A többség most venne tartós fogyasztási cikkeket

2004.11.24. 10:47
Kisebb a vásárlási hajlandóság, mint amit vártak az elemzők. A Gfk szerint ennek oka a kormányváltás okozta bizonytalanság, és hogy a lakosság nem érti a most zajló gazdaságpolitikai vitákat.
Szeptemberben valamelyest csökkent a Közgáz-GfK Fogyasztói Bizalom Index (FBI) mind az EU-csatlakozás előtt, mind a közvetlenül utána végzett felmérés eredményéhez képest. Az "EU-fória" után a jelek szerint beköszöntöttek az uniós hétköznapok. Az idei szeptemberi 169 százalék még mindig magasabb a tavaly szeptemberben mért 155 százalékos mutatónál.

Nem értik a vitát

A fogyasztást befolyásoló közhangulat további javulása elmaradt a legutóbbi, szeptemberi felmérés során. Idén márciusban ugyanis 172, majd júniusban 173 százalékot ért el az index. A megtorpanás egyik fő oka feltételezhetően a kormányváltás által okozott bizonytalanság-érzet, ami valószínűleg átmeneti. Másik pedig a jövő évi költségvetés, a pénzügyek, különösen az adók kiszámíthatatlansága a megkérdezés időszakában. De idetartozhat az is, hogy a közvélemény nagy része valószínűleg nem érti a gazdaságpolitikai-szakmai viták lényegét.

Javult viszont a háztartások aktuális jövedelmi helyzetének megítélése júniushoz képest. Az index másik összetevője, a tartós fogyasztási cikkek vásárlására való hajlandóság a kilencedik éve végzett felmérés újabb rekordját érte el. A megkérdezettek 65 százaléka szerint érdemes most tartós fogyasztási cikket vásárolni, 23 százalék véleménye pedig is-is. Csak egy kisebbség tartja kedvezőtlennek a körülményeket a vásárlás szempontjából.

Szkeptikusak

Az év első felében tapasztalt bizalom egyik bizonyítéka, hogy a megkérdezettek növekvő aránya bízott a márciusi és júniusi felmérés során abban, hogy háztartása tizenkét hónap múlva jobb anyagi körülmények között fog élni.

Amíg tavaly decemberben csak a felnőtt lakosság 12 százaléka, márciusban 23, júniusban pedig 21 százaléka számított kedvezőbb pénzügyi helyzetre, igazolva az uniós csatlakozással szembeni felfokozott várakozásait, addig a szeptemberi 17 százalék már az ünnepi hangulat elmúltát tükrözi.

Az árváltozásokkal kapcsolatos várakozások azt mutatják, hogy a lakosság szkeptikus. Annak ellenére, hogy a napi és tartós fogyasztási cikkek árai az EU-csatlakozás óta alig emelkedtek, sőt sok esetben jelentősen csökkentek.