Hogyan készüljünk fel a vagyonvizsgálatra?

Ha az interneten keresgélünk, "vagyonosodási vizsgálat" címszó alatt rengeteg segítő jobbot nyújtó ügyvédi iroda ajánlatával találkozhatunk, de ugyanúgy vásárolhatunk egy vizsgálat történetét elmesélő könyvet is. Azonban van egy közös ezekben az oldalakban, mindegyik kihangsúlyozza, hogy időben készüljünk fel és jogász nélkül egy lépést se tegyünk a hivatal irányába. De valójában mire is számíthatunk?

Történelemóra egy kis matekkal

A vagyonosodási vizsgálatok lefolytatására 1996 óta van törvényi lehetőség, azonban 2007-ig nem alkalmazták széles körben ezt a fajta ellenőrzést. Leginkább akkor számíthatott valaki a hatóság kíváncsi kérdéseire, ha valamelyik jóakarója felhívta rá a figyelmet, illetve más ügyekkel kapcsolatban előtérbe került a magánvagyona is. De januártól már más szelek fújnak. Az államnak bevétel kell, az APEH-nek célpont, a módszerek finomodtak, a lebukás veszélye pedig nőtt.

A vagyonosodási vizsgálat számos ponton hasonlít a gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások vizsgálatára, ellenben sokkal nagyobb szerepet kap a revizor általi becslés. Ez egy olyan bizonyítási módszer, melynek során az adóhatóság a törvénynek megfelelő, a valóságos adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. Az eljárás során az adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy a becslés alkalmazásának feltételei fennállnak, továbbá azt, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik.

Tehát a revizor a becslés alapján meghatározza a vélelmezett adóalapot és ennek alapján kiszámolja az adókülönbözetet, amit természetesen meg kell majd fizetnünk. A rossz hír azonban még itt nem ér véget, ugyanis megállapítások után a törvény kötelezően 50 százalékos adóbírság kiszabását írja elő, amelynek semmilyen méltányossági alapon való törlése nem lehetséges, mivel annak alapja az adó eltitkolása. Ráadásul a bírság és az adókülönbözet megfizetése egy összegben értendő.

Mindenki készüljön

Arra a kérdésre, hogy ki számíthat vagyonosodási vizsgálatra, a válasz egyértelmű: mindenki, a kiválasztottak között még gyesen lévő kismama is van. Mióta az APEH hatálya alá tartoznak az illetékhivatalok is, már tényleg minden ügyletünk a revizorok szeme előtt zajlik. Az adóhivatal közvetlenül hozzáfér azokhoz az információkhoz, hogy ki, mikor, milyen autót, ingatlant vásárolt, és azok beszerzési értékét összeveti a bevallásunkban szereplő bevételeinkkel, így a hírek szerint még gyesen lévő kismama is felkerült a listára.

Innentől már egyszerűvé válik a képlet mindenki számára. Meg kell vizsgálnunk, hogy az elmúlt hat évben a bevallott bevételeink fedezték-e életvitelünket és nagyobb beruházásainkat. Ha a válasz nem, akkor már a másik oldal figyelmét is felkeltettük. Tehát kezdjünk el felkészülni! Másik meghatározó fontosságú terület azokat érinti, akik a cég pénzét elköltötték, magánfogyasztásra használták fel és kénytelenek voltak tagi kölcsön nyújtására, a bevételek és kiadások szintbe hozására. Mindezek mellett "retteghetnek" a luxuscikkeket birtokló állampolgárok is, ugyanis ők minden listán előkelő helyen szerepelnek.

Kerüljük az átlátszó hazugságot

Sokan esnek abba a hibába, hogy mindenféle mondvacsinált indokokat próbálnak meg keresni arra, hogy honnan van a pénz. A leginkább előforduló történetek, a lottónyeremény, az ajándék (ez dupla hiba, ugyanis 150 ezer forint felett már illetékköteles a dolog és megnézik annak a "kórlapját" is aki adta), a családi segítség és a menyasszonytánc áll.

Többen szeretnek arra hivatkozni, hogy a vagyon még azokból az időkből származik, mikor még nem is volt hatóság. Éppen ezekre a kifogásokra a hatóságnak egyéb jogosítványt is ad a törvény a vagyonosodási vizsgálatok tekintetében. Ha adómegállapítási jog elévülését megelőző időszakban keletkezett, akkor ennek valóságtartalmát a hatóság akkor is vizsgálhatja, ha az érintett időszakra adót már nem állapíthat meg. Elegendő, ha kimondja, a vizsgált időszak adózott és ismert forrású adózatlan jövedelmének együttes összege nem fedezhette a bizonyított vagyongyarapodást, az életvitelt, ezért a forrásnak a vizsgált időszakban kellett keletkeznie, tehát az adókülönbözet megállapítása valós adóalapon alapult.

Mielőtt nekiállunk kifogásokat keresni két dologra mindenképpen készüljünk fel: egyrészt a velünk szemben ülő revizor egy jó felkészült szakember aki naponta legalább két embert hall szabadkozni és magyarázkodni, mi pedig valószínűleg először csinálunk ilyet. Éppen ezért nekünk nagyobb esélyünk van hibázni, mint neki elhinni a mesét, még ha az igaz is.

