Mi lesz az egyoldalú szerződésmódosításokkal?

2011.10.07. 09:52

A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

A Legfelsőbb Bíróság múlt heti döntése a Partiscum-ügyben továbbra sem hozott nyugvópontot az egyoldalú banki szerződésmódosítással kapcsolatos, évek óta húzódó vitában. Az első sajtókommentárokkal ellentétben ugyanis a bíróság nem állította, hogy ez a gyakorlat teljesen rendben lenne, és az ügy sem zárult le, csak visszakerült első fokra. A probléma húzódásának pedig eddig csak vesztesei vannak: vesztettek a gyakran túlzott kamatemelésekkel sújtott ügyfelek, vesztes a probléma megoldásában rendre kudarcot valló törvényhozás és a tehetetlennek mutatkozó jogállam. De a bankok sem örülhetnek igazán: ha hajlandóak lettek volna engedményekre és áttérnek az Európa többi részén használt átlátható árazási gyakorlatra, ki tudja, talán nincsen se (ilyen mértékű) bankadó, se 180-as előtörlesztés, sem az összes, ezzel járó bizonytalanság és hisztéria. A probléma előremutató rendezésére lenne még esély: az MNB tavaly óta asztalon levő „árazási javaslata”, amely szerint a jövőben csak referencia-kamathoz kötött vagy legalább 3-5 évre fix kamatozású jelzáloghiteleket lehetne kínálni.

Szögezzük le rögtön az elején, hogy a válság okozta általános elkeseredésben sok érzelmektől túlfűtött és szakmailag megalapozatlan támadás is éri a bankszektort. Ekkora „zajban” még a hozzáértőknek sem könnyű elválasztani a jogos kritikákat a túlzásoktól. Az egyoldalú szerződésmódosításokkal és önkényes kamatemelésekkel kapcsolatos kritikák azonban alapvetően megalapozottak: Európában – Bulgáriát leszámítva – nincsen egyetlen ország sem, ahol a bankok hitelárazási gyakorlata ennyire átláthatatlan lenne. Nem törvényszerű tehát, hogy a bankrendszernek egyoldalúan módosítható hitelárakkal kell működnie, és hogy mindez feltétlenül hozzátartozik a banküzem természetéhez. Éppen ezért lenne esély változtatni.

Mi is a probléma?

Jelenleg a magyar bankok lényegében még mindig tetszőleges gyakorisággal és átláthatatlan módon állapíthatják meg az adósok által fizetendő hitelkamatot. Ez egyrészt összehasonlíthatatlanná teszi a banki ajánlatokat, tehát az új hiteleknél csökkenti a versenyt. Másrészt, ha az adósok nem tudnak szolgáltatót váltani - mint például a mostani piaci környezetben, - akkor ez lehetővé teszi, hogy a hitelezők erőfölényüket kihasználva indokolatlan terheket rakjanak rájuk. Hogy ez valóban meg is történt 2009 folyamán a svájci frank jelzáloghiteleknél, azt az MNB egy korábbi elemzésében számszerűleg ki is mutatta (elérhető: itt, 7.2-es fejezet, 62. oldal).

„De hát a törvények és az Etikai Kódex szabályozzák már az egyoldalú szerződésmódosítást!” – érvelnek egyes kommentátorok, és ez az állításuk önmagában helyes is. Két dologban azonban tévednek: egyrészt ezek a korlátok léteznek ugyan, de puhák és a számonkérésük szinte lehetetlen, másrészt ezek a korlátok akkor kerültek be a jogszabályokba, amikor a bankok a válság utáni kamatemeléseket már nagyrészt végrehajtották. Lássuk ezeket részletesebben:

Mire elegendők a hatályos jogszabályok?

Nézzük először, hogyan korlátozzák a hatályos jogszabályok az egyoldalú kamatemeléseket. Az egyik erre vonatkozó kormányrendelet, a 275/2010. szerint például a hitelintézet a lakáscélú hitelek kamatát „az alábbi feltételek bekövetkezése esetén módosíthatja (...):

(2) (...)

a) jegybanki alapkamat emelkedése,

b) bankközi pénzpiaci kamatlábak emelkedése,

c) a hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának emelkedése,

d) a refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír kamatának emelkedése,

e) a pénzügyi intézmény hitelezési vagy lízingtevékenysége refinanszírozásául szolgáló hitel-, kölcsönszerződések költségének bizonyítható növekedése.

