További Magyar cikkek
A magyarországi kis és középvállalati hitelek GDP-hez viszonyított aránya 15 százalék körül mozog, mely nem éri el az EU 15 átlagának felét sem. A hazai kkv-szektor bankképessége jelentősen elmarad az EU15 75-80 százalékos arányához képest, 25 százalék körül mozog, így a vállalkozások közel 80 százaléka hitel nélkül gazdálkodik.
Ezek a társaságok mindeddig elsősorban - közel 50 százalékos arányban - a bankokhoz fordultak finanszírozásért, s a lízingcégekhez közel 30 százalékban. A ténylegesen igénybe vett finanszírozások esetében azonban a lízing aránya a kis és középvállalati körben már meghaladta a negyven százalékot.
A kkv-k hagyományos pénzintézeti finanszírozása jellemzően nem biztosítékalapú, de amikor igen, a fedezetet főleg ingatlan képezheti. Emellett a korábbi gyakorlatban szerepet kaptak egyéb biztosítékok is, mint például a vagyont terhelő zálogjog, ingó zálogjog, árbevétel engedményezés, követelésen alapított zálogjog, készfizető kezesség - ezek azonban a jelenlegi körülmények közepette finanszírozói oldalról a kevésbé preferált alternatívák közé tartoznak.
Jöjjön a jelzálog
„A megfelelő mérlegstruktúrával és stabil piaccal rendelkező vállalkozás esetében a tehermentes ingatlan a forrásszerzésbe is bevonható, az ingatlan visszlízingje esetén a vállalkozás forráshoz juthat” – emelte ki Király György a Hypo Alpe-Adria Leasing üzletág igazgatója. 2006-ban a kkv-k tulajdonában lévő ingatlanok kevesebb, mint 20 százalékát terhelte jelzálog, ez az arány jelenleg sem haladja meg 30-35 százalékot. Természetesen a visszlízing esetén is fontos a visszlízingelt cég gazdasági tevékenységének és piacainak vizsgálata, hiszen az elsődleges forrás a cég eredményes működése, a cash-flow termelő képességet is bizonyító alaptevékenység fenntartható biztosítása.
„A visszlízing konstrukció az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a finanszírozók által preferáltabbá válik, mint a jelzálog bejegyzése melletti hitelnyújtás. Az ok a felszámolási eljárások hazai gyakorlatában keresendő, hiszen az első helyi jelzálogjog számos esetben nem teszi lehetővé a finanszírozó jogainak maradéktalan érvényesítését.”- magyarázta Király György. A KKV-k korábban is úgy jutottak hitelhez, hogy ingatlanuk volt szinte az egyedüli fedezet arra, hogy beruházási hitelt, nagyobb összegű folyószámla-hitelt kapjanak.
Visszlízing: jó, de drága
Azonban ha egy pénzintézet jelzálog-hitel formájában finanszíroz egy kkv-t, és azt a későbbiekben felszámolják, akkor az ingatlan is bekerül a felszámolási vagyonba, s a zálogjogosultnak igénypert kell benyújtania, amelynek folyamata évekig elhúzódhat. A visszlízing esetén az ingatlan tulajdonosa refinanszírozást kap tehermentes ingatlanára, s a lízingcég kerülhet bejegyzésre az ingatlan tulajdonosaként. Ennek okán a kkv-knek nyújtott hitelezés érezhetően visszaeshet, bármilyen fedezet kerül is mögé.
A válság következményeként várhatóan megnövekszik majd az érdeklődés a visszlízing iránt. Az Európai Unió tagállamaiban e finanszírozási forma már korábban is jóval elterjedtebb volt, mint hazánkban. Igaz hogy ezen országokban a lízingkonstrukciókat egyáltalán nem terheli illeték, vagy mértéke jóval alacsonyabb, mint Magyarországon, ahol a lízingszerződésekhez kapcsolódóan fizetendő illeték mértéke példátlanul magas.
A jelenlegi helyzetben az érvényes és hatályos illetékszabályozás jelentős terheket ró az ingatlan megvásárlóira és lízingbevevőjére, a kétszeri ingatlan adás-vétel miatti illetékkötelezettség kapcsán. Először, amikor az ingatlan a lízingcég tulajdonába kerül, másodszor mikor a lízing lejártakor a lízingbe vevő kerül tulajdonba. Az illeték mértékének csökkenése elhárítana egy jelentős akadályt a finanszírozási konstrukció további felfutása elől, melynek hatása összességében kiegyensúlyozná az illeték bevételek csökkentését, nem beszélve arról, hogy a forráshoz jutó KKV növelni tudná üzleti aktivitását, ami további bevételt generálhat az államkasszának is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
