További Magyar cikkek
Az utóbbi hónapok eseményei és egy készülő nagyszabású spekulációról szóló pletykák azonban megviselik a tulajdonosok idegeit. Az idegesség fő oka pedig az, hogy sokak szerint a háttérből a sakkszenvedélyéről és merész spekulációiról ismert milliárdos, Leisztinger Tamás mozgatja a bábukat. Márpedig Leisztinger könyörtelen tőzsdecápa hírében áll, elég csak eddigi viharos üzleteire, a Hunguest, az Eravis, a Bizományi Áruház Vállalat, a Pick vagy a Forrás Rt. megszerzésére gondolni.
Kétmilliárdos üzlet az integráció mögött
A jelenlegi tervek szerint a két tőzsde integrációjának részeként a BÉT megvásárolja a veszteséges és gazdaságtalanul működő BÁT legnagyobb értékét, a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt.-ben (Keler) birtokolt 25 százalékos részesedését.
A Keler valóságos készpénzgyár, jogszabályokkal garantált monopólium: mindenkinek itt kell tartania értékpapírjait, minden értékpapír-művelet után ide fizetnek jutalékot. A Keler természetesen nyereséges, 2002-ben több mint 1 milliárdos profitot könyvelhetett el, készpénzállománya tízmilliárdos nagyságrendű. A Keler 50 százalékos tulajdonosa - számtalan jogosítvánnyal - a Magyar Nemzeti Bank, 25-25 százaléka pedig a BÉT-é, illetve a BÁT-é.
Az árutőzsde tavaly szeptemberben, részvénytársasággá alakulásakor az átalakulási mérlegben 2,5 milliárd forintra értékelte a maga Keler-tulajdonrészét.
 |
|
Az árutőzsde tavaly december 9-i közgyűlésen a részvényesek döntő többsége megszavazta a két tőzsde integrációs folymatának elindítását, és megbízták a menedzsmentet, kezdje meg a tárgyalásokat az értéktőzsdével.
Az integráció kérdésének napirendre tűzését Korányi G. Tamás, a Napi gazdaság tőzsderovatának vezetője javasolta, akit a közgyűlésen a felügyelőbizottság tagjává is választottak Gránicz János, az Arago Holding (Leisztinger legnagyobb befektetőcége) vezérigazgatójának társaságában.
Azt is meg kell jegyezni, hogy a Budapesti Értéktőzsde Rt. menedzsmentje már a részvénytársaság megalakulásakor stratégiai céljának nevezte a két börze egyesítését.
Mindenki későn ébredt
A BÁT és a BÉT részvénytársasággá alakulása és tervezett egyesülése az elmúlt egy évben megdobta mindkét tőzsde részvényeinek forgalmát a tőzsdén kívüli (OTC) piacon, különösen az árutőzsde papírjai kínálhattak vonzó befektetési lehetőséget az egyesülésre spekulálóknak.
A BÁT jelenlegi legnagyobb tulajdonosa az Econorg Ingatlanforgalmazó Kft. (22,4%); a Leisztinger Tamás tulajdonában álló Arago Befektetési Holding (12,9); a Cashline Értékpapír Rt (6,7%) és a mögötte álló Tardex Kft. (14,4%), valamint a Korányi G. Tamás résztulajdonában lévő Baál Vagyonkezelő Kft. (12,8%).
Az árutőzsde részvényeinek legnagyobb részét felvásároló pénzügyi befektetők azonban az elmúlt két évben jelentős részesedést gyűjtögettek össze a BÉT-ben is. A tőzsdevezetés és a banki részvényesek pedig későn ébredtek.
Információink szerint a BÁT 75 százalékát birtokló befektetői kör, amelynek az az érdeke, hogy a BÉT minél jobb áron vegye meg az árutőzsde Keler-részét, 51 százalékos részesedést gyűjtött össze a BÉT-ben is.
"Ha létrejön az üzlet, a pénz az árutőzsdéé lesz. De később a részvényesek dönthetnek a tőkeleszállítás mellett is, azaz kifizethetik ezt az összeget a részvényeseknek" - magyarázta az Indexnek a tranzakciót Korányi G. Tamás.
"A helyzet igen különös, sőt szinte példátlan ilyen volumenű üzleteknél - fogalmazott az Indexnek egy piaci elemző -. A vásárló társaságban jelentős részesedéssel bírnak azok a tulajdonosok, akik a megvásárlandó társaság döntő többségét birtokolják."
Valakiknek nagyon sürgős?
Korányi G. Tamás érdeklődésünre elmondta, ő kezdeményezte a BÉT rendkívüli közgyűlésének összehívását ugyanazokkal a napirendi pontokkal, mint a BÁT december 9-ei közgyűlését. Korányi még csak azt javasolta, a közgyűlés hatalmazza fel az igazgatóságot az árutőzsdei tevékenység átvételéről és a Keler-tulajdonrész megvásárlásáról szóló szerződés előkészítésére, alapelveinek meghatározására.
|
|
De, mint az új közgyűlési hirdetményből kiderül, azóta valakiknek nagyon sürgős lett a dolog, és új napirendi pontokkal egészíttette ki a közgyűlés napirendjét: már most döntsenek az árutőzsdei tevékenység átvételéről és a Keler-tulajdonrész megvásárlásáról, illetve a két szerződés feltételeiről, továbbá hatalmazzák fel az igazgatóságot a szerződések aláírására.
Elvileg a BÉT másik nagy tulajdonosi körének, a bankoknak és nagy brókercégeknek is érdekükben áll az integráció.
