Eszter, Eliza
15 °C
28 °C

Az SZDSZ legyűrte a szocialistákat

2007.05.22. 01:10
Úgy tűnik, nyolc hónap alatt sikerült elérnie privatizációs céljait az SZDSZ-nek. A liberálisok már tavaly ősszel szerették volna értékesíteni egyebek mellett a postát, a villamos műveket, a szerencsejátékcéget, ám az MSZP akkor ellenezte a privatizációt. Az Országgyűlésnek most benyújtott törvénytervezet szerint kikerül a tartós állami tulajdonból féltucatnyi vállalat, más cégek esetében mérséklik a tulajdon arányát.

Az SZDSZ és az MSZP privatizációs elképzelései továbbra sem közelednek, az MSZP-frakció nem támogatja és nem tervezi a stratégiai fontosságú és a jól működő állami vállalatok privatizációját – erről Podolák György, a szocialisták gazdasági munkacsoportjának vezetője beszélt még szeptember elején. Akkor azt mondta: a szocialista képviselőcsoport nem támogatja a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta, a Szerencsejáték Rt. és a Tokaj Kereskedőház magánkézbe adását.

Úgy tűnik, az azóta eltelt nyolc hónap elég volt, hogy a liberális párt keresztülvigye akaratát. Az állami vagyonról szóló, a kormány által a múlt héten elfogadott és hétfőn az országgyűlésnek benyújtott törvénytervezet értelmében ugyanis több mint egytucatnyi állami céget lehet részben vagy teljes egészében eladni. A névsorban szerepelnek a szeptemberben még a szocialisták tiltólistáján lévő vállalatok, bár magáról az értékesítésről csak egy külön privatizációs törvény alapján döntenek majd.

Levághatják az aranytojást tojó tyúkot

A jogszabály tervezete szerint értékesíthető lesz a Szerencsejáték Zrt., amely a közelmúltban az állam aranytojást tojó tyúkja volt. A társaság 2005-ben 131,8 milliárd forintos árbevételt, az elmúlt években rendre 50 milliárd forintot meghaladó költségvetési bevételt termelt, emellett osztalékot is fizetett az ÁPV-nek. A cég jövőjéről Veres János pénzügyminiszter a szerdai kormányülést követően azt mondta, bár a törvénytervezet szerint értékesíthető lesz, "konkrét elképzelés ezzel kapcsolatban nincs napirenden".

A törvénytervezet szerint a jelenlegi 99 százalékos tartós állami tulajdon megszűnésével értékesíthető lesz a Tokaj Kereskedőház. Megszűnik a Sportlétesítmények Vállalat Zrt. jelenleg 75 százalékos tartós állami tulajdona is. Az eredeti törvénytervezet kivette volna a tartós állami tulajdonból a Nemzeti Színházat is, ám a mostani változat szerint annak, valamint a többi, legalább részben állami tulajdonú kulturális társaságnak a sorsáról csak a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló új törvény megszületése után döntenek majd.

Nem kell reptér, nem kell sztráda

Az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.-ben a mostani szabályok szerint 25 százalék plusz egy szavazat a tartós állami tulajdon, az új törvénnyel ez nullára csökken. Az autópálya-kezelő iránt komoly szakmai befektetői érdeklődés mutatkozik, de az is lehet, hogy az ÁAK egy részét tőzsdére viszik. Megszűnhet a Budapest Airportban is a szintén 25 százalék plusz egy szavazatos tartós állami tulajdon.

Az állam 99 százalékról 75 százalék plusz egy szavazatra csökkenti tulajdoni arányát a Magyar Villamos Művekben, a maradékot a törvénytervezet indoklása szerint a tőzsdén, magyar kisbefektetőknek értékesítenék. Az MVM-hez hasonlóan a Magyar Posta csaknem 25 százalékát is el lehet adni, miután annak is csak 75 százalék plusz egy szavazatát akarják tartósan állami tulajdonban hagyni.

Eladó kormányzati portál

A törvénytervezet szerint eladható lesz a Nemzeti Tankönyvkiadó még állami tulajdonban lévő 25 százalék plusz egy szavazatos tulajdoni hányada, akárcsak a Herendi Porcelánmanufaktúra 25 százalék plusz egy szavazat részesedése. A honvédelmi tárca három cégében, az Armcomban, a Currusban és az Arzenálban 50 százalékos plusz egy szavazatos állami tulajdon marad, akárcsak a Hitelgarancia Zrt.-ben és az ITDH-ban.

Az állam a továbbiakban nem tart igényt a foglalkoztatási célú közhasznú társaságokra, a kutatóintézetekre, a vízművekre és a hadiipari cégekre sem. Így megszűnik a 25 százalék plusz egy szavazat tartós állami tulajdoni arány a Geodéziai és Térképészeti Zrt.-ben, az 50 százalék plusz egy szavazat az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodában, valamint a kormányzati portált és az ügyfélkaput üzemeltető Kopint-Datorgban is.

A vasút marad

A mostani vagyonkezelési törvénnyel sem ürül ki teljesen az állam. Tartósan marad 100 százalékos állami tulajdonban a MÁV, a HungaroControl és a Regionális Fejlesztési Holding, míg a Győr-Sopron Ebenfurti Vasúttársaságban is megőrzi 50 százalékát a magyar állam. A törvénytervezet szerint nem lehet eladni az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-t és az MFB-t sem, amelyek szintén 100 százalékos tartós állami tulajdonban maradnak. A kizárólagos állami tulajdon nem szűnik meg az erdőgazdaságokban sem.

A jogszabály tervezete szerint az állami tulajdont jellemzően versenyeztetéssel lehet értékesíteni. Felsorolnak a törvényjavaslatban 13 olyan esetet, amikor nem kell versenyeztetni. Ez az előírás vonatkozik a nyilvános vételi ajánlat keretében történő eladásra, arra az esetre, ha helyi önkormányzatnak értékesítenek, vagy a magyar állam tulajdonában lévő társasági részesedés vagy ingatlan cseréjére.

Megszűnik három, létrejön kettő

A törvénytervezet meghatározza az állami vagyonkezelés új szervezeti formáit is. Januártól egy úgynevezett Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács irányítja az állami vagyonkezelést, emellett a törvény létrehozna egy Nemzeti Vagyonkezelő (NV) Zrt.-t, amelynek megalakulásával megszűnne az ÁPV, a KVI és a Nemzeti Földalap.

A tanácsnak héttagú igazgatósága és 11 tagú ellenőrző bizottsága lesz, munkájában részt vesznek a parlamenti pártok és az érdekképviseletek delegáltjai, míg elnökét az Állami Számvevőszék elnöke javasolja majd. A tervezet szerint az NV-hez kerül a központi költségvetési szervek, valamint az állam társasági részesedésének kezelése, a cég részvényei jogait az állami vagyonért felelős miniszter gyakorolja majd.

15%
4999 Ft
4250 Ft
15%
3899 Ft
3315 Ft