A nemzetközi pénzügyi szervezet az EU nyolc kelet-közép-európai tagországáról készített negyedéves jelentésében kifejti, hogy a közelmúlt államháztartási reformjai az adózási oldalra helyezték a hangsúlyt. Ezek célja általában az volt, hogy a társasági adó csökkentésével ösztönözzék a külföldi tőke beáramlását, illetve (kisebb mértékben) a munkaerő adóztatásának viszszafogásával bővítsék a foglalkoztatást. Eközben a kiadási oldal szintjének vagy szerkezetének javítására egyedül Szlovákiában történt sikeres kísérlet. Mindez problematikus államháztartási helyzetet eredményezett a térség szinte minden országában - fogalmaz a Világbank.
A jelentés rövid és középtávon egyaránt biztatónak nevezi a magyar kormány által tervezett reformokat, ugyanakkor hozzáteszi, hogy azokról egyelőre nem sok konkrétum szivárgott ki. Az idei ötszázalékos GDP-arányos hiánycél az elemzés szerint nehezen lesz tartható, hiszen az év elején megvalósított áfa- és személyi jövedelemadó-csökkentések következtében a bevételek körülbelül a GDP egy százalékával mérséklődnek, miközben a kiadások várhatóan az idén is meghaladják a tervezettet mind a központi államigazgatásban, mind a társadalombiztosításban.
A térség országainak pénzügyi problémáira a Világbank egy másik nemrég kiadott tanulmánya is rávilágít. A feltörekvő piacok tőkeáramlásairól szóló éves jelentésből kiderül: Magyar- és Lengyelország jóval több kötvényt bocsátott ki a nemzetközi piacokon tavaly, mint a korábbi években. A külföldi működő tőke beáramlása ezzel párhuzamosan mindkét országban lassult: hazánkra 4, Lengyelországra 7,7 milliárd dollár jutott tavaly, szemben a 2004-ben mért 4,6, illetve 12,6 milliárddal. Csehországban, Ukrajnában és Oroszországban ezzel szemben nőtt az FDI menynyisége (a térség többi államáról nem közöl adatokat a Világbank).