A piacot nem igazán érdekli a kormányválság

Az elmúlt napokban többen hívták fel a figyelmet arra, hogy a hazai tőke- és pénzpiac mintha nem volna hajlandó tudomást venni a kormányválságról és hazánk romló makrogazdasági kilátásairól. A tőzsdeindex emelkedik, a forint erősödik – de legalábbis stabilizálódik – és egészében véve a befektetők hangulata nem tükrözi az ország vezetésében várható változások iránt érzett aggodalmat.

Mi lehet ennek az oka? A piaci szereplők optimisták a folyamatok kimenetele tekintetében? A piacot leginkább befolyásoló külföldi befektetők túl messze vannak Magyarországtól és nem jutnak el hozzájuk a hírek? Esetleg színlelt ügyletekkel tartják mesterséges szinten az árfolyamokat láthatatlan kezek?

Nem. Meg kell nyugtatnom minden irracionális dolgot feltételezőt, hogy az árak azért vannak ezen a szinten, mert ezt akarja a piac. Aki azt gondolta, hogy az elmúlt időszakban a nyilvánosan megjelent és pletykák szintjén elterjedt pozitív és negatív hírek nem épültek be az árfolyamokba, az jobb ha ezután kártyán próbálja kivetni portfoliójának az elosztását és csak újholdkor nyit devizapozíciót.

A piac ebben a tekintetben hatékony, és ezt általában azok kérdőjelezik meg, akik saját pozíciójuk vagy érzelmi beállítottságuk miatt szívesen látnának bizonyos irányú folyamatokat de az árfolyamok várakozásaik ellenére, pont ellenkezőleg mozognak.

Mi lehet a magyarázat erre a „paradox” helyzetre? A befektetők már régen beáraztak (sőt túláraztak) minden várható problémát, mind a forint, mind a hazai részvények tekintetében, melyek most ha nem is megoldódni, de változni látszódnak. Továbbá a mostani, a következő és az azt követő kormány is teljesen ki lesz szolgáltatva a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek, hiszen jelenleg az ő támogatásuk biztosítja pénzügyi stabilitásunkat. Mozgásuk ennek megfelelően csak egyenes vonalú és egyenletes lehet, bármilyen néven és politikai színben lépnek majd hatalomra.

A másik ok a globális tőkepiacok egyirányú mozgásában keresendő. A jelenlegi bizonytalan helyzetben minden piac árgus szemekkel figyeli a másikat (de leginkább az Egyesült Államokat) és ez a figyelem már-már görcsös ragaszkodássá vált: senki nem mer és nem tud elszakadni a többiektől. Ez persze azért nem annyira meglepő, hiszen a válság globális: a rengeteg kapcsolódási pont, a jelentős egymásra utaltság okozza azt, hogy a problémák megszűntek lokálisak lenni, így az árfolyamokba beépült várakozásokra sem csak a belföldi események hatnak.

Evvel magyarázható az is, hogy egy mégoly kis ország is, mint hazánk, számít annyit az egész világgazdasági rendszer biztonsága szempontjából, hogy az EU és az IMF jelentős erőfeszítéseket tegyen stabilizációnk érdekében.

A szomorú az, hogy mi nem sokat teszünk ezért.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!