Erzsébet
1 °C
4 °C

Annyira nem jó a budapesti víz

2006.06.07. 15:57
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa 2006. május 30-án hozott határozatában megállapította, hogy a Fővárosi Vízművek Zrt. azzal, hogy 2005. évi promóciós anyagaiban tett állítását, mely szerint az általa szolgáltatott ivóvíz "Európa egyik legjobb ivóvize" nem tudta hitelt érdemlően, objektív módon bizonyítani, a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított - áll a szervezet közleményében. A GVH a jogsértés megállapításán túl - tekintettel a jogellenes magatartás kismértékű várható piaci hatására - nem szabott ki versenyfelügyeleti bírságot.

A GVH által lefolytatott versenyfelügyeleti eljárás tárgyát az Fővárosi Vízművek Zrt. azon 2005. évi promóciós anyagai képezték, amelyekben azt állította, hogy az általa szolgáltatott ivóvíz "Európa egyik legjobb ivóvize". A versenytörvény szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. A vállalkozás által használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

A versenytörvény ezen rendelkezései a fogyasztónak az áruk vásárlása tekintetében meglévő döntési szabadságát védik. A bármilyen módon megtévesztésre alkalmas információ tehát akkor ütközik a versenytörvénybe, ha az az ésszerűen eljáró fogyasztókat olyan - számukra hátrányos - döntésre sarkalja, amit a valós információ ismeretében nem hoztak volna - akár úgy, hogy megvásárolnak valamely árut, amelyet egyébként nem vásároltak volna meg, akár úgy, hogy nagyobb mennyiséget vásárolnak adott áruból, mint a megtévesztő információ hiányában.

Többet isznak

A GVH osztotta a Fővárosi Vízművek álláspontját, hogy a vizsgált állításban ivóvíz alatt a vezetékes ivóvíz értendő, továbbá, hogy a Fővárosi Vízművek szolgáltatási területén - mint kizárólagos szolgáltató - monopolhelyzetben van. Álláspontja szerint azonban a monopolhelyzet önmagában nem zárja ki, hogy a megtévesztés a gazdasági versenyben megtörténjen. Az ugyanis közömbös a gazdasági verseny sérelme szempontjából, hogy az árut több fogyasztó vásárolja meg, vagy ugyanazon fogyasztók egyenként többet vásárolnak, mivel a végeredmény azonos: a vállalkozás - megtévesztő információ révén - nagyobb forgalmat ér el.

A GVH határozatában kiemelte, a vezetékes ivóvíz minősége (pontosabban az, amit a fogyasztó a minőségről feltételez) hatással van az ivásra felhasznált vezetékes ivóvíz mennyiségére. A kereskedelmi forgalomban kapható palackozott szénsavas és szénsavmentes ásványvizek ugyan még az ivási funkcióban sem tekinthetők a vezetékes ivóvíz versenytörvény szerinti ésszerű helyettesítő árujának, az azonban szintén nem vitatható, hogy a vezetékes ivóvizet a valóságosnál jobb minőségűnek gondolva a fogyasztók - minden egyéb körülményt változatlannak feltételezve - kevesebbet fogyasztanak a palackozott vizekből.

Felsőfokú jelző

A GVH kialakult jogalkalmazási gyakorlata szerint a fogyasztók megtévesztésére alkalmas, ha a vállalkozás, áruja lényeges tulajdonságáról olyan felsőfokú jelzőt állít, amelyet nem tud hitelt érdemlően, objektív módon bizonyítani. Jelen ügyben a Fővárosi Vízművek nem tudta alátámasztani állítása valóságtartalmát, s ezért magatartása a versenytörvénybe ütközik.

A fentiek alapján a GVH Versenytanácsa megállapította a vállalkozás által elkövetett jogsértést, azonban - tekintettel a magatartás kismértékű várható piaci hatására - nem szabott ki versenyfelügyeleti bírságot.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?