Ha kell, helikopterről szórják a pénzt

Hát itt van, megérkezett: a Fed tegnap bejelentette várva várt pénznyomtatási programjának volumenét és technikai részleteit, elmúlt a várakozás izgalma. Még szerencse, hogy az előbbi mondatban foglalt állítások a dolgok érdemét tekintve nem igazak, mivel a hosszadalmas előkészületek miatt a hírt mindennek lehet nevezni, csak éppen meglepetésnek nem.

A Fed bejelentésének legfontosabb, a gazdasági hírportálok címlapját uraló eleme az, hogy a jelenleg mintegy 2300 milliárd dolláros mérlegfőösszegű monetáris hatóság a jövő év közepéig 600 milliárd dollár értékben vásárol amerikai állampapírokat a jelenleg gyenge és a foglalkoztatottság javulását nem eredményező növekedés dinamizálása, valamint a deflációs kockázatok kezelése érdekében. Ez a bizonyos 600 milliárdos szám az, ami a sok kapcsolódó információ mellett megér némi magyarázatot.

Merthogy nem igaz. Legalábbis nem feltétlenül igaz. Az autóiparban is megszokott jelenség egyes gyártóknál, hogy az egyes modellek típusjelzésében található szám utal a motor lökettérfogatára, a lökettérfogat pedig aztán a valóságban mégsem annyi. A típusjelzést ugyanis marketing szempontok alapján határozzák meg, a lökettérfogatot pedig műszaki szempontok szerint optimalizálják. Pontosan ez történt az amerikai quantitative easing (mennyiségi lazítás) második körének megkonstruálása során is.

A Fed a döntést megelőzően szabályos közvélemény-kutatást végzett a legfontosabb piaci szereplők körében, hogy megtudja, milyen reakciókra számíthat. Ha ugyanazt az eredményt kapták a saját felmérésükben, mint ami a Bloomberg elemzői konszenzusából kiderült, akkor azzal kellett számolniuk, hogy a piac mintegy 500 milliárdos programot árazott be az elmúlt hónapokban.

A nagyon fontos marketingszempontoknak az ennél valamivel, de nem sokkal nagyobb szám bejelentése tökéletesen megfelel. Egyfelől kellett egy kis pozitív meglepetés, hogy ne okozzanak csalódást a pénznyomtatásban reménykedőknek, másfelől a várakozások visszafogott túllövése azt a célt szolgálja, hogy ne szabaduljanak el kontrollálhatatlanul az amúgy természetesen felfelé modulálni szándékozott inflációs várakozások. A „600” tehát a Fed QE2-es modelljének típusjelzésében szereplő szám, amelynek meghatározása a marketingrészleg munkáját dicséri.

A motorfejlesztő részleg közleménye a Fed bejelentésének szövegében kevésbé penetráns, de valószínűleg sokkal nagyobb jelentőséggel bír. A közlemény úgy fogalmaz, hogy a Nyíltpiaci Bizottság rendszeresen felül fogja vizsgálni az állampapír-vásárlások volumenét, annak érdekében, hogy az ismét erősen hangsúlyozott kettős mandátumának megfelelve maximalizálja a foglalkoztatottságot, és őrködjön az árstabilitás felett.

Az, hogy a következő nyolc hónapban a mérlegfőösszeg növelésével vásárolnak mintegy havi 75 milliárdnyi államkötvényt, és nem mellesleg a mérlegükön lévő eszközök kamataiból, lejárataiból is vásárolnak még vagy 250-300 milliárdnyit 2011 közepéig, nos ez csak egy keret.

Egy olyan programnak a kerete, amely továbbra is méltó Ben Bernanke híres mondásához, mely szerint, ha kell, akkor helikopterről fogja szórni a pénzt a gazdaságra, hogy megelőzze az 1929-es típusú depresszió megismétlődését. A tegnapi, 11:1 arányban megszavazott program nem 600 milliárd dollárról szól, hanem arról, hogy amíg nincs érdemi inflációs kockázat, addig a Fed kész bármennyi, azaz bármennyi pénz nyomtatására a növekedés, de leginkább a foglalkoztatottság segítése érdekében.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!