyarország átlagpolgára 2001-ben 39 éves volt, 2021-ben már 43 éves lesz. Az előrejelzések szerint a jövőben megnő a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, ami összességében az aktív korúak gazdasági aktivitásának növekedésével járhat. A kép azonban ennél árnyaltabb, az iskolázás ugyanis időt vesz el, így csökkenti a huszonéves korosztály aktivitását, a nyugdíjkorhatár kitolódásával viszont várhatóan nő a 60 év körüliek aktivitása. Bizonytalan továbbá, hogy a gazdaságilag aktívakon belül hogyan alakul a foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya. Szakértők szerint a demográfiai prognózis is arra figyelmeztet, hogy minél jobban szélesíteni kell a járulékfizetők körét, különben idővel fizetésképtelenné válik a társadalombiztosítási rendszer, és minél inkább erősíteni kell az öngondoskodáson alapuló ellátási formákat.