Amihez mindenkinek joga van

Természetesen az adózót is megilletik különböző jogok, nem csak kötelességek. Joga van a revizor személyazonosságát ellenőrizni, megfelelő képviselőről gondoskodni, ez utóbbbi minden esetben ajánlott. Nemcsak azért, ha esetleg nem vagyunk biztosak vagyonunk makulátlan eredetében, de a jog és adózás útvesztőjében kell valaki, aki a lámpást tarja helyettünk.

Kérhetjük az ellenőrzés megkezdésének elhalasztását, legfeljebb 60 napig (igaz a megfelelő indoklás szükséges, de ezért van a jogi képviselő), és kérhetjük az eljárás szüneteltetését is. Természetesen jogunkban áll az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, felvilágosítást kérni, észrevételezni, fellebezni.

Mit kérdeznek?

Végezetül itt a kérdések listája:

– A vizsgált időszakban volt-e főállású, illetve mellékállású munkaviszonya – ha igen, pontosan hol, és mennyi volt az éves (havi) bruttó keresete? Rendelkezik-e erről munkáltatói igazolással?
– A vizsgált időszakban végzett-e valamilyen önálló tevékenységet (pl.: vállalkozói tevékenységet) – ha igen, mi volt ez a tevékenység, és azt az adóhatósághoz bejelentette-e?
– Önálló tevékenységéből mennyi nettó jövedelme volt évente (havonta)?
– Mely gazdasági társaságokban tulajdonos (résztulajdonos), gazdasági társaságok részére a vizsgált időszakban tagi hitelt vagy kölcsönt nyújtott-e, esetleg más címen bocsátott-e pénzeszközöket a gazdasági társaság rendelkezésére? Amennyiben igen, pontosan mikor, kinek és milyen összegben, azt visszakapta-e már, ha igen, mikor?
– A vizsgált időszakban részt vett-e gazdasági társaság alapításában, szerzett-e tulajdont gazdasági társaságban, ha igen, erre mikor és milyen összegeket fordított?
– Jelenleg milyen ingatlanok vannak a tulajdonában, azokat mikor és milyen jogcímen szerezte (pl.: adás-vétel, örökség, ajándék, építés, stb.)?
– A vizsgált időszakban volt-e ingó értékesítésből, ingatlan értékesítésből, tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből, kamatból, osztalékból, árfolyamnyereségből, ingatlan bérbeadásából, nyereményből származó bevétele, illetve jövedelme é ha igen, pontosan miből, kitől, mikor és mennyi? (Kérjük pontosan nevezze meg az értékesített ingóságot, ingatlant, osztalékot, a bérbe adott ingatlant, stb.)
– A vizsgált időszakban kapott-e jelentősebb (100 000 forintot meghaladó) összegű kölcsönt vagy hitelt pénzintézettől vagy magánszemélytől, családtagtól, rokontól, ismerőstől – ha igen, pontosan kitől, milyen összeget és mikor? A kérdéses összeg részben, vagy egészben visszafizetésre került-e, ha igen, mikor és milyen összegben?
– A vizsgált időszakban részesült-e örökségben, kapott-e valakitől nagyobb értékű ajándékot, kártérítést – ha igen, mikor, kitől és milyen összegben?
– Milyen egyéb, a korábbiakban meg nem említett bevételben, jövedelemben – ideértve az adómentes bevételeket is – részesült a vizsgált időszakban, azokhoz milyen jogcímen, összegben, és mikor jutott hozzá?
– A vizsgált időszakot megelőzően rendelkezett-e megtakarítással? Ezek honnan származtak, miben testesültek meg (pl.: készpénz, bankbetét, értékpapír, stb.), milyen dokumentumok igazolják azok meglétét?
–- Külföldről származó bevallási kötelezettség alá nem eső jövedelemmel rendelkezett-e?
– A vizsgált időszakban vásárolt-e gépjárművet (légi és vízi is) – ha igen, mikor, milyen típusút, rendszámút (nyilvántartási számút), mennyiért, illetve ha értékesítette, akkor mikor és mennyiért?
– A vizsgált időszakban nyújtott-e kölcsönt magán személy részére, ha igen, pontosan mikor és kinek és milyen összegben? Azokat visszakapta-e már, ha igen mikor, és milyen összegben?
– Rendelkezik-e bankszámlával – ha igen, melyik banknál, és mi a számla száma?
– A vizsgált időszakban milyen további jelentősebb kiadásai voltak (pl.: külföldi utazás, nagyobb értékű tartós fogyasztási cikk vásárlás, műtárgy vásárlás, stb.), és ezek milyen összegeket tettek ki?
– A vizsgált időszakban hány kereső személy és hány eltartott volt a családjában, mennyi volt az összes, illetve az egy főre jutó nettó jövedelem?
– Megélhetésre fordított összegek éves bontásban (közüzemi díjak, napi életvitel költsége, ruházkodás)?