(3) A kamat mértékének százalékban kifejezett növekedése nem haladhatja meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételek változásának együttes hatása alapján meghatározott mértéket, figyelembe véve a hitelező forrásszerkezetét és annak változását.”

Terjedelmi okok miatt az oklista minden elemét nem másoltam ide és nem fogom elemezni. Az talán már az idézett részből is nyilvánvaló, hogy ezek a szabályok nem számonkérhetők és ezért nem is betarthatók. Ha csak a b) pontot nézzük: pénzpiaci kamatlábból például elég sok van, szinte minden héten található olyan, amelyik éppen emelkedik. Ezenkívül még a pénzügyi ismeretekben járatos ügyfelektől sem várható el, hogy megvizsgálják a kamatemelés mértékének indokoltságát a „hitelező forrásszerkezetének és annak változásának” függvényében, ez a feladat még a legfelkészültebb banki szakembereknek is nagy kihívás, ha nem épp lehetetlen küldetés lenne. (Ráadásul a fenti szabályok a szabadfelhasználású jelzáloghitelekre nem is vonatkoznak). Ennek a helyzetnek a fenntartása káros: a nem betartható és kikényszeríthető, és ezért soha be sem tartott és ki nem kényszerített szabályok – bár ezeknek nagy hagyományuk van Magyarországon – a jogállamba vetett bizalmat alapjaiban kérdőjelezik meg, és maguk is nem túl jogállami ellenlépéseket generálnak (erről még később).

Mióta van szabályozás az egyoldalú szerződésmódosításra?

A másik probléma, hogy ezek a jogszabályok csak nem régóta szabályozzák ezt a kérdéskört, ami előtte egyfajta „jogi szürkezónában” volt, nem is véletlen, hogy a Partiscum-ügyben döntő első- és másodfokú bíróságok alapvetően a Polgári Törvénykönyvre támaszkodtak az ítéletükben (részletek: itt). E tekintetben a Legfelsőbb Bíróság legutóbbi döntése után is számos kérdés maradt megválaszolatlan. Az LB az ítéletről kiadott közleményében – amely nem maga az ítélet, csak annak egy rövid és leegyszerűsített összefoglalása - ugyanis egyrészt a fentebb idézett kormányrendeletre, másrészt a hitelintézeti törvény (Hpt) 210. § (3)-(4) bekezdésére hivatkozva állította, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokra a jogszabályok igenis lehetőséget adnak. Csakhogy ez a két Hpt-pont 2010. január 1-étől, míg a 275/2010-es kormányrendelet mindössze 2010. december 15-től hatályos. Az ezt megelőző egyoldalú kamatemelésekre tehát ezek a jogszabályok bizonyosan nem adhattak lehetőséget. Ráadásul a Csongrád megyei ügyészség a Partiscum Takarékszövetkezet 2008. június 9-től hatályos szerződéses feltételeit támadta meg, és ezekről az első fokú bíróság 2010. október 20-án hozott döntést – tehát még az LB közleményében hivatkozott 275/2010-es kormányrendelet hatályba lépése előtt.

A dátumokkal való szőrszálhasogatásnak nem csak jogtechnikai jelentősége van. A hitelintézetek ugyanis – a fentebb hivatkozott MNB-elemzés ezt is kimutatta – a válság kitörése után az egyoldalú kamatemeléseket nagyjából 2009 nyaráig végrehajtották. Az Etikai Kódex és a fentebb idézett jogszabályok csak ezt követően léptek életbe, és innentől a bankok valóban nem is emeltek tovább, igaz, ekkor már nem is nagyon volt rá szükségük. A józan ész alapján szükségesnek látszik tehát, hogy a korábbi, a vonatkozó speciális jogszabályok életbe lépése előtt végrehajtott egyoldalú szerződésmódosítások különböző jogi elbírálás alá essenek, mint a későbbi ilyen lépések. Mindazonáltal ebben a kérdésben feltehetően tisztábban láthatunk majd, ha a Legfelsőbb Bíróság ítéletének részletes indoklása is nyilvánosságra kerül.

A rendetlenség eredménye – mi lett volna, ha?

