További Magyar cikkek
Elállt vásárlási szándékától a Vértesi Erőmű (Vért) privatizációjára kiírt pályázat nyertese, a Pronix Kft. – közölte az állami tulajdonú erőmű. A Pronix Kft. nem teljesítette a feltételeket, ezért az MVM Zrt. igazgatósága megszűntnek tekinti az aláírt szerződést. Miután az adás-vételi megállapodás érvényét vesztette, a Pronix Kft. ügyvezetője a Vért igazgatósági tagságáról lemondott – tájékoztatott az erőmű igazgatóságának elnöke.
A Pronix Kft. ügyvezetője elmondta: az erőmű átvilágítása során olyan környezetvédelmi feltételeket találtak, melyek kockázatát a jelen szerződés nem tisztázta. "A jelen szerződés aláírásától elálltunk, de nem mondtunk le a Vért megvásárlásáról. A cég tovább tárgyal az MVM-mel, erre a villamos művek igazgatósága felhatalmazta a menedzsmentet" &ndas; közölte Nyúl Gyula, aki közvetlenül és egy másik cégén keresztül a társaság kizárólagos tulajdonosa.
Már Kapolyi is visszalépett
A Vért igazgatóságának közleménye szerint "az MVM továbbra is értékesíteni kívánja a Vértesi Erőmű részvényeit. Megkezdi a tárgyalásokat a pályázat további helyezettjeivel, s valószínűleg megnyitja új érdeklődők felé is a tárgyalásokat". Nem a Pronix a Vért vevőjelöltjei közül az első visszalépő.
Kapolyi László
A Kapolyi László rendszerváltás előtti ipari miniszter, jelenleg is MSZP-s országgyűlési képviselő nevével fémjelzett Vértes Energia Befektetési és Fejlesztő Kft. még 2003-ban vette volna meg az erőművet, de 2004. februárjában visszalépett az akkor bevezetett környezetterhelési díjnak Vért gazdálkodására gyakorolt hatásaira hivatkozva. A kormány elé ezt követőn 2004 tavaszán került az erőmű újabb privatizációjának a lehetősége.
A Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) végül tavaly októberben döntött úgy, hogy a 18,187 milliárd forint jegyzett tőkéjű Vértesi Erőmű Rt. részvényeinek tulajdonában lévő 84 százalékát eladja a Pronix Kft.-nek. A vételárról a felek nem kívántak tájékoztatást adni.
Harmincmilliárdos fejlesztést terveztek
A hárommillió forintos jegyzett tőkéjű Pronix Kft. amerikai és japán tőkéből 120 millió eurós fejlesztést végezne az erőműben, alkalmassá téve a biomassza felhasználására. A befektetők vállalták a rekultivációs költségeket, valamint a bánya és az erőmű működtetését 2014-ig, mondta korábban a cég ügyvezetője.
A Vért az utóbbi években kormánygaranciával támogatott hitelek segítségével 20 milliárd forintot fordított egy új bányamező megnyitására, az erőmű felújítására. Az Oroszlányi Erőműben kéntelenítő berendezést építettek, továbbá az 1-es kazánt alkalmassá tették szén-biomassza vegyes tüzelésére. Az erőműhöz tartozik az ország utolsó mélyművelésű szénbányája, Márkushegy.
A Vértesi Erőmű Rt. Márkushegyi bányaüzeme
A Vért 2005. évi üzleti jelentése arról számol be, hogy a cég összes bevétele 23,7 milliárd forint volt, az értékesítés nettó árbevétele elérte a 20 milliárd forintot, ugyanakkor az adózás előtti veszteség a 2,63 milliárd forint volt. A társaság pénteki közgyűlésén elfogadott beszámoló szerint a Vért 5 veszteséges év után 2006-ban sikeres évet zárt, a 110 millió forintos nyereséget eredménytartalékba helyezték.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
