Salamon
12 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az SZDSZ legyűrte a szocialistákat

2007.05.22. 01:10
Úgy tűnik, nyolc hónap alatt sikerült elérnie privatizációs céljait az SZDSZ-nek. A liberálisok már tavaly ősszel szerették volna értékesíteni egyebek mellett a postát, a villamos műveket, a szerencsejátékcéget, ám az MSZP akkor ellenezte a privatizációt. Az Országgyűlésnek most benyújtott törvénytervezet szerint kikerül a tartós állami tulajdonból féltucatnyi vállalat, más cégek esetében mérséklik a tulajdon arányát.

Az SZDSZ és az MSZP privatizációs elképzelései továbbra sem közelednek, az MSZP-frakció nem támogatja és nem tervezi a stratégiai fontosságú és a jól működő állami vállalatok privatizációját – erről Podolák György, a szocialisták gazdasági munkacsoportjának vezetője beszélt még szeptember elején. Akkor azt mondta: a szocialista képviselőcsoport nem támogatja a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta, a Szerencsejáték Rt. és a Tokaj Kereskedőház magánkézbe adását.

Úgy tűnik, az azóta eltelt nyolc hónap elég volt, hogy a liberális párt keresztülvigye akaratát. Az állami vagyonról szóló, a kormány által a múlt héten elfogadott és hétfőn az országgyűlésnek benyújtott törvénytervezet értelmében ugyanis több mint egytucatnyi állami céget lehet részben vagy teljes egészében eladni. A névsorban szerepelnek a szeptemberben még a szocialisták tiltólistáján lévő vállalatok, bár magáról az értékesítésről csak egy külön privatizációs törvény alapján döntenek majd.

Levághatják az aranytojást tojó tyúkot

A jogszabály tervezete szerint értékesíthető lesz a Szerencsejáték Zrt., amely a közelmúltban az állam aranytojást tojó tyúkja volt. A társaság 2005-ben 131,8 milliárd forintos árbevételt, az elmúlt években rendre 50 milliárd forintot meghaladó költségvetési bevételt termelt, emellett osztalékot is fizetett az ÁPV-nek. A cég jövőjéről Veres János pénzügyminiszter a szerdai kormányülést követően azt mondta, bár a törvénytervezet szerint értékesíthető lesz, "konkrét elképzelés ezzel kapcsolatban nincs napirenden".

A törvénytervezet szerint a jelenlegi 99 százalékos tartós állami tulajdon megszűnésével értékesíthető lesz a Tokaj Kereskedőház. Megszűnik a Sportlétesítmények Vállalat Zrt. jelenleg 75 százalékos tartós állami tulajdona is. Az eredeti törvénytervezet kivette volna a tartós állami tulajdonból a Nemzeti Színházat is, ám a mostani változat szerint annak, valamint a többi, legalább részben állami tulajdonú kulturális társaságnak a sorsáról csak a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló új törvény megszületése után döntenek majd.

Nem kell reptér, nem kell sztráda

Az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.-ben a mostani szabályok szerint 25 százalék plusz egy szavazat a tartós állami tulajdon, az új törvénnyel ez nullára csökken. Az autópálya-kezelő iránt komoly szakmai befektetői érdeklődés mutatkozik, de az is lehet, hogy az ÁAK egy részét tőzsdére viszik. Megszűnhet a Budapest Airportban is a szintén 25 százalék plusz egy szavazatos tartós állami tulajdon.

Az állam 99 százalékról 75 százalék plusz egy szavazatra csökkenti tulajdoni arányát a Magyar Villamos Művekben, a maradékot a törvénytervezet indoklása szerint a tőzsdén, magyar kisbefektetőknek értékesítenék. Az MVM-hez hasonlóan a Magyar Posta csaknem 25 százalékát is el lehet adni, miután annak is csak 75 százalék plusz egy szavazatát akarják tartósan állami tulajdonban hagyni.

Eladó kormányzati portál

A törvénytervezet szerint eladható lesz a Nemzeti Tankönyvkiadó még állami tulajdonban lévő 25 százalék plusz egy szavazatos tulajdoni hányada, akárcsak a Herendi Porcelánmanufaktúra 25 százalék plusz egy szavazat részesedése. A honvédelmi tárca három cégében, az Armcomban, a Currusban és az Arzenálban 50 százalékos plusz egy szavazatos állami tulajdon marad, akárcsak a Hitelgarancia Zrt.-ben és az ITDH-ban.

Az állam a továbbiakban nem tart igényt a foglalkoztatási célú közhasznú társaságokra, a kutatóintézetekre, a vízművekre és a hadiipari cégekre sem. Így megszűnik a 25 százalék plusz egy szavazat tartós állami tulajdoni arány a Geodéziai és Térképészeti Zrt.-ben, az 50 százalék plusz egy szavazat az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodában, valamint a kormányzati portált és az ügyfélkaput üzemeltető Kopint-Datorgban is.

A vasút marad

A mostani vagyonkezelési törvénnyel sem ürül ki teljesen az állam. Tartósan marad 100 százalékos állami tulajdonban a MÁV, a HungaroControl és a Regionális Fejlesztési Holding, míg a Győr-Sopron Ebenfurti Vasúttársaságban is megőrzi 50 százalékát a magyar állam. A törvénytervezet szerint nem lehet eladni az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-t és az MFB-t sem, amelyek szintén 100 százalékos tartós állami tulajdonban maradnak. A kizárólagos állami tulajdon nem szűnik meg az erdőgazdaságokban sem.

A jogszabály tervezete szerint az állami tulajdont jellemzően versenyeztetéssel lehet értékesíteni. Felsorolnak a törvényjavaslatban 13 olyan esetet, amikor nem kell versenyeztetni. Ez az előírás vonatkozik a nyilvános vételi ajánlat keretében történő eladásra, arra az esetre, ha helyi önkormányzatnak értékesítenek, vagy a magyar állam tulajdonában lévő társasági részesedés vagy ingatlan cseréjére.

Megszűnik három, létrejön kettő

A törvénytervezet meghatározza az állami vagyonkezelés új szervezeti formáit is. Januártól egy úgynevezett Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács irányítja az állami vagyonkezelést, emellett a törvény létrehozna egy Nemzeti Vagyonkezelő (NV) Zrt.-t, amelynek megalakulásával megszűnne az ÁPV, a KVI és a Nemzeti Földalap.

A tanácsnak héttagú igazgatósága és 11 tagú ellenőrző bizottsága lesz, munkájában részt vesznek a parlamenti pártok és az érdekképviseletek delegáltjai, míg elnökét az Állami Számvevőszék elnöke javasolja majd. A tervezet szerint az NV-hez kerül a központi költségvetési szervek, valamint az állam társasági részesedésének kezelése, a cég részvényei jogait az állami vagyonért felelős miniszter gyakorolja majd.