Ezért nem nyaralnak a bankárok

A támogatott KKV-hitelek világát teljesen felbolygatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén nyáron indított hitelprogramja (aminek a határideje ma jár le). Pedig már előtte is jó sok, a piaci feltételeknél kedvezőbb feltételekkel elérhető, támogatott hitel közül válogathattak a fejlesztésre vágyó kis- és közepes méretű cégek.

A vállalkozások beruházásainak egyik hagyományos finanszírozási forrása a hitel. A magyarországi hitelpiaci trendekről általánosan elmondható, hogy a 2000-es évek elejétől általános bővülés volt tapasztalható, majd 2008 után törés következett be. A hitelezett vállalkozások számát és a vállalati hitelállomány növekedését a források beszűkülése, a banki hitelezési szabályok szigorodása, az expanzív hitelkihelyezések leállása váltotta fel.

A magyarországi kkv-k beruházási hitelállománya bár 2008-at követően évről-évre nőtt, 2012-ben ismét visszaesett. Emellett a beruházási hitelek aránya a teljes kkv-hitelállományon belül 30 százalék alá esett, ami jelzi, hogy a visszafogott hitelkeresleten belül is érzékelhető a beruházási hitelek iránti mérsékelt érdeklődés. Ezt a trendet tovább erősíti, ha az adott évben folyósított hiteleket vizsgáljuk: A 2012-ben folyósított kkv-hitelek alig 7 százalékát tették ki a beruházási hitelek.

Nem véletlen, hogy az elmúlt években nemzetgazdasági szinten – az Új Széchenyi Tervben különösen – kiemelt célul tűzték ki a kis és középvállalatok fejlesztéseinek hiteleken keresztüli támogatását, ez történik európai szinten is.

El lehet veszni köztük

A jelenleg is elérhető támogatott kkv-hiteltermékek gyakran csak morzsákban és egymástól elszigetelve élnek a köztudatban, átlátható forrástérképük nem áll rendelkezésre. Ha például egy kkv az interneten, banki honlapokon keresztül kíván befektetéséhez megfelelő hitelterméket találni, legalább 10, de akár 20 termék között kell kiigazodnia – bankonként. Amennyiben pedig bankfiókban személyesen érdeklődik, rengeteg múlhat az éppen vele szembe kerülő ügyintéző személyén – akinél előfordulhat, hogy egyszerűen azt a terméket ajánlja a vállalatnak, amelyiket a legjobban ismeri.

Az igen széles termékpalettával rendelkező bankok például gyakran nem helyezik előtérbe a strukturális alapokon keresztül refinanszírozott Új Széchenyi Hitelt (ún. Jeremie-hitel).

Bár 2011-ben felhasználásának számos feltétele kedvezőbb lett, sikerét elsősorban a pénzügyi vállalkozásoknak köszönheti, melyek jellemzően teljes tevékenységüket a Jeremie-termékek értékesítésére építik. Felhasználásának szigorú megkötései ellenére a vállalatok az általános hiteleknél jóval kedvezőbb feltételekkel juthatnak e terméken keresztül beruházási hitelhez – nem csak a mostani, hanem várhatóan a következő, 2014-2020-as uniós ciklusban is.

Az elmúlt hetekben nyilvánosságot kapott uniós programleállítások ezt programot nem érintették, így – a Közép-Magyarország Régión kívül, ahol már kimerült a keret – továbbra is elérhető a Jeremie. Ezen túlmutatóan további uniós refinanszírozású hitelek is elérhetőek, például az Európai Beruházási Bank (EIB) Global Loan hitelprogramjában, melynek kedvezményes kamatozású termékei a résztvevő bankok fiókjaiban érhetőek el.

Matolcsy mindent átír

A kormányzati és uniós forrásokból támogatott beruházási hitelek piacát felbolygatta idén nyáron a MNB által elindított – és már csak néhány napig elérhető – Növekedési Hitelprogram (NHP) első pillére. Pedig a hazai piacon merőben új és formabontó termék iránti várakozások kezdetben visszafogottak voltak: A KPMG Vállalathitelezési hangulatindexe (link) nyomán megkérdezettek még nem voltak túl optimisták a programmal kapcsolatban és kiemelték, hogy a termék sikeréhez a célcsoportban minimum 4 százalék körüli kamatmarzsra lenne szükség, ez reális a kockázatok kezelésére.

Ehhez képest, bár a forráskiosztás kártyaelosztásos módszere a kisebb bankoknak és a takarékszövetkezeteknek kedvezett, a programban szinte minden vállalathitelezésre koncentráló hitelintézet részt vett, és a termék iránt olyan kiemelkedő és folyamatos a kereslet, hogy több bankban szeptemberre tolták a szabadságokat. Nem véletlen, hogy az MNB előbb megemelte a rendelkezésre álló keretet, majd megengedte, hogy a bankok a program különböző elemein belül rendelkezésre álló forrásaikat átcsoportosíthassák ide.

Persze itt is fontos elolvasni a szerződés apró betűs részét: például a pályázóknak a futamidő teljes ideje alatt kkv-nak kell minősülniük, azaz a hitelfolyósítás végére sem nőhetik ki kategóriájukat – egyébként büntetésre számíthatnak. A program utólagos megítélésének egyik legfontosabb kérdése azonban továbbra is az marad, hogy az olcsó kamatokon nyújtott forrást milyen arányban használják új beruházási hitelekre, illetve a már meglévő hitelek kiváltására.

Hiányzik egy térkép a rengetegben

A kkv-k helyzete nem könnyű: az elérhető termékek skálája és kondíciói nehezen átláthatóak, ráadásul folyamatosan újabb és újabb termékek jelennek meg a piacokon. A kkv-k helyzetét nagyban megkönnyítené egy olyan forrástérkép elérhetősége, melynek segítségével gyorsan áttekinthetnék az elérhető termékeket és alapvető kondícióikat.

Persze más baj is van. A beruházások volumene az első negyedévben 8,7 százalékkal esett vissza éves szinten, melyhez hasonló visszaesést az elmúlt évtizedben csupán a pénzügyi válság mélypontján tapasztaltunk. Ilyenkor pedig felmerülhet a kérdés, hogy a hitelezés fellendítésének kulcsát nem csak a kínálati, hanem a keresleti oldalon is keresni kell.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!