További Magyar cikkek
Egyetlen, újonnan létrehozandó, gazdasági társasági formában, várhatóan részvénytársaságként működő szervezetbe vonná össze a kormány az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-t, a Kincstári Vagyonügynökséget és a Nemzeti Földalapot. A Népszabadság ezzel kapcsolatos keddi információit megerősítve egy kormánytag az Indexnek azt hangsúlyozta: nincs politikai vagy szakmai feszültség az egységes vagyonkezelői holding létrehozása körül. Elmondása szerint több körben egyeztettek már a javaslatról. Mivel törvénymódosításokról is szó van, az új szervezet valószínűleg ősz előtt nem jön létre. "A változásoknak is időt kell hagyni, ez nem egy gyorsan megoldódó ügy" - magyarázta.
Kóka már lobbizott
Az egyeztetések azonban konkrét kérdésekről is zajlanak már: az egységes vagyonkezelés ugyanis aligha terjed ki valamennyi, ma különböző minisztériumok fennhatósága alá tartozó cégre. Az Index úgy tudja, Kóka János gazdasági miniszter eredményesen harcolta ki, hogy továbbra is az általa vezetett tárca fennhatósága alatt maradjon az ITDH, azaz a Magyar Befektetési és Kereskedelmfejlesztési Kht, illetve a Magyar Fejlesztési Bank.
Kóka minden cég esetében egyedi döntést tart szükségesnek azzal kapcsolatban, hogy az egységes vagyonkezelés vagy a tárcák szakmai irányítási szempontjai-e az erősebbek.
Tartalomhoz a forma
Az egységes állami vagyonkezelés új szervezeti formája, az, hogy gazdasági társaság vagy költségvetési intézmény lesz-e kedvezőbb, a funkciók alapján dönthető el - mondta az Indexnek Voszka Éva. A Pénzügykutató Rt. munkatársa kiemelte: az összevonás üdvözlendő, de nagyon kilógna a lóláb, ha közben százas nagyságrendben maradnának állami tulajdonú vállalatok a minisztériumok felügyelete alatt. Ugyanakkor elfogadhatónak tartana egyes cégek esetében olyan megoldást, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlása az új, egységes szervezethez kerül, miközben a vagyonkezelés az adott tárca hatáskörében marad.
Kérdésünkre, hogy ez nem éppen az összevonástól várt átláthatóbb, hatékonyabb működés ellen hatna, úgy vélte: kétségtelen, hogy felmerül a veszély, de alaposan kell kidolgozni az együttműködésre vonatkozó szabályokat. A nyugati példák azt mutatják: ahol kis számú, de nagy jelentőségű és méretű állami vállalat működik, jellemzőbb a szakminisztériumi vagyonkezelés. Ahol viszont sok a kis cég, az egységes vagyonkezelés a célravezető. Magyarországon meglehetősen vegyes a kép, ráadásul az ÁPV-nél az értékesítendő vagyonelemek köre megcsappant az utóbbi időben.
Voszka Éva szerint ezért is elsődleges a feladatmeghatározás: nem egyértelmű - különösen a kormányzati negyed építése mellett -, hogy a kincstár által elidegeníthetetlenként kezelt ingatlanvagyonnal kapcsolatban felfogás érvényesül-e. Vagyis, hogy az állami vállalatok esetében a vagyonkezelőnek a nyereség vagy kis a veszteség melletti működtetés vagy az értékesítés lesz a feladata. Sőt az sem, hogy a földalap földjeivel mi a szándék. Az biztos, hogy az új szervet létrehozása feltételezi a jogszabályi változásokat, beleértve a tartós állami tulajdonban maradó és az értékesíthető vagyonelemek újragondolását is.
Egység kell?
Mind a szervezetek összevonását, mind a gazdasági társasági formában történő működést jó döntésnek tartanám - mondta az Indexnek Mészáros Tamás, az ÁPV Zrt. korábbi elnöke, a Corvinus Egyetem rektora. Hangsúlyozta: az egységes szempontok alapján történő, átlátható állami vagyonkezelés szükségessége évek óta felmerült. Az egyik kiemelt javaslat volt a Sárközy-féle államreformban is. Ám alapvető kérdés - emelte ki Mészáros Tamás -, hogy mi lesz a KVI, az ÁPV és a földalap mellett a különböző minisztériumok irányítása, felügyelete alatt álló száz állami vállalattal. Szakmai szempontok alapján az ezek feletti vagyonkezelői jogokat is az új, egységes szervezethez kellene átcsoportosítani, csakhogy az ilyen irányú kezdeményezések már korábban is elbuktak a tárcák ellenkezésén. Sőt: a közelmúltban ki is kerültek tárcákhoz cégek: a Volán társaságok az ÁPV-től a GKM-hez helyezéséről nyáron döntött a kormány.
Mészáros Tamás szerint fontos előrelépést jelentene, ha valóban gazdasági társaságként működne az új szervezet, és így az ott dolgozók nem közalkalmazotti vagy köztisztviselői státusban állnának. Így a versenyszférában jellemző szintekhez lehetne közelíteni a fizetéseket, ezzel vonzóvá válhat a munkavállalás a szervezetnél sok magasan képzett, az államnak elérhetetlen szakértő számára is. A gazdasági társasági működési forma Mészáros Tamás szerint a teljesítménymérést, az ellenőrzést, a hatékonyság növelését is jobban segítené, átláthatóbbá tenné.
A két tényező együttesen elősegítheti, hogy mind a földalapnál, mind a kincstár kezelésében fekvő ingatlanok értékesítése felgyorsuljon. Erre szükség lehet, mert az ÁPV kezelésében már nincsenek vagyonelemek, amelyek jelentős bevételt hoznának. Magyarán, a másik két szervezet vagyonára alapozható az új szervezet finanszírozása is.
Erős János meglepődött
A hatékonyság, a szinergiák jobb kihasználása miatt szakmai szempontból jónak tartja az összevonást és a gazdasági társasági formában történő vagyonkezelést Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója is. Az Index azon információját azonban, amely szerint akár ő is állhatna majd az új szervezet élén, megalapozatlannak minősítette. "Meglep, hogy egyáltalán keringenek ilyen hírek, sok feladatom van még az MFB-ben" - tette hozzá.
Tény, hogy egy kormányzati forrásunk szerint még lehetett szó arról, hogy a gazdasági társaságot ki vezesse. Hozzátette, a személyzeti találgatások ebben a pillanatban megalapozatlanok.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
