Minden mozog, csak a gazdaság nem

A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

Vegyük ezt a sort: 1,1; 1,6; -1,7; 1,2; 2,1; 2,1. Ha nem a gazdasági rovatban olvassuk, kevés összefüggést találunk a számok között. Ám azzal sem leszünk sokkal okosabbak, ha megtudjuk: ez a magyar gazdaság átfogó teljesítmény-mutatójának (GDP) alakulása 2010 óta, az utolsó két adat pedig az Európai Bizottság idei téli előrejelzése szerinti 2014-es és 2015-ös prognózis.

Created with Highcharts 4.0.1GDP %A régiós országok várható növekedése (az Európai Bizottság előrejelzés: 2014, 2015)4,23,52,32,92,32,32,11,80,54,33,93,63,13,22,52,12,21,2LettországLitvániaÉsztországLengyelországSzlovákiaRomániaMagyarországCsehországHorvátország 012345

Fura idősor, annyi biztos. Kevesen hittük volna 2010-ben, hogy a magyar gazdaság és társadalom problémáinak megoldását növekedéssel – és nem megszorítással, azaz makrogazdasági stabilizálással – kúrálni szándékozó kormány ennyire gyenge négyéves tényadatokat fog produkálni.

Hogy mennyi is a mai viszonyok közepette a néven nevezhető gazdasági növekedés, amikor a világátlag 3 százalék körüli-feletti, azt persze nehéz megmondani. A kelet-közép-európai kontextusban a négy százalékra már rámondhatjuk, hogy húz a gazdaság, hat fölött dübörög.

Created with Highcharts 4.0.1Közép-európai potenciális növekedés közelebbrőllengyel, cseh és szlovák átlag, százalék, forrás: OECDMunkaerő változásaTőkeberuházásokTermelékenység-növekedésPotenciális növekedés200120022003200420052006200720082009201020112012201320142015-1012345

Ezen a vidéken az EU-tagság 2004-es elnyerése valamint a 2009-es szinkronizált európai recessziós év közötti fél évtizedben néhányan tíz százalékos száguldást is felmutattak. A magyar gazdaság ugyan sosem tudott észt vagy szlovák növekedési statisztikát produkálni, de volt ambíció a hét százalékos növekedés elérésére. Igaz, ez még a 2008 előtti szakasz története; azóta a három százalékos bővülést is megsüvegelik.

Ami a magyar gazdaságban benne van, az a nulla és az egy százalék közötti növekedési képesség. Konjunkturális és gazdaságpolitikai tényezők hatására ez lehet plusz kettő és mínusz kettő is, de a modellezők számításai szerint több éves horizonton az egy százalék alatti igen szerény bővülésre állt be a rendszer.

Created with Highcharts 4.0.1Magyar potenciális növekedés közelebbrőlszázalék, forrás: OECDMunkaerő változásaTőkeberuházásokTermelékenység-növekedésPotenciális növekedés200120022003200420052006200720082009201020112012201320142015-101234

Magyarországon éves átlagban fél százaléknál alig nagyobb az inflációt meghaladó reálnövekedés a 2010-zel kezdődő négy évben – amihez persze kellett a 2012-es betli év, a maga fura visszaesésével.

Az összképen a jövő évre az Európai Bizottság által prognosztizált kettő százalék sem változtat sokat, és azt meg is kell még érni: sokat hallottunk már itt az éppen rákövetkező években bekövetkező gyorsulásról és javulásról.

Aztán mindig csak várunk és várunk

A potenciális növekedést modellezők rendre hozzáteszik a kapott adathoz, hogy az eredmény a gazdaság aktuális erőforrás-ellátottságától és szerkezetétől, a fennálló intézményi feltételektől, meg persze a gazdaságpolitikától függ, és ezért nincs szó eleve elrendelt pályáról: a potenciális növekedési képesség már rövidtávon is javulhat.

Meg romolhat is.

A 2007 előtti időszakban három és négy százalék között volt a potenciál a különféle kalkulációk szerint, onnan esett le a mostani szintre.

