Bűnbánattal erősödhet a forint

2009.02.05. 10:27 Módosítva: 2009.02.09. 14:40

A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

Napjainkban egyre többet beszélünk arról, hogy Magyarországnak azért rossz, mert az egész térségnek rossz, és csak egy közös megítélés áldozatai vagyunk. Valóban nem mi tehetünk arról, hogy a forint 300 fölé jutott? Jogos-e, hogy a lengyel és a cseh gazdasággal egy csónakba raktak minket a szakadék felé robogó folyón?

Ha körülbelül egy évvel ezelőttre emlékezünk vissza, amikor még nagyon kevesen beszéltek válságról és a világgazdaság problémáit is csak elvétve elemezték néhányan, akkor nem győztünk szégyenkezni, hogy mennyire kezdünk lemaradni a térség országaitól, és a legtöbb makrogazdasági mutatóban az utolsó helyre szorultunk. Ennek ellenére a forint árfolyama lassan, de biztosan erősödött, és mindenki mosolyogva vette fel a devizahiteleket. Ám az árfolyam erősödésben nem a gazdaság teljesítménye volt a fő érv, hanem a magas kamat. Az akkori 7,5% meghaladta az 5,5%-os lengyel és még inkább a 3,5%-os cseh kamatszintet. Mindez abban is jelentős szerepet játszott, hogy a lakosság számára sokkal vonzóbbak voltak a devizahitelek a forintosoknál. Ráadásul ezen hitelek folyamatos folyósítása öngerjesztő folyamatként erősítette tovább a magyar forintot a júniusi, valóban irreális szintekig. S habár a jegybank mindig kiállt, és figyelmeztetett a devizahitelek veszélyére, az akkor is rendelkezésre álló árfolyamot befolyásoló eszközeiből semmit nem használt. Jelenleg a devizahitelek GDP-hez mért aránya Magyarországon duplája, mint Lengyelországban, és sokszorosa a cseh értéknek.

Azóta nagyon sok víz folyt le ezen a bizonyos folyón, és sok minden megváltozott. Tény és való, hogy a legjobb elemzések sem tudták előre vetíteni azt ahová most jutottunk, de sajnos mélyebbről figyelve (reméljük azért még nem a víz alól) az eseményeket most is mi vagyunk a legrosszabb helyzetben, s örülnünk kell, hogy a lemaradásunk a nagy hullámok között elmosódott. A külföldiek szemében újra egy kategóriába került a három ország, és az árfolyamgyengülések is nagyjából egyenlő mértékben jelentkeznek. Csak az a nagy kérdés ez kinek okoz nagyobb károkat…

Igen. Egyértelműen Magyarországnak. Hiába próbáljuk tehát a térség gyengülésével magyarázni a jelenlegi helyzetet, tény, hogy a válság előtt és a válság közben is mi állunk a legrosszabbul. A hibákat és a megoldásokat magunkban kell keresni. A jelenlegi helyzettel újra megkaptuk a lehetőséget, hogy utolérjük a versenytársakat. Csak határozott, a politika felett álló, szakmai irány kell a költségvetés rendbetételére, annak áldozataival együtt!