További Magyar cikkek
Nem írta alá az állami vagyonról szóló törvény Sólyom László, így a júniusban elfogadott jogszabály nem léphet hatályba. A köztársasági elnök döntéséről kiadott közlemény szerint azért küldte vissza az államfő a jogszabályt a parlamentnek, mert úgy értelmezte azt, hogy az azzal létrehozott vagyonkezelői tanács olyan hatáskörök gyakorlására kap felhatalmazást, melyek a mindenkori kormány felelősségi körének lényegéhez tartoznak.
Kifogásolt bebetonozás
Az államfő kifogásolta azt is, hogy a tanács kormányfő által kinevezett tagjait lényegében bebetonozták volna hat évre, megbízatásuk csak igen szűk körben, lényegében alkalmatlanná válás vagy bizonyos kötelezettségszegések miatt szüntethető meg. A köztársasági elnök szerint a parlamenti ciklusokhoz nem igazodó hosszúságú tisztségek a kormánytól független alkotmányos intézmények esetében indokoltak; a kormányzati felelősség körébe tartozó hatáskörök esetén azonban nem elfogadhatóak – olvasható a közleményben.
A törvény előkészítő pénzügyminisztérium közleményt adott ki a döntés nyomán. Ebben azt írják, hogy a kormány megfontolja azokat az érveket, amelyekre hivatkozva Sólyom László aláírás helyett az Országgyűlésnek visszaküldte a parlament által már elfogadott vagyontörvényt. A PM szerint több olyan szervezet létezik Magyarországon, amelynek felelős tisztségviselőit, első számú vezetőit a kormányzati periódust meghaladó időre nevezik ki, ilyen a Nemzeti Földalap is. A tárca emlékeztet arra: a törvény kifogásolt részét a parlament 60 napon belül köteles újra tárgyalni.
Szuperholding szupertanáccsal
A vagyontörvény júniusban fogadta el a parlament. A jogszabály létrehozott volna egy nagy állami vagyonkezelő holdingot is. Ez a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., amely jövő januárban kezdte volna meg a működését, és amely megalakulásával megszűnt volna az ÁPV, a KVI és a Nemzeti Földalap.
Az új állami szuperholding fölötti tulajdonosi irányítás lett volna a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács feladata. Ebbe a a hétfős testületbe három tagot küldött volna a pénzügyminiszter, két tagot a gazdasági miniszter és egy képviselőt az agrártárca, míg az elnököt a kormányfő jelölte volna. Ennek a tanácsnak a működésével kapcsolatos szabályokat tartotta elfogadhatatlannak az államfő.
A kormány által beterjesztett első változatot a parlamenti szavazáson jelentősen felpuhították, számos céget levettek arról a listáról, amely a tartós állami tulajdonból kikerülő, vagyis privatizálható társaságokat sorolta fel. A kormány eredeti terveitől eltérően nem lett volna eladható a Szerencsejáték Zrt., sem a Magyar Posta, sem a kormányzati portált üzemeltető Kopint Datorg Zrt.
Sólyom László kedden megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényt is; a köztársasági elnök levélben tudatta döntését Szili Katalin házelnökkel. A megfontolásra visszaküldött törvénymódosítás a kistérségi társulásokról szóló törvény mellékletét módosítja, amely megállapítja a kistérségeket, a kistérségbe tartozó településeket és a kistérségek székhelyeit.
A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye kitér arra, hogy a kistérségi beosztás megváltoztatásának rendjét a kistérségi társulásokról szóló törvény, valamint annak végrehajtási rendelete szabályozza. Ezek a jogszabályok pedig úgy rendelkeznek, hogy másik kistérségbe történő átsorolását a település önkormányzatának képviselő-testülete kezdeményezheti, a kezdeményezéshez csatolni kell a társulási tanács, a regionális fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács és a közigazgatási hivatal véleményét - szerepel a kommünikében. (MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