A közgazdasági modellekben a tőkeállomány, a munkaerő-állomány, a munkatermelékenység és néhány más hasonló – ma már talán ódonnak tűnő – tényező található. Ezeknek a változásán múlik az, hogy éppen mennyit nő, és a jövőben mennyit nőhet a gazdaság.

Azért érezhette a közgazdász szakma kissé divatja múltnak a növekedési kalkulust az utóbbi évtizedekben, mert a nagyfokú gazdasági és pénzügyi nyitottság viszonyai közepette valóban gyorsan tudtak változni bizonyos modell-tényezők, különösen a tőkével és annak technológiai vonzataival kapcsolatosak.

  • A tőkeimport révén hirtelen megnőhettek az állományok (a hirtelen változásokat nehéz megjósolni), miként a balti országok vagy Bulgária meghökkentő mértékű fizetési mérleg-hiányai is jelezték 2009-ig.
  • Ugyancsak gyors lehet a hitelállományok leépülése; erre szintén a balti – valamint történetesen a magyar – eset a figyelemreméltó példa az utóbbi évekből.
  • Sőt a korábbi trendektől eltérően még a munkaerő-állomány is képes rövidtávon alkalmazkodni, amint azt a térség több országának migrációs adatsorai mutatják; minekünk ez még viszonylag új jelenség.

Ami pedig az intézményi és gazdaságpolitikai változásokat illeti, a modellező készséggel elfogadja, hogy ezek sokfajta módon alakulhatnak akár rövid időtávon belül is. Tehát sok a bizonytalansági tényező. 

Mindezt végiggondolva sem lesz sokkal világosabb a magyar gazdasági teljesítmény fenti idősora. Már azért sem, mert nem egyszerűen gyenge az átlag, de ráadásul szűk a változások sávja, kicsi a szóródása, és még kisebb lenne, ha a hullámzó mezőgazdasági termelés nélküli outputot vennénk tekintetbe, egyfajta mag-növekedést. Pedig gondoljunk csak bele, hogy ezen évek alatt milyen sok intézményi-politikai változás ment végbe.

Minden mozog, csak a gazdaság nem

  • Az adórendszer jelentősen és gyorsan átalakult: a beszedett személyi jövedelemadó volumene mérséklődött, a szokásos társasági adó csökkent, míg az atipikus vállalati adóterhek megnőttek, új elvonások és adók jelentek meg. 2011-ben a kormány a kötelező magánnyugdíj-pénztári megtakarítások egy részének elköltésével kísérelt meg élénkítést.
  • A banki hitel/betét arány hirtelen és jelentős csökkenése mutatja a hitelezési viszonyok komoly változásait. Egész iparágak működési feltételei változtak meg jelentősen.
  • Ingadozott az inflációs ráta.
  • Állami intervenciók sora következett be a munkaerőpiacon, a bérgazdálkodásban, belenyúltak a cégek foglalkoztatási ügyeibe.

Sorolhatók a különféle fejlemények, amelyek valamilyen módon bizonyosan kihatottak a tényleges növekedési eredményre.

És mégis, egy sor folyamat makacs monotonitással alakult: ilyen a versenyszektor foglalkoztatottsági szintje, ami európai összevetésben alacsony volt és maradt. 

Created with Highcharts 4.0.1A versenyszféra foglalkoztatottságának változása 2009-2013ezer fő; forrás: KSH2009.J–M2009.Á–Jú2009.J–Jú2009.Jl–Sz2009.J–Sz2009.O–D2009.J–D2010.J–M2010.Á–Jú2010.J–Jú2010.Jl–Sz2010.J–Sz2010.O–D2010.J–D2011.J–M2011.Á–Jú2011.J–Jú2011.Jl–Sz2011.J–Sz2011.O–D2011.J–D2012.J–M2012.Á–Jú2012.J–Jú2012.J-Sz2012.J-Sz2012.O–D2012.J–D2013.J–M2013.Á–Jú2013.J–Jú2013.J-Sz2013.O–D2013.J–D1760178018001820184018601880

A beruházási ráta egy évtizede folyamatosan mérséklődött, egészen a legutóbbi időkig; majd meglátjuk, hogy a túl mélyre esett beruházási volumen egyszeri korrekciója történt-e 2013 második felében, vagy annál többről van szó. 

