Nyoma veszett a Viadomnak

Bejárat az épület bal oldalán – ez a kézzel írt papírlap fogadja a látogatót a Viadom Építőipari Zrt. irodaházának főbejáratán. Aki az elkoszolódott üvegajtón benéz, szétszedett számítógépeket, húsznál több monitort, kusza összevisszaságban tekergőző kábeleket, leszerelt telefonokat láthat, embert sehol.

Nincs hová menni

"Két-három napja zártuk be a főbejáratot" – mondja a bérirodaház biztonsági őre a baloldalon. Itt sem lehet bejutni, mert nincs hová. A biztonsági őr mobilon hívja a cég egyik dolgozóját, aki állítólag még benn van az irodában. Mi is tudunk vele váltani néhány szót. Kérdésünkre annyit mond, a dolgozókat, így a recepciósokat is szabadságolták, ezért nem tudtuk őket napok óta telefonon elérni.

További kérdéseinkre azonban nem válaszol, mint mondja, nincs joga arra, hogy nyilatkozzon. Így nem tudjuk meg, hányan vannak még egyáltalán bent, milyen munkákat végeznek. Csak annyit mond, sem a tulajdonos-vezérigazgató Mechler Zoltán, sem tulajdonostársa, Abronics Róbert nincs benn az irodában, és azt sem tudja, mikor lesznek elérhetők.

Miután ahhoz sem járult hozzá, hogy bemenjünk az irodákba, jobb híján kívül nézünk szét. A Viadomnak fenntartott parkolók egy része üres, de a többségükben – így a vendégparkolókban – még állnak autók. "Tényleg vendégek vannak egy nem működő cégnél?" – kérdezzük a biztonsági őrt, aki a fejét csóválja. Ezek a cég autói, amelyeket tudomása szerint hamarosan el fognak adni.

Az asszisztens is hallgat

Mobilon közben folyamatosan próbáljuk elérni Mechler Zoltánt, sokadik kísérletezésre az asszisztense veszi fel a telefont, ahogy az elmúlt hetekben már vagy tucatszor. Ahogy eddig, ezúttal sem mondhat semmit, így arra sem reagál, hogy egy pletyka szerint rálőttek a cég egyik vezetőjére, meg arra sem, hogy a társaság ellen valóban felszámolási eljárást kezdeményeztek-e a pénzükre váró beszállítók. Ahogy megszoktuk, azt ígéri, Mechler úr majd visszahív.

Erre eddig is hiába vártunk, azt azonban a Viadom pénzügyi gondjairól először hírt adó cikkünk nyomán május végén Mechler már elismerte a Népszabadságban, hogy a vállalat komoly pénzügyi nehézségekkel küzd. Akkor ezt azzal indokolta, hogy a cégnek több mint egy éve 3 milliárd forinttal tartoznak állami megbízói. A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztési Zrt. ugyanakkor még a cikk megjelenésének napján közleményt adott ki, amelyben leszögezte: az autópálya-építéseket felügyelő állami társaságnak nincs lejárt határidejű tartozása.

Senkinek nem fizettek

A Viadomnak viszont van: úgy tudjuk, a cég még a tavaly átadott M6-osból is tartozik egyes alvállalkozóinak. Szintén pénzükre várnak azok a beszállítók, akik az M0-s keleti szektorának építésén vagy az M7-es Balatonkeresztúr-Nagykanizsa szakaszán dolgoztak a Viadomnak. Utóbbin, ahol a Viadom vezette az osztrák Porral és Teerag-Asdaggal közös konzorciumot, nemcsak az alvállalkozók maradtak hoppon: tudomásunk szerint – bár ezt Johannes Dotter, a Porr igazgatóságának tagja nem kommentálta – a Viadom a partnereinek sem fizetett abból a pénzből, amit a NIF folyósított neki a részszámlák után.

Adóssághegyet hagytak maguk után

A NIF azt közölte: a teljesítések első két részszámlája után 300 milliót fizettek ki a Viadomnak, amely júniusban kiszállt az addig általa vezetett konzorciumból, így már nemcsak az M0-son, hanem az M7-esen sem végez munkát. A harmadik részszámlát június 10-ig kellett kiegyenlíteni. Reményik Kálmán, az infrastruktúra-fejlesztő cég vezérigazgatója kérdésünkre elmondta: azt a bruttó 630 millió forintos összeget bírósági letétben kívánják elhelyezni, arra ugyanis bejelentkezett a Porr, a K&H, az Unicredit, valamint számos alvállalkozó is. A bíróságnak napokon belül kell döntenie, hogy mehet-e letétbe a pénz, ha nem, akkor a döntésben valószínűleg iránymutatást adnak arra, hogy kinek kell fizetniük.