Mindeközben a probléma jóval túlnőtt az adósok és hitelezők közötti vitán és az egész ország gazdasági helyzetére és külső megítélésére hatással levő konfliktusokat generált. Bár a „mi lett volna ha” típusú gondolatmenetek a műfaj jellegéből adódóan elég spekulatívak, de talán nem teljesen a valóságtól elrugaszkodott feltételezni, hogy ha az egyoldalú kamatmódosítást a magyar jogszabályok már 2008 előtt korlátozzák, akkor talán nem kerül sor olyan intézkedések bevezetésére, mint az (ilyen mértékű) bankadó vagy a 180-as előtörlesztés. Két okból: egyrészt az adósok terhelése kevésbé nőtt, a bankellenes közhangulat pedig kevésbé fokozódott volna, másrészt mert a bankok nem lettek volna képesek ezeket a terheket kifizetni (ezekről részletesen alább).

Persze a bankadó bevezetésére nem kifejezetten az egyoldalú szerződésmódosítások miatt került sor, hanem a költségvetési mozgástér növelése érdekében. A két ügy mégis összekapcsolódott: amikor a kormányzat 2010 őszén – pár hónappal a bankadó bevezetése után - az egyoldalú kamatemelések szabályozásának is nekilátott, akkor ennek kimenetele a bankokra nézve végül kifejezetten enyhe lett. A múltban végrehajtott kamatemeléseket nem firtatták, illetve több olyan jogszabályt fogadtak el ekkor, amik a banki egyoldalú kamatemelések gyakorlatát kodifikálták (az Etikai Kódexből gyakorlatilag jogszabály lett). Ekkor született meg például a fenti 275/2010-es kormányrendelet is, amelyre - más egyebek mellett - hivatkozva az FB visszaküldte most a Partiscum-ügyet első fokra. Hogy mindez azért történt-e, mert a kormányzat akkor még nem akartatovább terhelni a bankadóval sújtott hitelintézeteket vagy csak véletlenül alakult így, nem tudhatjuk. Arról azonban, hogy a bankrendszert érintő terhelésekről (bankadó, egyoldalú szerződésmódosítás, 180-as előtörlesztés) érdemesebb inkább „csomagban” gondolkodni (és a döntéshozók is így gondolkodnak), sokat elárulhat Rogán Antal közelmúltbeli nyilatkozata, amelyben lényegében azt mondta, hogy ha a bankok európai fórumokon támadják meg a 180-as előtörlesztést, akkor a kormány is odaviszi az egyoldalú kamatmódosítások ügyét (itt, 18:00-tól).

Az adósok terhelése

Ami az adósok terhelését illeti: ha nincsenek egyoldalú kamatemelések, akkor a devizahitel-probléma kevésbé eszkalálódott volna. Többször, több helyen megírták már (az MNB is: itt, 66. oldal), hogy a lengyel CHF-adósok hitelterhei annak ellenére is jóval kevésbé emelkedtek, mint magyar sorstársaiké, hogy a zloty frankkal szembeni gyengülése nagyjából olyan mértékű volt, mint a forinté. Az ok: Lengyelországban a bankok a svájci referencia-kamathoz (CHF-LIBOR-hoz) kötötték a hitelek árazását, így amikor 2008 végén a CHF-LIBOR több mint 200 bázispontot esett, akkor a hitelkamatok is ennyivel mérséklődtek. Ezért Lengyelországban egy 2007-ben felvett CHF-hitel törlesztőrészlete 2010-ben átlagosan csak 8%-kal volt magasabb mint a hitelfelvételkor, míg Magyarországon a növekedés közel 50%-os volt (miközben mind a zloty, mind a forint átlagárfolyama kb. 30-30%-kal gyengült a frankéhoz képest). Nem véletlen, hogy a lengyel közvéleményt – szemben a magyarral – szinte egyáltalán nem hiszterizálta a frankerősödés, sőt az év első felében inkább épp a frankhitel-felvételi kedv újbóli felfutása volt a probléma. (Mindemellett persze Lengyelországban azért a frankadósok aránya is kisebb a hazainál).

A bankok helyzete

Ami a bankok helyzetét illeti: természetesen a bankrendszer nagyon sok pénzt vesztett volna, ha nem tudja egyoldalúan megemelni a hitelkamatokat, sőt le is kell követnie a deviza-referenciakamatok csökkenését. A frank alapú jelzáloghitel-állományra vetítve 1%-pontnyi ügyélkamat-változtatás nagyjából 40 milliárd forint pluszbevételt/veszteséget hoz a szektor számára. Amikor a bankrendszer 2009 elején átlagosan nagyjából 1%-ponttal megemelte a CHF-jelzáloghitelek árát, akkor tehát éppen 40 milliárd forintot nyert ezen. Ha pedig ahhoz viszonyítunk, hogy a bankoknak a CHF-LIBOR 2%-pontos csökkenését kellett volna átadni az ügyfeleknek, akkor az emiatt bekövetkező banki bevételkiesés a tényleges pályához képest akár az évi 120 milliárd forintot is elérhette volna. És akkor itt még csak a svájci frank alapú jelzáloghitelekről beszélünk.