A vállalati hitelállomány évek óta lineárisan zsugorodik mindmáig; a lakásépítések számának történelmi hanyatlása súlyos kérdéseket vet.

Itt van az államadósságnak a GDP-hez mért hányada, amely makacsul magas maradt. Valójában a nyugdíjrendszert érintő intézményi-szervezeti változások miatt a mai explicit adósságmutató nem mérhető össze korrekció nélkül a 2011 előtti adatokkal; a korábbi számítási mód szerint még cudarabb az állam eladósodottságának a mértéke. 

És még mennyi minden más is megváltozott a magyar gazdaságpolitikában, a szabályozási gyakorlatban, az állam és az üzlet viszonyában – eközben a növekedési ütem makacsul maradt ott, ahova a 2009-es recesszió után nagy nehezen visszaállt.

A politika korlátozott hatása

De meg is fordíthatjuk az érvelést. Ha a legfontosabb faktorok (demográfia, foglalkoztatottság, termelékenység, iskolázottsági szint, az amortizációs és állótőke-fejlesztési folyamatok, a technológiai és gazdaság-szerkezeti arányok, regionális fejlettségi szintkülönbségek) minden gazdaságpolitikai kezdeményezés-dömping ellenére ilyen lanyha növekedési eredményekben öltenek testet, akkor talán a sokak által gondoltnál kisebb a hatása annak, amit a politika tesz a gazdasággal.

Mondhatjuk: a plusz kettő-mínusz kettő százalékos sáv a makroökonómia győzelme a politikai gazdaságtan felett. Még egyszerűbben: a tények uralma az akarati tényezők felett.

Ha így van, abból nem azt kellene levonni, hogy nem számít a gazdaságpolitika, amely lám sem javítani, sem rontani nem képes. Számít, mert tud javítani, és rontani is. Számít, amennyiben kihat azokra a fontos tényezőkre, melyek ténylegesen behatárolják egy nemzetgazdaság potenciális növekedési képességét.

Itt van a tőkeképződési folyamat. Már a 2000-es évek legelejétől csökken a magyar beruházási ráta, és lassan egy évtizede mi vagyunk a térségi rangsor legalján e vonatkozásban. Ilyen esetben újra kellene gondolni minden olyan gazdaságpolitikai opciót, amely hatással lehet e rátára.

Már nem várjuk a felzárkózást, inkább elköltözünk

Ezen a teszten átfuttatva a megelőző kormányok és a 2010 óta hatalmon levők intézkedéseit, nem nehéz észrevenni, hogy folyamatosan romlott a beruházási környezet.

Az utóbbi négy évnél maradva: a kötelező magánnyugdíjpénztári incidenstől a bankadón és a "válságadókon" át a rezsicsökkentésekig terjedő intézkedési soron ugyan nyomot hagyott az improvizálás, kitapintható sok hirtelen taktikai fordulat, sőt, gyakran döntéshozói dacreakció is, ám egy vonatkozásban homogén lépések ezek: rontottak a magyar gazdaság beruházási készségén és képességén.

Lehet, hogy a fogyasztás ösztönzésének nemes szándéka, lehet persze, hogy egész egyszerűen a politikai népszerűség megőrzésének akarata diktálta e lépéseket, de a végeredmény egyértelmű és világos.

Rengeteg szó esik a szebben alakuló jövőről, a karnyújtásnyira lévő dinamikáról, a lomha Európát megszégyenítő növekedési sikerről – de a tényleges politikai intézkedések objektíve a növekedési képesség ellen hatottak. Nem csoda hát, hogy 2005-től nem konvergál hazánk a „lomha Európához” az egy főre jutó hazai termék mércéjén mérve. Most már inkább az egyének és családok kezdenek mind nagyobb arányban a migrálás mellett dönteni, ha az európai jólét még távlati trendként sem remélhető.