Információink szerint a szállítmányozó cégek között van olyan, amelynek nemcsak a fuvardíjjal, hanem az anyagköltséggel is tartoznak, miután a Viadomnak már arra sem volt pénze, hogy a szállított terméket megvásárolja. Egy pénzére váró alvállalkozó kérdésünkre elmondta: 2003 óta, a 3-as és 35-ös főutak felújításának kezdete óta dolgoztak a Viadomnak – később az M0-son és az M7-esen is –, amely 2005 végéig rendben fizetett nekik.

Ekkortól már jelentkeztek fizetési nehézségek, így a cég ennek az egy alvállalkozónak kamatok nélkül csaknem 20 millió forinttal tartozik. Összes adóssága információink szerint – belevéve azt is, hogy a konzorciumi partnereinek nem fizetett – milliárdos nagyságrendű. Több, pénzére váró alvállalkozó fontolgatta, hogy felszámolási eljárást indít a Viadom ellen; ezzel kapcsolatban a Főváros Bíróság azt közölte kérdésünkre: "felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem beérkeztéről információt a törvényi szabályozás miatt nem adhatunk. Az ezzel kapcsolatos információk csak az eljárás lefolytatását követően a Cégközlönyben való közzététel után válnak nyilvánossá."

Túl olcsók voltak?

A Viadom vesztét az útépítő szakmában terjedő hírek szerint az okozta, hogy túlságosan olcsón vállalt munkákat. Nemcsak a nagy port kavart M7-es tendert nyerte el a magyar mércével a piaci árak alatt – ekkor lett a Viadom Kóka bezzegcége –, hanem korábban a 3-as és a 35-ös főút felújítását is feltűnően olcsón vállalta. Emellett szakmai körökben arról beszélnek, milliárdos nagyságrendű pluszköltséget jelent, hogy az M7-esen kivitelezési hibák miatt vissza kellett bontaniuk egy hosszabb útszakasz alapozását. A Porr erre a felvetésünkre sem reagált érdemben, csak annyit mondott, még folyik a Viadom által végzett munkák felmérése, és a Porr saját embereire cseréli a Viadom munkatársait.

Vannak olyan vélemények is, hogy a cég megfojtásában érdekeltek voltak a konkurensei, amelyeket zavart, hogy a Viadom a "megszokott" áraknál jóval kedvezőbbeket kínált. Erre utalhat, hogy az egyik piaci szereplő még május végén a Viadom pénzügyi nehézségeiről és esetleges csődjéről hallva úgy reagált: "ideje lenne".

A szakmában már az év elején tudni vélték, hogy a Viadomnak több milliárd forintnyi adóssága van. Az egyik külföldi tulajdonú, Magyarországon is jelen lévő útépítőnek állítólag felajánlották év elején a Viadomot, de az – épp a túl sok tartozás miatt – nem látott fantáziát a vásárlásban.

A társaság cégbírósági adatai között áprilisban megjelent egy úgynevezett biztosítási intézkedés, amelyet május közepén tettek közzé. Jogi szakértőink szerint a biztosítási intézkedés végrehajtáshoz kapcsolódó eljárásoknál kerül elő, követelések fedezésére szolgál, és arra utal, hogy az érintett cég valószínűleg súlyosan el van adósodva. Ez korlátozó intézkedés, amelynek többféle konkrét tartalma lehet, például előírhatja a cég tulajdonainak zárlatát.

Az M7-es épül tovább

A NIF-nél már korábban elmondták: a Viadom bedőlése esetén sem áll le az útépítés az elvileg jövő májusra elkészülő M7-esen. A konzorciumok egyetemleges kötelezettséget vállalnak tagjaikért, egymásért, tehát a vállalt munkát teljesíteni kell – fogalmazott Béni Gyöngyi, a NIF szóvivője. Ezt megerősítette a porros Dotter is, aki azt is garantálta, hogy az alvállalkozók az osztrák cégtől már rendben megkapják a pénzüket.

A közlekedési miniszter még májusban adott ki közleményt, amelyben leszögezte: a Viadom likviditási nehézségei ellenére van létjogosultsága annak, hogy Magyarországon olcsóbban épüljenek autópályák. A miniszter szerint mindenki jogos igénye, hogy az állam "takarékosan bánjon adóforintjaival, és ne ismerősök cégeinek osztogasson a piaci ár feletti megbízásokat".