Könnyen belátható tehát, hogy ekkora bevételkiesés mellett a magyarországi bankszektor – amelynek a bankadó levonása nélküli adózás előtti eredménye 2010-ben mintegy 200 milliárd forint volt – nem lett volna képes kifizetni a rá kivetett mintegy 126 milliárd forintos különadót. Ebből az is látszik – és ezt az élesebb szemű külföldi és hazai elemzők is felismerték, - hogy a három (?) évre kivetett banki különadó akár kisebb terhelést is jelenthetett a hitelintézetek számára, mint amit a hosszú távú bevétel-generáló képességüket jelentősen javító egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlat megtiltása okozhatott volna. Természetesen ezeket a kalkulációkat felrúgja a 180-as előtörlesztés bevezetése, mivel az már – a részvételi aránytól függően – a fentieknél akár jóval nagyobb teher is lehet.

Fontos látni azonban azt is, hogy ha nincsenek egyoldalú kamatemelések, és emiatt a bankok jelentős bevételtől esnek el, valószínűleg ez sem lehetetlenítette volna el őket. Ehelyett az történt volna, ami Lengyelországban is: a hitelintézeteknek más üzletágakon kellett volna behozni az így keletkezett bevételkiesést, illetve eleve jobban fedezeték is volna magukat ez ellen a kamatkockázat ellen már előzetesen. (Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy a magyar bankok az országkockázati felár nagyobb emelkedése miatt nagyobb sokknak is voltak kitéve, mint a lengyelek, de ez a különbség így sem magyarázta az ügyfélkamatok közötti különbséget). Bár ez a laikusok számára sokszor nem nyilvánvaló, valójában a bankrendszer jelentős mértékű újraelosztást is végrehajt a különböző ügyfelei között azáltal, hogy egyes szolgáltatásokat kompetitívebben, másokat kevésbé kompetitíven áraz. Ennek nyertesei és vesztesei egyaránt vannak, és ez időben változik is, mindenesetre a lakossági hitelfelvevők a válság kitörése óta egyértelműen a vesztes oldalon álltak. Például amikor 2009 elején a bankok megemelték a svájci frank alapú hitelek kamatait, akkor az így elért pluszjövedelem egy részét valójában „visszajuttatták” a lakossági betételhelyezőknek, mivel ekkor a betéti marzsok korábban soha nem látott mértékben beszűkültek. Ez talán egy szemléletes példa a bankok alkalmazkodóképességére is: ha nincsenek az egyoldalú hitelkamat-emelések, akkor feltehetően jóval kevésbé megy bele a szektor az egyes esetekben tényleg irreálissá váló betéti kamatversenybe. Végezetül: válságidőszakban, amikor növekszenek a hitelveszteségek, akkor teljesen természetes folyamat, ha a bankok jövedelmezősége romlik –ez önmagában nem veszélyezteti a pénzügyi stabilitást és nem magától értetődő, hogy ezt a rendben fizető ügyfelek terheinek növeléséből kellene kompenzálni.

Mi lehetne a megoldás?

A múltban elkövetett hibákat visszamenőleg nagyon nehéz kijavítani, és ez különösen igaz erre az esetre. Jó lenne azonban, ha ezekből a hibákból tanulnánk és legalább a jövőben megszabadulnánk ettől a problémaforrástól. Az MNB tavaly szeptemberben állt a nyilvánosság elé először a lakossági jelzáloghitelek kamatozásának átláthatóvá tételére vonatkozó javaslatával. Ennek értelmében a jövőben csak átlátható árazású hiteltermékeket kínálhatnának a bankok: olyanokat, amelyek kamatozása vagy referencia-kamatlábhoz kötött, vagy legalább 3-5 évre fixált, és amelyeknél az egyoldalú kamat- és költségváltoztatásokra ezen 3-5 éves kamatperiódus alatt nincsen mód. Egy ilyen szabályozás bizonyosan megalkotható olyan módon, ami a bankok működőképességét sem lehetetleníti el és az ügyfelekkel szemben is méltányos. Ez azért biztos, mert Európa többi országában is megoldották. Akkor nekünk is képesnek kell rá lennünk.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Gazdaság
Mindenki kapaszkodjon, aki idén venne lakást: jelentős drágulásra kell számítania

