A felsőkategóriás hotelek húzták a turizmust

A turizmus 1998 óta a legsikeresebb évét zárta, becslések szerint 2005 végére az összesített vendégéjszakák száma átlépi a 19 milliós határt, mondta a Napi Gazdaságnak Kolber István fejlesztési miniszter.

A kereskedelmi szálláshelyek bevétele tizenhárom százalékkal nőtt 2004-hez képest, a szállodák esetében 15 százalékos volt a bővülés, mondta Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség tiszteletbeli elnöke. Kiugró forgalombővülést regisztráltak a fővárosi magas kategóriájú, négy- és ötcsillagos szállodák.

De vidéken, illetve az alacsonyabb kategóriákban már korántsem volt ennyire rózsás a helyzet. A négy- ötcsillagos szállodák esetében 15 százalékkal emelkedett a vendégéjszakák száma, az átlagos, 6,7 százalékos növekedéshez képest. A jelentős volumennövekedés mellett 2005-ben az egy kiadott szobára jutó bevétel is emelkedett, bár a három évvel ezelőtti szintet még mindig nem érte el, tette hozzá Niklai.

A múlt évben jelentősen felértékelődött a gyógy- és wellness hotelek szerepe, becslések szerint utóbbiakban a vendégéjszakák száma 73 százalékkal növekedett. A belföldi vendégforgalom 2005 októberéig tíz százalékkal nőtt, és a beutazó turizmus növekedése is folytatódott, a külföldi vendégek száma 2,5 százalékkal emelkedett. Még mindig Németországból érkezik a legtöbb turista, de számos küldő piac kiugróan növekedett tavaly.

A Szállodaszövetség tiszteletbeli elnöke szerint a külföldi vendégforgalom bővülése elsősorban a fapados járatoknak köszönhető, míg a belföldiek az üdülési csekkek, kedvezmények és marketingakciók miatt utaznak többet. Az elmúlt időszakban változtak a magyarok utazási szokásai: a korábbi egy nagy nyaralás helyett a többszöri, 2-4 napos pihenés nyer teret.

A teljes beutazó turizmus messze nem mutatott akkora felfutást, mint a budapesti magasabb kategóriájú hotelek forgalma � mondta lapunknak Molnár Gabriella, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke. A szakember szerint a beutazó turizmus szempontjából sokkal inkább stagnálásról lehet beszélni, mint növekedésről.

Ez persze nem jelenti azt, hogy egyes országokból, például Franciaország és Anglia mellett Írországból, Japánból és Kínából ne nőtt volna számottevően az ide érkezők száma. A leglátványosabb visszaesés Németország esetében következett be, az elnök ezt egyértelműen a német gazdaság helyzetével magyarázza, a német cégek komoly megszorításokat voltak kénytelenek bevezetni, s ez a Magyarországra irányuló konferencia- és inszentív utazások mennyiségén nagyon meglátszott: sokan belföldre szervezték a céges rendezvényeket.

A kereskedelmi szálláshelyeken a legtöbb éjszakát eltöltő német állampolgárok 5 százalékkal kevesebb éjszakát vettek igénybe az előző év azonos időszakához képest. A szakember szerint vidéken a budapestinél rosszabb volt a helyzet, még az általában folyamatosan teltház-közeli kihasználtsággal működő wellness hotelek is szerényebb mutatókat produkáltak.

A falusi turizmus nem zárt rossz évet, ám az ország különböző régióiban nagyon eltérő volt a növekedés, értékelt Miklay Eszter, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetség (FATOSZ) titkára. A viszonylag szálláshelyekkel gyengébben ellátott Alföld vagy Szabolcs-Szatmár, illetve az északi hegyvidéki körzetek jóval nagyobb fejlődést produkáltak a hagyományosan "erős", több és jobb minőségű szálláshelyet kínáló Dunántúlhoz képest, ahol a foglalások inkább stagnáltak.

E turisztikai szegmens növekedése mögött elsősorban mennyiségi okok állnak, a hatékonyságon bőven lenne mit javítani. A szövetség munkáját tavaly 24 millió forinttal támogatta a Magyar Turizmus Rt., ez több mint kétszerese az egy évvel korábbinak. Kedvező kilátásokkal indul 2006, az amerikaiak visszatérőben vannak a magyar piacra, nagy "hajós szériák" érkezése várható.

Kolber szerint az ágazat jövőre 3-4 százalékkal bővülhet a reptér- és más közlekedési fejlesztéseknek, műemlékfürdő-felújításoknak és a marketingmunkának köszönhetően. A tervek szerint legkésőbb 2010-ben elkészül az új, ötezer fő befogadására alkalmas kongresszusi központ. A regionális operatív program keretében a turisztikai vonzerő fejlesztésére 2006 végéig rendelkezésre álló 20,9 milliárdos keretet már teljes egészében lekötötték a beérkezett pályázatokra.

Ezek mellett a céges utaztatás is túllendülni látszik a holtponton, erre az esztendőre sok, nagy létszámú inszentív foglalás mutatkozik. A falusi turizmus kilátásait alapvetően meghatározza, hogy január elsejétől hatályos az a kormányrendelet, amely a kisvárosok falusias részeiben lehetővé teszi a falusi turizmus szerinti elszámolást, azaz évi 800 ezer forintig adómentességet nyújt.