Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Tavaly megtorpant a hipermarketek előretörése – derült ki a GfK Hungária Piackutató legfrissebb elemzéséből. A nagy alapterületű áruházak forgalmukat tekintve mindössze 0,1 százalékkal tudták erősíteni pozíciójukat, ami inkább stagnálásnak mondható. Eközben a szupermarketek és a diszkontok nyomulása folytatódott: 15, illetve 13 százalékkal javítottak 2006-ban.
A piackutató adatai szerint a szupermarketek jelentős forgalmat szívtak el a nagy alapterületű csatornától, ami azért meglepő, mert a hipermarketek elsősorban a diszkontok erősödésétől tartottak. Sokat egyébként nem tévedtek, hiszen a diszkontok szerepe is feltartóztathatatlanul nő, de forgalomelszívó hatásuk sokkal nagyobb a független és a lánccá szerveződött boltokra, mint a hipermarketekre nézve. Tavaly vesztettek a független kisboltok, és 0,1 százalékkal kisebb forgalmat produkáltak a láncba szerveződött magyar élelmiszer-hálózatok is.
Az elmúlt évi trend nagyjából előrevetíti az idén várható élelmiszer-kereskedelmi folyamatokat is. Kérdés, hogy a magyar kisboltosok képesek lesznek-e megújulni és új tartalommal megtölteni az üzleteiket – például jó minőségű, nem feltétlenül árfüggő magyar termelői termékekkel. Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója szerint modellszámításaikból jól látszik, hogy a magyar vásárló számára továbbra is fontos szempont az ár, de a minőségből már nem akar engedni.
Szignifikáns vevőréteg mutatkozik a prémium kategóriánál, illetve a valamivel gyengébb termékekért közepes áron. Ezt meglepő módon – a kutatásban szereplő vásárlók megítélése szerint – ma nagyon kevés kereskedelmi csatorna tudja felmutatni.
A fogyasztók vásárlási szokásait tekintve megállapítható, hogy a vasárnap a kereskedelemben is pihenőnapnak számít, ekkor csak nagyon kevesen mennek vásárolni. A teljes forgalomból mindössze 5 százalékkal részesedik a hét utolsó napja, míg pénteken és szombaton 20-20 százalék ez az arány. Egyedül a hipermarketeknél van vasárnap jelentősebb aktivitás, ekkor bonyolítják le forgalmuk 9 százalékát.
A kártyás fizetések súlya 2006-ban egy százalékkal nőtt, részarányuk azonban továbbra is kicsi a készpénzes fizetéshez képest. Tavaly csökkent a gyalogos vásárlások részaránya, és megállapítható, hogy az autóval történő bevásárlások esetében nagyobb kosárérték mutatkozik, hiszen nyilvánvalóan több áru fér be a csomagtartóba, mint a cekkerbe.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
