Hivatalossá teszik a számlás foglalkoztatást?

Olyan új, szabadon választható foglalkoztatási forma kidolgozására tesz javaslatot a pénteki kormányülésen a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi tárca vezetője, amely egyesítheti az alkalmazotti és a vállalkozási formában történő foglalkoztatás előnyeit - értesült a Világgazdaság. Amint megkapja a tárca az erre vonatkozó felhatalmazást, megkezdi a szabályozás kidolgozását - tájékoztatott Kiss Péter munkaügyi miniszter.

Fordulat vagy a munkaadók megnyugtatása?

Az új foglalkoztatási forma bevezetésének terve váratlan fordulat a színlelt vállalkozások elleni harcban, és feltehetően a szigorításoktól tartók megnyugtatására szolgál.

A koncepció szerint ebben a foglalkoztatási formában a munkaadók bér- és adóterhei a munkaszerződéses foglalkoztatotti viszonyhoz képest mérsékeltebbek lennének. Ez a köztes forma - amely Kiss Péter szerint inkább önfoglalkoztató típusú kategória lenne - a dolgozók számára a munka törvénykönyvében megfogalmazott védettséget is biztosítaná, de ezzel egyidejűleg bírná a vállalkozói viszonyrendszer sajátosságait is.

Vagyis a munkáltató továbbra is hasonlóképpen számolhatná el bizonyos, az alkalmazással járó kiadásait, mint jelenleg a fővállalkozói-alvállalkozói kapcsolatban - magyarázta a munkaügyi miniszter, aki a lap kérdésére elmondta: informálisan már egyeztetett a témában munkaadói és munkavállalói szervezetekkel.

Az év második felében lépne életbe

Ha zöld utat kap a kezdeményezés, a hozzá kapcsolódó jogszabály a színlelt szerződések kiszűrésére tett intézkedésekkel egy időben, vagyis 2003 második felében lépne életbe.

A munkaügyi tárca a munka világát érintő jogszabályok módosításával csökkenteni akarja a munkaviszonyt leplező színlelt szerződések számát. Ezt egyebek közt a munkaügyi ellenőrzés szigorításával tenné. Ugyanakkor a munkáltatói szervezetek többször megkérdőjelezték ennek szükségességét, mondván, a munkaügyi ellenőrök nem elég felkészültek annak eldöntésére, hogy a vállalkozói szerződés valóban munkaviszonyt leplez-e, vagy sem.

Költségoldalról is nagy terhet róna ez például a fuvarozással, a személy- és vagyonőrzéssel foglalkozó, az építőiparban, a kiskereskedelemben, a médiában tevékenykedő cégekre, ha vállalkozói vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatott embereiket a most érvényben lévő szabályok szerint kellene munkavállalói státusba venniük.