Az adóreform vajon mi?

Magyarországon a reform (így az adóreform is), eddig gyakran nem jelentett mást, mint sarcolást, a korábban, felelőtlenül elvesztegetett pénzek újbóli visszaszedését, a terhek emelését, a lyukak tömködését, az összeomlás széléről való megmentést, pedig nem erről kellene szólnia. Az adóreform egyáltalán nem l’art pour l’art tevékenység, nem is véletlen, hogy mára jóformán minden gazdasági szereplő felsorakozott mögé. A célja az, hogy a terhek elosztása igazságosabb legyen., és a magyar gazdaság gyorsabban növekedjen - ami mindenkinek jó. Adóreformot nem azért kell végrehajtani, hogy lenyugtassuk a közgazdászokat, és hogy megnyerjük a volt koalíciós partner maroknyi, ám annál fontosabb szavazatát. Adóreform azért kell, hogy mindannyiunknak jobb legyen, hogy négy év múlva jobban éljünk, mint most. A valódi adóreform mindannyiunk érdeke. Illetve majdnem mindannyiunké.  

Magyarország nagy problémája, hogy a közös kalapból mindenki szívesen vesz ki, de bele nem nagyon akar pakolni senki. A megoldás persze nyilván az, hogy a potyautasokat ki kell szűrni a rendszerből, s így aki eddig rendesen fizetett, az innentől kevesebbet kell, hogy fizessen, s aki nem nagyon tett bele a közösbe, azt rábírjuk, hogy mostantól módosítson viselkedésén. Egy valódi adóreform azonnal könnyebbséget kell, hogy hozzon a „rendes” adófizetőknek, és rá kell, hogy bírja a kevésbé rendeseket, hogy a közteherviselésbe aktívabban kapcsolódjanak be. A napokban bejelentett csomagocska ebből a szempontból komolytalan.

Sajnálatos módon az adóreform, a reform szó rendkívül negatívvá vált az elmúlt 20 év gyakran hibás gazdaságpolitikája következtében, így azután hiába jöttek elő különféle szervezetek, kutatók újabb és újabb adóreform-tervezetekkel, a lakosság nem érezte, hogy ez mennyire fontos, pedig mindenkinek meg kellene érteni, hogy enélkül a hazai gazdaság és társadalom itt fog ragadni ebben a féleurópai-félbalkáni állapotban, amit Magyarországnak hívnak. Ahol az adócsalás nem bűn, hanem túlélési módszer, a valódi társadalmi szolidaritás helyett pedig mindenki körömszakadtáig ragaszkodik minden érdemtelenül megszerzett kiváltsághoz – s így végül mindannyian rosszabbul járunk. 1848-ban a 12 pont közül a hatodik közös teherviselést követelt. Ma ismét igazságos közteherviselést kell követelni, és a jelenleginél jobb, hatékonyabb rendszerekre az elmúlt 12 hónapban számos igen jó javaslat született. Csak remélni merem, hogy lesz valamikor olyan politikai akarat, és elszántság, amely felkarolja a szakértők javaslatait, és megvalósítja azokat.

A valódi, mélyreható adóreform nem a politikusok érdeke. Az adóreform a mi érdekünk. Követeljük hát annak végrehajtását!

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!