Mindenki kapaszkodjon, aki idén venne lakást: jelentős drágulásra kell számítania

Kérdés, hogy a kormány lakhatási nehézségeket enyhíteni szándékozó lépései érdemi segítséget jelentenek-e az otthont keresők számára.

március 10., 16:31

  • Gazdaság
Donald Trump vámháborúja gazdasági válságba sodorhatja az Egyesült Államokat

Donald Trump vámháborúja gazdasági válságba sodorhatja az Egyesült Államokat

Alaposan felborzolta a hangulatot, egyes elemzők szerint a recesszió sincs kizárva.

március 11., 07:15

  • Gazdaság
Szakít a készpénzzel a Wizz Air, változások jönnek a fedélzeten

Szakít a készpénzzel a Wizz Air, változások jönnek a fedélzeten

Új korszak kezdődik.

március 10., 21:13

  • Címlapon
Öt évvel a repülőgép eltűnése után tértek haza az utasok, ami akár velünk is megtörténhet

Öt évvel a repülőgép eltűnése után tértek haza az utasok, ami akár velünk is megtörténhet

A tudomány jelenlegi állása szerint nehéz a Manifestben látottakra bizonyítható magyarázatot találni.

tegnap, 20:22

  • Gazdaság
Háromezer magyarországi munkalehetőséget kínálnak egy Fülöp-szigeteki állásbörzén

Háromezer magyarországi munkalehetőséget kínálnak egy Fülöp-szigeteki állásbörzén

Az esemény olyan népszerű, hogy már jegyet sem lehet kapni rá.

március 11., 07:14

  • Gazdaság
Brüsszel attól fél, hogy Magyarország frontális támadást indít az orosz szankciók ügyében

Brüsszel attól fél, hogy Magyarország frontális támadást indít az orosz szankciók ügyében

Az Európai Unió diplomatái komoly konfrontációra készülnek.

március 10., 19:33

  • Gazdaság
Süti- és fagyievők, van egy rossz hírünk: igencsak drága mulatság édesszájúnak lenni

Süti- és fagyievők, van egy rossz hírünk: igencsak drága mulatság édesszájúnak lenni

A költségek emelkedése az árakban is visszaköszön, ami 1500 forint körüli sütemény- és átlagosan 550-600 forintos fagylaltárakban ölt testet.

tegnap, 18:56

  • Gazdaság
Átverés a teljes kiőrlésű termékeknél, lecsapott a GVH

Átverés a teljes kiőrlésű termékeknél, lecsapott a GVH

Újabb versenyfelügyeleti eljárásokat indítottak három népszerű üzletláncnál.

március 11., 06:45

  • Gazdaság
Szijjártó Péter: Európa legnagyobb zöldenergia-projektje jöhet létre a kontinens keleti felén

Szijjártó Péter: Európa legnagyobb zöldenergia-projektje jöhet létre a kontinens keleti felén

Több országgal közreműködve dolgoznak a beruházáson.

március 10., 16:10

  • Gazdaság
Telex: Több tucat munkatársát küldi el a SPAR

Telex: Több tucat munkatársát küldi el a SPAR

Az online shop teljes kiszervezése miatt jön a leépítés.

március 10., 18:15

  • Gazdaság
Ötmillió forint értékű csempészcigarettát foglalt le a NAV

Ötmillió forint értékű csempészcigarettát foglalt le a NAV

Egy bolgár sofőr bukott le a határon.

március 10., 12:54

  • Gazdaság
Bejelentést tett Nagy Márton, elkezdődött a 2026-os költségvetés tervezése

Bejelentést tett Nagy Márton, elkezdődött a 2026-os költségvetés tervezése

Az Országgyűlés júniusban szavazhat róla.

március 10., 12:55

  • Címlapon
Megszólalt a cég a Mészáros Lőrinchez és Várkonyi Andreához köthető fogorvosi rendelőről

Megszólalt a cég a Mészáros Lőrinchez és Várkonyi Andreához köthető fogorvosi rendelőről

