Mennyi is volt hát a tavalyi hiány?

Kedden kezdődött a parlamentben a 2005-ös költségvetés végrehajtásáról szóló, úgynevezett zárszámadási törvény vitája, amelyet a tervek szerint az éjszakai órákban fognak lezárni. Expozéjában Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár - Veres János miniszter távollétében - elismerte, hogy miközben tavaly kedvező volt a gazdaság helyzete, a kormánynak nem sikerült orvosolni az egyensúlyi problémákat. Arról is beszélt, hogy a pénzügyminisztériumi prognózisok nem bizonyultak megalapozottnak, ígérete szerint ezen változtatni fognak.

Katona és az egyensúly

Az expozé elsősorban a 2005-ös év eredményeit sorolta fel. Katona beszélt az export és a beruházások növekedéséről, a reálkeresetek és a nyugdíjak emelkedéséről, az uniós befizetések és a brüsszeli kasszából érkező támogatások egyenlegének javulásáról. Az egyensúly javulását szolgálta a fizetési mérleg hiánya, ami GDP-arányosan 1,2 százalékos volt tavaly.

Az államháztartási hiány tavaly az úgynevezett pénzforgalmi szemléletben 1067,6 milliárd forint volt. Ez az összeg meghaladta a költségvetési törvényben szereplő 1054,5 milliárd forintos előirányzatot, bár alacsonyabb az év közben 1167,9 milliárdosra módosított hiánycélnál. Az államtitkár szerint az utóbbinál kedvezőbb eredmény a deficitcél betartása érdekében hozott intézkedéseknek - így többek között a tartalék- és a maradványképzési kötelezettségnek - köszönhető.

A 2005-ös zárszámadás főbb adatai*

	Bevétel	Kiadás	Egyenleg
Központi költségvetés	6456,7	7004,5	-547,8
Elkülönített állami pénzalapok	341,6	311,2	30,4
Társadalombiztosítási alapok	3027,1	3495,9	-468,8
Ebből: Nyugdíjbiztosítási alap	1822,5	1916,0	-93,5
Egészségbiztosítási alap	1204,6	1579,9	-375,3
Helyi önkormányzatok	2891,0	2972,4	-81,4
Összesen	12 716,4	13 784,0	-1067,6

* A költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tervezete szerint, pénzforgalmi szemléletben.

Valójában azonban jelentős szerepet játszott ennek a pénzforgalmi szemléletű eredménynek az elérésében az év végi reptér-privatizáció és annak 464,5 milliárd forintos bevétele. Mivel azonban az állami vagyon értékesítéséből származó bevételeket az Európai Unió által használt statisztikai módszer - az úgynevezett eredményszemléletű elszámolás - nem csökkenti a deficitet, az uniós statisztika szerinti hiány a bruttó hazai termék 7,6 százaléka, 1655,9 milliárd forint lett.

Domokos és a jog nem követés 

A parlamenti vitában a kisebbségi bizottsági véleményeket megfogalmazó fideszes Domokos László fel is hívta a figyelmet a pénzforgalmi és az eredményszemléletű hiány közötti csaknem 590 milliárd forintos különbségre.

Szerinte ez olyan trükkök eredménye, amelyek homályosítják a tisztánlátást. Trükköknek nevezte az alultervezett kiadásokat és a felültervezett bevételeket, s a jövőnket felélő kártyavár-költségvetésnek nevezte a 2005-öst, amelyet szerinte a kormány átlépett, amivel "jog nem követő magatartást" kezdett el.

A számvevők már 2004-ben megmondták

Kritikus észrevételei voltak a zárszámadási vitában Kovács Árpád számvevőszéki elnöknek is, aki a helybenjárás költségvetésének nevezte a 2005-öst. Emlékeztetett arra, hogy már a 2005-ös költségvetés 2004-es készítésekor jelezték: a bevételi előirányzatok egy része magas kockázatú, míg a kiadási irányzatok alultervezettek.

Kifogásolta Kovács Árpád, hogy 2005-ben sem kezdődött tartós eredményjavulást eredményező struktúraváltás, változatlan maradt a nagy ellátórendszerek szerkezete, így folyamatosan nőttek azok kiadásai. A számvevőszéki észrevételben szerepelt az is, hogy hiányzik az állami vagyongazdálkodás szerkezeti átalakításának koncepciója, aminek részeként el kellene fogadni egy korszerű vagyontörvényt is.