További Magyar cikkek
Az elkövetkező hetekben 114 ezer személynek fog levelet küldeni az APEH: ők azok, akiknek az adóhatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisa szerint nincs biztosítási jogviszonya. A tértivevényes levél kézhezvételét követően nyolc nap áll az illető rendelkezésére, hogy az adateltérési lapon megadja adóazonosító jelét. Ha elmenekül a levél átvétele elől, akkor az adóellenőrök könnyen meglátogathatják. Ugyancsak egy adóvizsgálatot folytathatnak le vele kapcsolatban, ha időre nem jelenti be az adóazonosító jelét.
20 ezret már látnak
Az OEP-től februárban kapott listán 134 ezer személy neve szerepelt, akiknek a pénztár adatbázisa szerint nincs érvényes egészségbiztosításuk. Ebből a körből 20 ezer személynél már sikerült az APEH részéről a beazonosítás és letisztázták az ügyüket. Felüknél az adóhatóság igazolta az OEP felé a biztosítási viszony meglétét, felüknél pedig az volt a helyzet, hogy idő közben nyugdíjasok lettek, külföldre távoztak vagy egyetemre, főiskolán tanulnak és ez kiderült a hivatali adatbázisból.
Csavar egyet az ügyön, hogy a 114 ezerből az APEH bevallottan 34 ezer személyt nem is tud jelen pillanatban beazonosítani - vázolta Balázs Eszter, az adóhivatal főosztályvezetője egy mai sajtótájékoztatón. Ez több okból is lehetséges. Az OEP a TAJ-számokhoz tartozó személyes adatokat adta át az adóhatóságnak, ám az APEH az adóazonosító jel és az ahhoz tartozó személyes adatok alapján tudja beazonosítani az illetőt. A kettő azonban nem ér össze mindig: lehetséges, hogy az illető nevét rosszul vitték fel a pénztárnál az ottani adatbázisba, de az is elképzelhető, hogy az érintett elköltözött, de új lakcímét már nem jelentette le valamelyik intézményhez. De még az is lehet, hogy nem adminisztratív hiba miatt nem látja őt az OEP és az APEH a biztosítotti jogviszonyt illetően, hanem a cége nem jelentette be őt a munkábaálláskor biztosítottként, vagy ha eltartott az illető, akkor nem fizetett maga után tavaly április óta havi 4350 forintnyi egészségügyi szolgáltatási járulékot, esetleg másképpen csal járulékot. Ezt kell letisztázni a levél kiküldésével, illetve a válasszal.
Nem kizárt, hogy a megadott címen nem találja meg a levél az illetőt. Ilyen esetben a levél "címzett ismeretlen" vagy "elköltözött" jelzéssel érkezik vissza az adóhatósághoz, amely ezt jelzik az OEP-nek, a pénztár pedig intézkedhet az igazolvány, vagyis a TAJ-szám visszavonása céljából.
A 114 ezres körből a fennmaradó nagyobb részt, 80 ezer embert látja az APEH, de – mint említettük – pillanatnyilag az állami adatbázisok tanúsága szerint nincs érvényes biztosítási jogviszonyuk. Esetükben vagy nem jelentette le a munkahely őket a munkábaálláskor, vagy nem nyújtott be róluk járulékbevallást, vagy a személy eltartottként nem fizette maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Ezt úgy lehet letisztázni, hogy az illető megadja a válaszlevélben adóazonosító jelét, ezzel párhuzamosan pedig az APEH levelet küld a munkahelyének is. Ott megint egyeztetés kezdődik, és ha kiderül, hogy a cég valóban nem fizetett járulékokat az alkalmazott után, visszamenőleg az elmaradt járulékokat követelheti az adóhatóság, késedelmi pótlékkal és más bírsággal növelten - persze, mérlegelhet az APEH. Ha a biztosítotti bejelentést nem ejtette meg a cég, mulasztási bírsággal is sújtható.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