Az ideológia miatt nem megy?

A növekedési stratégia eddigi erőtlensége azért magyarázatot kíván. Az egyik lehetséges magyarázat szerint a döntéshozók nem jó eszközöket választottak céljaik eléréséhez, túl sokat improvizálnak, ideológia konstrukciók foglyai.

Vegyünk egyébként egy szakmailag is jól képviselhető irányváltást, mint a fogyasztást terhelő adók felé való elmozdulást és a munkavállalás adóterhének további mérséklését: ezek minden áron való bevezetése, a fennálló gazdasági viszonyoktól való deklarált eltekintés mutatja az ideologikus elemeket.

Erős a hit a lakosságnál maradó többlet-jövedelemnek fogyasztást és ezzel növekedést serkentő hatásában, minden józan ellenérvvel szemben.

Ugyanakkor, mintha a piacgazdaság alapvető összefüggései rejtve maradnának a döntéshozók előtt: a szabályozási és jogi biztonság alapvető komponense az egyének és szervezetek beruházási, fejlesztési döntéseinek. Már Keynes világosan kifejtette, hogy a vállalkozók beruházási döntéseire nem az éppen fennálló kamatok, hanem a belátható jövőre irányuló várakozások hatnak ki leginkább.

Az adók számának növelésével és a rapid adóváltoztatással, iparági szintű, sőt, néha vállalati mélységbe lemenő szabályozással csakis a komoly befektetői szándék elbizonytalanodását lehet elérni.

A döntéshozók mintha nem vennének tudomást az adminisztratív szabályozásra való támaszkodásuk mellékhatásairól. Egyébként is érződik a felső politikai körökben a bizalmatlanság a piaci spontaneitással szemben. Látjuk, hogy a hagyományos ipar terén elfogadják a magántulajdont, legyen az külföldi vagy hazai, de a szolgáltató ágazatokat fenntartásokkal tekintik; noha a modern gazdaságban ott képződik a nemzeti jövedelem zöme, még mindig mintha ezek "nem termelő" tevékenységekként élnének a tudatukban.

Vagy az államosítások miatt? 

A deklarált növekedési cél realizálódásának elmaradására adható másik magyarázat nem az ideák világába vezet. A belső politikai kontrolltól mentes négy év alkalmat nyitott a tulajdonviszonyok erőteljes átrendezésére, a megelőző negyedszázad során kialakult trendek legalább egy részének megfordítására.

Ezek között van olyan, amelyek körül viszonylag széles politikai és szakmai konszenzus építhető, mint a hazai tulajdonú kis, közepes és nagy vállalkozások működési feltételeinek tényleges javítása (nem csak a szokásos mantraszerű ráolvasás), a pénzügyi közvetítő rendszerben a hazai (de nem szükségszerűen állami) tulajdoni arány növelése.

Mindez azonban egy sor problémával jár.

Nemcsak arról van szó, hogy a piaci és vagyoni átrendezés jelentős érdekeket sért az adott ágazatban; az államhatalomnak ilyen jellegű aktivizálódása a konkrétan nem érintett területeken is növeli a bizonytalanságot.

Keveredik a közjó érdekében kifejtett intervenció a nyilvánvaló klientúra-építéssel, a jobban szabályozott kapitalizmusra irányuló méltánylandó erőfeszítés a politikai kapitalizmus létrejöttének szándékolatlan elősegítésével; mindezek komoly hatékonysági-romlási és társadalmi torzulási kockázatok forrásai.

Amint a politikai vezetés észleli a tulajdon-átrendező aktivitásának a gazdasági teljesítményt veszélyeztető kihatásait, kissé lassít, egy időre igyekszik konszolidálni a helyzetet, de persze a politikai idő véges, a rendkívüli viszonyokkal csakis gyorsan lehet élni, így a viszonylagos nyugalom időszaka hamar véget ér.

