Partra szálltak Európában a japánok
További Pénz beszél cikkek
- Ítéletet mondtak Magyarországról, magyarázkodott a kormány, most ütik a forintot
- 2025: tétre, helyre, befutóra – hogy alakul a részvénypiac jövőre?
- Új időszámítás jöhet a kormány lakáspolitikájában, megvannak a részletek
- Történelmi lehetőség: így szerezhet részesedést egy magyar bankban
- Nagy Mártonék történelmi megállapodásról beszélnek, így nézhet ki a magyar álomfizetés
A blogról
Európa már tavaly tavasszal bebizonyította, hogy egyedül nem képes a perifériáján tovaterjedő adósságválság kezelésére. A válság rendszerszintű megoldása természetesen az európai kormányokra vár, de a döntési mechanizmusok sajátosságai miatt ez a megoldás a pénzügyi piacok ritmusával összevetve félelmetesen lassan születik meg. Márpedig a gondolkodási időnek, vagy nyersebben fogalmazva a bénultságnak ára van.
Ezt az árat tavaly május óta két szereplő fizeti meg: az Európai Központi Bank a periféria államkötvényeinek vásárlásával, eszközállományának minőségbeli amortizációjával, illetve Kína, amely hatalmas devizatartalékai denomináció szerinti diverzifikálása ürügyén ugyancsak görög, ír, spanyol, portugál kötvények vásárlásával segít megelőzni legfontosabb exportpiacának összeomlását.
A válság újabb hulláma, mely ezúttal Portugáliát teríti be éppen ezekben a napokban, ismét világossá tette, hogy az európai kormányok számára még mindig kell némi idő, amit valakinek meg kell vásárolnia számukra. A mai nap híre az, hogy a rendszerszintű megoldás születésének utolsó fázisában Japán is szerepet vállal.
A májusi mentőcsomagban ugyan speciális likviditási facilitásokkal már részt vett a Fed mellett a Bank of Japan is, de most sokkal többről van szó. A japán kormány olyan kötvényeket fog vásárolni, amelyeket a májusi mentőcsomag lebonyolítására létrehozott entitás, az EFSF (European Financial Stability Facility) bocsát ki. Az EFSF eredetileg arra való, hogy rajta keresztül európai államok segítsenek költségvetési források felhasználásával más európai államokon. Azzal, hogy a japán kormány közvetlenül az EFSF-től vásárol kötvényeket, az európai Unió azt ismeri be, hogy képtelen vállalni még annak a garanciarendszernek az érvényesítését is, amelyet májusban vállalt. Márpedig a májusi csomag volumene Spanyolország piaci finanszírozás alóli ideiglenes kimentésére már eleve alkalmatlan volt.
Ezek után talán furcsán hangzik, de a legutóbbi fejlemények kifejezetten biztatóak a jövőt illetően. Igaz, hogy az EU-ról újra bebizonyosodott, hogy saját politikai döntéshozatali rendjének ritmusától akkor sem képes eltérni, ha a szakadék szélén fél lábon ugrálva kell éppen eldöntenie, hogy tulajdonképpen merre is ugráljon, de a szél szerencsére jó irányból, a szakadék felől fúj.
Nem egyszerűen azt történik ugyanis, hogy a tegnap ismét a piacra lépő Európai Központi Bank, a periféria kötvényeit folyamatosan vásároló Kína, és most Japán újabb haladékot vesz az európai kormányoknak. A japán belépés technikája már tartalmazza a rendszerszintű megoldás csíráját is.
Hónapok óta világos, hogy a rendszerszintű megoldás lehetőségeit tekintve a legkisebb ellenállás a közös kötvénykibocsátás irányában tapasztalható. Ezzel a tagállamok a piac felé megosztják adóskockázatukat, így lényegében német garanciavállalás kerül a periféria finanszírozása mögé. Egyértelmű, hogy ezért cserébe Németország elvárhatja, és el is várja a fegyelmezett költségvetési politika intézményes pénzügytechnikai garanciáit. A német kormány azonban minden jel szerint nem egyszerűen az ezt kikényszerítő tárgyalási folyamat taktikai elemeként ellenezte és ellenzi a közös kötvénykibocsátás koncepcióját, hanem határozott – és jelen esetben veszélyes – meggyőződésből.
A német kormány az elmúlt hetekben egyedül maradt ezzel az álláspontjával, a tervet támogatja minden tagállam, támogatja az Európai Központi Bank, támogatja az eurózóna feje, Jean-Claude Juncker, támogatja a német ellenzék(!), és a legfrissebb hírek szerint támogatja a német bankszektor is. Ebben a helyzetben az, hogy a japán szerepvállalás lényegében nem más, mint közös kötvénykibocsátás egy külső hitelező felé, egyértelművé teszi az események várható irányát.
Az EU hónapokon belül létre fogja hozni a közös kötvénykibocsátás, és a költségvetési politikák ehhez kapcsolódó, a jelenleginél sokkal szorosabban koordinált rendszerét. Az európai integrációs folyamat ismét mélyüléssel és megerősödéssel fog kilábalni a válságból, ahogy története során eddig mindig.
Rovataink a Facebookon