Kétszázzal kevesebben is tudnák kezelni az állami vagyont

Jelenleg összesen 600 ember dolgozik az ÁPV-nél, a KVI-nél és a Nemzeti Földalapnál, vagyis annál a három szervezetnél, amelyek az állami vagyont kezelik, ám a jövő héttől megalakuló, az előbbiek szerepét januártól átvevő új állami szuperholding, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. már csak hozzávetőleg 400 közszolgának ad munkát - adott tájékoztatást a Sólyom László köztársasági elnök által előbb visszadobott, majd a napokban végül aláírt új vagyontörvény következményeiről Tátrai Miklós.

Megtakarítás 2009-től

A Pénzügyminisztérium államtitkára szerint ennek megfelelően kevesebb irodára, épületre lesz szükség az állami vagyonnal kapcsolatos ügyek intézéséhez, ami a csökkenő működési költségekben is megmutatkozik. Jövőre azonban megtakarításra nem lehet számítani, hiszen az átszervezésekkel járó elbocsátások a végkielégítések miatt egy évig viszik a pénzt. Megtakarítás 2009-ben lesz.

Jövő kedden, azaz szeptember 25-én lép hatályba az elmúlt hetekben heves vitákat kiváltó új vagyontörvény. A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. feletti tulajdonosi irányítást a héttagú Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács látja majd el. A tanács tagjait a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki hat évre.

A döntések felett kontrollt gyakorol a 11 tagot számláló ellenőrző bizottság, amelynek elnökét az Állami Számvevőszék elnöke jelöli, 1-1 tagot az öt parlamenti párt, valamint a munkaadók és a munkavállalók szervezete delegál, a fennmaradó három tagot pedig a kormány jelöli. Lényeges változás lesz az eddigiekhez képest, hogy az egész állami vagyon sorsa feletti ellenőrzést az ily módon megalakuló bizottság látja el, mivel Tátrai tájékoztatása szerint korábban csak az ÁPV által kezelt, az egész állami vagyon egytizedét kitevő vállalkozói vagyon esetében volt ez így.

Egyik zsebből a másikba

Szintén újdonság lesz a mostani állapothoz képest, hogy a vagyonkezelő szervezet bérleti díjat szed az adott tárca vagy annak háttérintézménye által használt minden ingatlan után. Erről sokkal többet egyelőre nem lehet tudni. A szakminisztérium tisztségviselői nem tudtak információval szolgálni arról, hogyan állapítják meg, melyik irodáért, telekért mennyit is kell fizetnie az érintett hivatalnak. Az elkövetkező egy évben kerül sor a vagyonkataszter megalkotására és a bérleti díj megállapítására.

A tárcáknak azonban most még nem kell izgulniuk, bármekkora bérleti díjat is szab ki a vagyonkezelő szerv, azt az összeget a jövő évi költségvetésből - egészen pontosan annak céltartalékából - megkapják, hogy nyomban tovább is utalhassák. Egyelőre tehát az állam egyik zsebéből a másikba rakja ezt a pénzt, ám pár év múlva ez segít abban, hogy a valódi működési költségek ismeretében el lehessen dönteni, melyik hivatalt lehetne kisebb helyre költöztetni, hol van pazarlás.

Átláthatóbb lesz a rendszer a PM reményei szerint attól is, hogy az egész vagyonkezeléssel foglalkozó Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. külön sorban megjelenik majd a 2008-as költségvetési törvényben, külön támogatási pénzzel, kiadási és bevételi előirányzattal.

Annyi megkötést tartalmaz az új törvény, hogy az állami vagyon értékesítéséből, hasznosításából befolyó summát vissza kell forgatni, vagyis csak a megmaradó vagyonelemek értékmegőrzését szolgálhatja. Az eladható vagyon köre nem bebetonozott. Ugyan néhány állami tulajdonú vállalatnál a minimális állami részesedés mértéke a vagyontörvény hatályba lépésével csökken (például a Magyar Villamos Műveknél), de az Országgyűlésnek lehetősége lesz arra, hogy az állami vagyon bármely elemére értékesítési tilalmat rendeljen el.