"De nem mindegy, milyen áron, hogy milyen összegért vásárolja meg a BÉT a BÁT Keler-részét." - válaszolta kérdésünkre Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT legnagyobb tulajdonosa, a HVB Bank értékpapír-letétkezelési üzletágának igazgatója.
A tulajdoni korlát eddig sem ért semmit?
Felkerült a napirendi pontok közé a BÉT alapító okiratának módosítása is. Jelenleg egyetlen befektető sem rendelkezhet 10 százaléknál nagyobb tulajdoni és szavazati hányaddal, a tisztségviselők visszahívására pedig a közgyűlésen jelen lévők 75 százalékának szavazatára van szükség.
Az alapító okirat módosításához azonban a közgyűlés kétharmados többségre van szükség.
Korányi G. Tamás szerint a tulajdoni és szavazati korlát eltörlése a legnagyobb tulajdonosnak is érdekében áll.
Szalay-Berzeviczy Attila kérdésünkre elmondta, egyetért a 10 százalékos korlátozás eltörlésével. Eddig sem biztosított semmilyen védelmet, így eltörlése átláthatóbb tulajdonosi viszonyokat eredményezne, amit sokan régóta hiányolnak az értéktőzsdétől. Ráadásul a jogszabályok nem tiltják a 10 százaléknál nagyobb részesedést, csak a tőzsde belső szabályzata.
A HVB Bank értékpapírpiaci igazgatója a visszahívási szabályok módosításával viszont nem ért egyet.
(A súlyosan paranoid piaci megfigyelőket és tőzsdei kisrészvényeseket azonban ideges rángás fogja el a "tulajdoni és szavazati korlát eltörlése" kifejezés és Leisztinger Tamás nevének együttes említése hallatán. Az emlékezetes Pick-bizniszben ugyanis a Leisztinger-féle Arago Rt. úgy tudta átvenni az az addig nyereségesen, stabilan működő cég irányítását , hogy valamilyen úton-módon elérte a közgyűlésnél a kisbefektetőket védő ötszázalékos szavazati korlát eltörlését. Utána jött az úthenger.)
A jegybank nem siet
A Központi Elszámolóház és Értéktár azonban megmozgatja a befektetők hosszabb távú fantáziáját is, sokan talán már a jegybank nélküli Kelerre spekulálnak. Ez a játszma - eltérően a BÁT Keler-részének megvásárlásától - azonban még nincs lejátszva.
Az elszámolóház főrészvényese jelenleg a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank azonban egy EU-ajánlást követve a közeljövőben megválhat 50 százalékos részesedésétől. Eddig két elképzelés körvonalazódott, kinek a tulajdonába kerüljön a jegybank részesedése. Az értékpapírpiacból élő kereskedelmi bankok azt szeretnék, ha ők vásárolhatnák meg. A BÉT elnöke, Jaksity György viszont azt tartaná ésszerűnek, ha az egyesült tőzsdéhez kerülne, amely így a Kelerrel együtt akár maga is tőzsdére is mehetne.
"Egyet tudunk érteni a tőzsde elnökével, de csak abban az esetben, ha a tőzsde tulajdonosi között döntő többségbe kerülnek a bankok" - mondta kérdésünkre Szalay-Berzeviczy Attila.
Természetesen megkerestük a jegybankot, milyen szándékai vannak a Keler-részesedéssel.
"A Magyar Nemzeti Bank stratégiai (hosszú távú) célja a Keler-beli részesedésének csökkentése. Erre a jegybankot semmi nem kötelezi és semmi nem sietteti." - írta kérdésünkre válaszolva Missura Gábor, az MNB szóvivője, és felhívta figyelmünket a jegybanktörvény 69. paragrafusának 3. pontjára, mely szerint "Az MNB részt vehet _ a.) a hitelintézetek között országos elszámolásforgalom lebonyolítására, továbbá b.) az értékpapír- és tőzsdeügyletek elszámolására, illetőleg az értékpapírok tárolására, kezelésére és nyilvántartására, valamint tőzsdetevékenységre létrehozott gazdasági társaságban."
"A jegybanktörvénynek ebben a paragrafusában EU-tagságunk után sem lesz változás" - mondta a szóvivő.
A tőzsde védtelen az ellenséges vásárlással szemben
Természetesen a BÉT és a BÁT menedzsmentjét is próbáltuk megszólaltatni, de akiket megkerestünk, nem voltak hajlandók névvel nyilatkozni, talán azért, mert - mint egyik informátorunk fogalmazott - "most minden mondattól milliók függenek".
Információink szerint a BÁT-on érzékelték, hogy egy befektetői kör lépéseket tett a tőzsde feletti ellenőrzés átvételére. A BÉT-en pedig még az is borzolja a kedélyeket, hogy a tőzsde jelenleg nem védett az ellenséges vásárlással szemben, pedig hatalmas kárt okozna az országnak, ha valaki nagyobb részesedést összevásárolgatna a BÉT-ben, és megpróbálná külföldi befektetőnek, mondjuk egy tőzsdének értékesíteni. Az új tulajdonos akár be is zárthatná a börzét.
A BÉT tavaly májusi rendes éves közgyűlésén elbuktak azok a javaslatok, amelyek átláthatóbbá tették volna a tőzsde tulajdonosi szerkezetét. A tőzsdevezetés azt szerette volna elérni, hogy a részvénytársaság alapító okiratában írja elő, a névre szóló részvények átruházásához az igazgatóság beleegyezésére van szükség, de ezt csak akkor tagadhatná meg, ha versenytárs akarna beszállni a tőzsdébe, vagy a befektető nem lenne képes a piac stabil, versenysemleges működését garantálni. Értesülésünk szerint ezzel a megoldással a szakmai befektetők sem értettek egyet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
