Magyarország világcsúcstartó költségvetési hiányban!

Ami meglepő az az, hogy nem negatív, hanem pozitív értelemben. A Merrill Lynch napokban megjelent elemzése alapján a magyar költségvetés ciklikusan igazított hiánya 2010-ben a legalacsonyabb lesz az általa figyelt országok közül. Olyannyira, hogy a ciklikus hatásoktól megtisztított költségvetési egyenleg pozitív (+0,6%)! Erre ki tudja mikor volt utoljára példa.

A Medgyessy-kormány ámokfutása és pénzszórása után Magyarország azzal vívott ki magának eléggé kétes hírnevet, hogy az államháztartás hiánya latin-amerikai méretűre nőtt, megközelítette az éves hazai össztermék 10%-át. Azaz, évente az ország termelésének 10%-val költött többet az állam, mint amennyit beszedett. Ez rövidebb távon népszerűséget hozott a kormányzatnak, ám hosszabb távon ez a felelőtlen gazdaságpolitika komoly adósságcsapdába hajszolta Magyarországot. 2006-tól elindult a spanyolcsizma felrakása a magyar betegre (Gyurcsány-csomagok), évről évre egyre kevesebbet próbált költeni a kormány, s egyre növelte az adókat, hogy végre egyensúlyba hozza a költségvetést. Sajnálatos módon a csomagok szerkezete rossz volt, és a végére még kaptunk a nyakunkba egy világválságot is, de a folyamat ennek ellenére haladt előre. A Bajnai-kormány tette meg az utolsó lépéseket ebbe az irányba, s intézkedéseivel egyszerre biztosította a költségvetés stabilizálását, és elősegített megteremteni a jövőbeni fellendülés alapjait. Számos intézkedésük kevés, vagy nem teljesen célszerű, de a jelenlegi politikai környezetben már ezek meglépése is kisebbfajta csoda. Ezek a lépések oda vezettek, hogy ha 2010-11-től megindul a gazdasági fellendülés, a következő kormány gyakorlatilag kiegyensúlyozott költségvetést fog kapni, megáll az eladósodás folyamata, és lehetősége lesz további átalakításokra, amelyek a növekedést szolgálják – anélkül, hogy ez az újabb eladósodás veszélyét vetné föl.

Pár év múlva a Bajnai-kormány ténykedésére valószínűleg úgy fognak tekinteni, mint ma sokan a Bokros-csomagra: olyan kényszerszülte lépések sorozata, amely persze lehetett volna sokkal jobb is, ha a politikai helyzet lehetővé teszi, de mégis sikerült stabilizálnia a csőd szélére került országot, és megteremtette a jövőbeni növekedés alapjait. (Az más kérdés, hogy ennek az országnak miért kell 10-15 évente Bokros-csomag, miért nem lehet inkább normális gazdaságpolitikát folytatni???) A lényeg, s a fő üzenete ennek a cikknek az, hogy Magyarország a múlt bűnei miatt van rosszként elkönyvelve, mint a kisiskolás, aki régebben verekedős volt, s mára hiába javult meg, a tanítónéni mégis mindig őt veszi elő, ha kitör a balhé. Magyarország megjavult: az eladósodás folyamata 2010-11-től várhatóan megáll, és megfordul, a kereskedelmi mérleg egyenlege az elmúlt hónapokban drasztikusan javul, folyamatosan csökken a külföldtől való finanszírozási függőség. Természetesen vannak kockázatok, ám úgy vélem a tavaly októberihez képest – amikor az államcsőd reális esély volt – nagyságrendekkel jobb a helyzet. Természetesen vannak még tennivalók: elsődleges fontosságú az oktatás mielőbbi reformja, és az adórendszer további átalakítása.

Még egy dolgot ezzel a témakörrel kapcsolatban fontos megjegyezni. Mostanában több helyen olvasom, hogy az IMF-hitelre nem is volt szükség, az csak a külföldi kapitalisták céljait szolgálja, stb. Aki ilyet állít az dilettáns, és nem tudja mit beszél. Magyarország - épp a múlt bűnei miatt – hónapok óta nem tud államkötvényeket kibocsátani, mert nincs aki megvegye. Az állam működéséhez, a korábbi adósságok visszafizetéséhez, s a kamatterhek törlesztéséhez valahonnan pénzt kellett szerezni októberben. S mivel az államkötvényeket nem vette meg senki, nem volt sok lehetőség, valakitől pénzt kellett kérni. Én tavaly ősszel nagyon elleneztem az IMF-től történő hitelfelvételt az IMF-stigma miatt, hiszen aki az IMF-től kér pénzt, ilyen hitelre szorul, az nagy bajban van, s ezt ország-világ számára bevallja. Szégyenfolt ez. Abban a pillanatban azonban valószínűleg nem tolongtak a kölcsönnyújtók, s a kölcsön felvételének egy alternatívája volt csak: a teljes államcsőd. Ezt a hitelt szinte bizonyos, hogy 2010-ben meg kell hosszabbítani, de ez nem probléma: nem egy új teher ez, hanem annyi történik, hogy az állam a normális ügymenet, azaz a kötvények kibocsátása helyett ebből szerez pénzt. Nem kapitalista világösszeesküvés, hanem kényszerlépés, ráadásul olyan kényszerlépés, ami elősegítette a stabilizációt, és nem okoz jelentős többletterheket. Természetesen a hazai állampapírpiacot fel kell éleszteni, és úgy vélem, hogyha a javuló fundamentumok mindenki számára nyilvánvalóvá válnak, akkor fel is lehet.
Magyarország már nem az a rossz kisfiú aki volt. Még elbotolhat, de jó úton jár.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!