Zárjuk be a tőzsdét?
További Pénz beszél cikkek
- Ítéletet mondtak Magyarországról, magyarázkodott a kormány, most ütik a forintot
- 2025: tétre, helyre, befutóra – hogy alakul a részvénypiac jövőre?
- Új időszámítás jöhet a kormány lakáspolitikájában, megvannak a részletek
- Történelmi lehetőség: így szerezhet részesedést egy magyar bankban
- Nagy Mártonék történelmi megállapodásról beszélnek, így nézhet ki a magyar álomfizetés
A blogról
Azt mondja egy ismerősöm, hogy micsoda műbalhét csinálnak itt már megint, mutatják a TV-ben, hogy megy le a tőzsdegrafikon, fogják az értékpapírkereskedők a 15 monitor előtt a fejüket, ijedt arccal bámulnak, mindenki szomorkodik, pánik van. Aztán másnap az ellenkezője, majd megint ugyanez. Pedig az ismerős tudja a megoldást (Berlusconi is ezt javasolta): be kellene zárni a tőzsdéket három hétre, elküldeni a brókereket szabadságra, pihenjék ki magukat, és mindenki rájönne, hogy nincs semmi baj, felkel minden reggel a nap, jár a villamos is, és mivel az utakat még mindig túrják, megmarad a dugó is, semmi érdekes nem lenne tehát. Megvan a megoldás!
Sajnos a helyzet nem ilyen egyszerű. A brókerek itt körülbelül azt a szerepet töltik be, mint fékező autón a féklámpa. Attól, hogy kiszereljük, még nem lesz változás, legfeljebb a mögöttünk lévő nem tudja, hogy lassítani akarunk, és belénk jön: nem nagy segítség. A mozgás forrása ugyanis nem a tőzsde, a problémák a bankrendszerből erednek. A másik gyakori hasonlattal élve: a gazdaság, a bankrendszer a lázas beteg, a tőzsde pedig a lázmérő. Attól hogy kivesszük a beteg hóna alól, a lázmérőt, még nem fog meggyógyulni.
Márpedig a rendszer beteg. A bankrendszerben ugyanis éppen az veszett el, ami a pénzügyi rendszerek alapja: a HIT. Ha nem hiszünk abban, hogy akinek ma kölcsönadunk pénzt, az holnap még működni fog, akkor inkább nem adunk kölcsön neki, bármekkora kamatot is kínál. Ha nem bízunk a másikban, akkor inkább ráülünk a pénzünkre, biztosabb helyen van az nálunk, még ha nem is fial, minthogy kitegyük a kockázatnak, kitegyük annak a veszélynek, hogy partnerünk egy-két nap alatt eltűnik – s ez jópár céggel megtörtént az elmúlt hónapokban, ígyhát a félelem nem alaptalan. A válság okait már elegen firtatták, abba nem akarok belemélyedni, csak arra szeretnék kilyukadni, hogy a hitét vesztett pénzügyi rendszer óriási veszélyeket okozhat.
Az egyik legkézzelfoghatóbb probléma, hogy ha félnek, akkor a bankok nem hiteleznek, új hiteleket nem nyújtanak, ez pedig számos vállalkozás és magánszemély ellehetetlenülésével járna (az MKB nemrég jelentette be, hogy megszünteti a devizahitelezést). S ha például nem hiteleznek az állampapír-befektetők a magyar államnak – amihez veszélyesen közel kerültünk a múlt hét vége felé – akkor pedig igazán megnézhetjük magunkat.
Szóval nem érdemes a tőzsdére, meg a brókerekre kenni a világhangulat-keltést, most éppen nem ők a főbűnösök, az ő bűnük mindössze annyi, hogy sokkal hamarabb, a saját bőrükön érzik azt a veszélyt, azokat a problémákat, amit rossz esetben a lakosság csak pár hónap múlva fog megtapasztalni. A tőzsdén minden, a gazdaságot érintő esemény – sőt nem csak maguk az események, hanem sok potenciális, esetleg soha nem materializálódó veszély is – azonnal, árfolyamváltozás formájában nyilvánul meg. Szóval bezárhatjuk a tőzsdét, de ez valószínűleg semmit nem old meg… Egyébként Izlandon kipróbálták a tőzsdebezárást 3 napra. A negyedik nap az index 66%-ot esett. Úgy tűnik valahogy mégsem tudott megnyugodni a helyi brókerek zilált idegrendszere. Szerintem hagyjuk meg még egyelőre a lázmérőt, és közben inkább keressük a gyógyszert a betegnek.
Rovataink a Facebookon