Várhatóan ősszel fogadhatnak pácienseket.

tegnap, 19:52

  • Gazdaság
Orbán Viktor: Jó oka volt, hogy vétózzak Ukrajna ügyében

Orbán Viktor: Jó oka volt, hogy vétózzak Ukrajna ügyében

Nagyobb sportlétesítmények, támadójáték, adócsökkentés, brüsszeli döntés, amely összedönti az európai gazdaságot – ilyen volt a kormányfő beszéde.

március 8., 12:44

  • Címlapon
Átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat: Koncz Gábort és Stumpf Istvánt is elismerték

Átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat: Koncz Gábort és Stumpf Istvánt is elismerték

Sulyok Tamás adta át a legrangosabb magyar állami elismerést március 15-e alkalmából.

tegnap, 17:37

  • Gazdaság
Karrierváltás: 700 ezer forint felett a juniorok, egymillió felett a tapasztaltabbak átlagfizetése

Karrierváltás: 700 ezer forint felett a juniorok, egymillió felett a tapasztaltabbak átlagfizetése

A legtöbben vendéglátós, kereskedelmi, oktatási vagy pénzügyi területről érkeznek.

március 11., 08:00

  • Gazdaság
Pusztító adat érkezett, ez már a pénztárcánkat érinti

Pusztító adat érkezett, ez már a pénztárcánkat érinti

Úgy tűnik, igencsak meglazult a lánc, amellyel a kormány befogni szándékozott az inflációt.

március 11., 08:30

  • Gazdaság
Aranyeső a családoknak: teljes szja-mentességet vezet be a kormány a 30 év alatti anyáknak

Aranyeső a családoknak: teljes szja-mentességet vezet be a kormány a 30 év alatti anyáknak

Az intézkedés január 1-én léphet életbe.

március 9., 09:33

  • Gazdaság
30 év után is óriási a probléma: integráció helyett szegregáció tombol a magyar iskolákban

30 év után is óriási a probléma: integráció helyett szegregáció tombol a magyar iskolákban

Minimumfeltételekre és maximális erőforrásokra van szükség a hátrányok kompenzálása érdekében.

március 9., 18:25

  • Gazdaság
Olyan csomagot raknak össze Németországban, ami Magyarországnak is ajándék

Olyan csomagot raknak össze Németországban, ami Magyarországnak is ajándék

Öles lépteket tesz első számú kereskedelmi partnerünk.

március 9., 10:22

  • Gazdaság
Stratégiai fontosságú energiabiztonsági egyezményt köt Magyarország és Románia

Stratégiai fontosságú energiabiztonsági egyezményt köt Magyarország és Románia

Szijjártó Péter szerint történelmi megállapodás született.

március 10., 11:05

  • Gazdaság
Drasztikus lépésre kényszerült a Nébih, tömeges égetéssel védekeznek a ragályos betegség ellen

Drasztikus lépésre kényszerült a Nébih, tömeges égetéssel védekeznek a ragályos betegség ellen

Egy hatalmas gödörben semmisítik meg a tetemeket Bábolna mellett.

március 9., 11:04

  • Címlapon
Elszabadultak az indulatok, üvöltött a polgármester: Melyik az a kormány, amelyik átb*szta ezt a népet?

Elszabadultak az indulatok, üvöltött a polgármester: Melyik az a kormány, amelyik átb*szta ezt a népet?

Videón Györfi Mihály szolnoki városvezető felszólalása.

tegnap, 10:14

  • Címlapon
„Ez a helyes út” – óriási siker volt a szabadszedéses menzák kísérleti bevezetése

„Ez a helyes út” – óriási siker volt a szabadszedéses menzák kísérleti bevezetése

A tesztidőszak véget ért, jöhet a folytatás.

tegnap, 19:38

  • Címlapon
Nagy meglepetést okozhat, ki örökli Gene Hackman 80 millió dolláros vagyonát

Nagy meglepetést okozhat, ki örökli Gene Hackman 80 millió dolláros vagyonát

Atyai örökség nélkül marad a színész előző házasságából származó három gyermeke?

tegnap, 19:19

  • Címlapon
Vádat emeltek a hajóskapitány ellen az Északi-tengeren történt hajóbaleset ügyében

Vádat emeltek a hajóskapitány ellen az Északi-tengeren történt hajóbaleset ügyében

Gondatlanságból elkövetett emberölés miatt.

tegnap, 21:46