Adóelkerülés Magyarországon

Az adóelkerülés súlyosságáról tavaly látott napvilágot egy átfogó MNB elemzés. A tanulmány az alábbi szerkezetben ad becslést ennek mértékére:

1. Áfa-csalás (összesen kb. a GDP 2,3 százaléka):

 

1.1.Áfa kötelezettség elkerülése
1.1.1. Eltitkolás (értékesítés eltitkolás, barter ügylet)
1.1.2. Importáfa meg nem fizetése (EU-n belüli kereskedelem eltitkolása, beszerzés és értékesítés után a cég felszámolása, nem áfa alanynak az önbevallás elmulasztása)
1.1.3. Alacsonyabb forgalom kimutatásával alanyi adómentesség elérése

1.2. Adóvisszaigényléses csalás
1.2.1. Áfa körön kívüli beszerzésnek illetve magánfogyasztásnak az áfa körbe vonása és áfa-visszaigénylése
1.2.2. Fiktív ügyletek utáni visszatérítés (ezt kivédendő érvényes az a szabály, hogy csak az az áfa vonható le, amely már befizetésre került)

2. Alkalmazotti munkajövedelem elkerülése (összesen kb. 5,2 százalék)
2.1. Minimálbérezés, alacsonyabb munkajövedelem a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál
Ennek nagyságrendjéhez elég megnézni a bérek eloszlását, amiből kb. 250 000 - 300 000-rel több minimálbéres adódik annál, mint ami egyenletes béreloszlás mellett várható lenne.

 

2.2. Ál-részmunkaidőben foglalkoztatottak
A KSH LFS felmérése alapján részmunkaidőben az alkalmazottak 4 százaléka dolgozik, de az adóbevallások alapján is csak 7,5 százalék a részmunkaidősok aránya a 4 fő feletti vállalkozásoknál.  Kiszűrve a részmunkaidősök közül azokat, akik csak az év egy részéven dolgoznak azt kapjuk, hogy legalább 400 000, a kisvállalkozásban dolgozók közül (4 fő alatti) ebből legalább 317 000 lehet azoknak a száma, akik valójában fő foglalkozásban dolgoznak.

2.3. Önfoglalkoztatók adóelkerülés
2.3.1. Illegális formákról (színlelt szerződések stb.) nincs adat

 

2.3.2. Munkajövedelem eltitkolása
Az átlagos vállalkozói kivét az átlagos munkabér 36 százaléka (2005), szja bevallásban 180 000 fő jelentette ezt a formát.
2.3.2. Költségleírás
Ennek mértékéhez elég figyelembe venni, hogy az átlagos vállalkozói adóalap (2005) az összbevétel 2 százaléka, tehát 98 százalékos költséghányaddal működtek az vállalkozások.  Az egyéni vállalkozások 61 százaléka veszteséges vagy nullás volt.

Vélemény:
A tanulmányban található számok a szerzők állítása szerint is alsó becslésnek tekinthetők, de más országokkal való összehasonlítás (pl. Szlovákia) azt mutatja, hogy Magyarországon az adóelkerülés mértéke magas lehet.  A GDP 8 százaléka az idei várható 27 500 milliárd forintos GDP alapján 2 200 milliárd forintnyi adókiesést jelent, aminek már a felével is jelentős adó- és járulékcsökkentést lehetne végrehajtani.