Ennek a magyarázatnak a keretébe viszonylag jól beilleszthetők az elmúlt időszak különös üzleti történései az újraállamosítási lépésektől a kiemelt gazdasági ágak (szerencsejáték, trafik, felszámolói tevékenység) rapid átalakításáig.

A folyamat rengeteg politikai, etikai és hatékonysági kérdést vet fel, amelyekkel itt nem foglalkozhatunk, de egy vonatkozás közvetlenül kapcsolódik a kiinduló témához.

Ha valóban a növekedési modellekben szereplő termelési tényezők és technikai-intézményi-értékrendi komponensek határozzák meg hazánk középtávú növekedési potenciálját, akkor azok gondos számbavétele meglehetősen pesszimista következtetésre vezet el minket: a mögöttünk hagyott egy évtizedben pontosan azok a tényezők maradtak a politikusi látókörön kívül, amelyek determinálják gyermekeink anyagi boldogulását – itthon.

Azt ma már tisztábban látjuk, hogy a politikai szándékok szerint miként formálódnak a tulajdoni viszonyok, de kevésbé világos, hogy mitől lenne képes a magyar gazdaság tartósan növelni jövedelemtermelő, értéktermelő képességét.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Gazdaság
Donald Trump lépése új üzemanyagárakat hozhat

Donald Trump lépése új üzemanyagárakat hozhat

Az orosz–ukrán háború eseményei alaposan megrángathatják az üzemanyagárakat.

február 14., 13:42

  • Gazdaság
Lengyel űripari céggel vágna neki a világűr meghódításának a 4iG

Lengyel űripari céggel vágna neki a világűr meghódításának a 4iG

Újra kívánják definiálni az űr- és védelmi ipart.

február 14., 15:32

  • Gazdaság
Szijjártó Péter: Tisztán látszik, hogy Magyarország nem vett részt a gazdasági hidegháborúban

Szijjártó Péter: Tisztán látszik, hogy Magyarország nem vett részt a gazdasági hidegháborúban

A külügyminiszter szerint a nyugati és keleti régiók közti gazdasági egyenlőtlenség is megszűnt.

február 14., 18:01

  • Gazdaság
Az MNB alelnöke elárulta, ekkor jöhet az euró Magyarországon

Az MNB alelnöke elárulta, ekkor jöhet az euró Magyarországon

A megugró élelmiszerárakról is beszélt Virág Barnabás.

február 14., 14:24

  • Gazdaság
Négymilliárd forint talált gazdára az Eurojackpot sorsolásán

Négymilliárd forint talált gazdára az Eurojackpot sorsolásán

Egy játékos sikeresen eltalálta a számokat.

február 14., 21:45

  • Gazdaság
Reagált a foodora a GVH büntetésére, nem értenek egyet a bírsággal

Reagált a foodora a GVH büntetésére, nem értenek egyet a bírsággal

Lépéseket terveznek a reklámkommunikáció fejlesztésére.

február 14., 18:36

  • Gazdaság
Szakértők elárulták, meddig húzhatják még a panelházak

Szakértők elárulták, meddig húzhatják még a panelházak

Valószínűleg még jó pár generáció élvezheti a szocializmus álomlakásait.

február 14., 15:04

  • Címlapon
Donald Trump: Jobb, ha Zelenszkij gyorsan lép, különben nem marad országa

Donald Trump: Jobb, ha Zelenszkij gyorsan lép, különben nem marad országa

Az amerikai elnök keményen nekiment az ukrán elnöknek, aki szerinte egy diktátor.

tegnap, 17:20

  • Gazdaság
Tovább javítaná a kispénzűek és a középréteg pénzügyi helyzetét Nagy Márton

Tovább javítaná a kispénzűek és a középréteg pénzügyi helyzetét Nagy Márton

Erről fog szólni a 2025-ös év.

február 14., 19:23

  • Gazdaság
Energiaügyi Minisztérium: Február közepén is ötven százalékig töltve vannak a hazai gáztárolók

Energiaügyi Minisztérium: Február közepén is ötven százalékig töltve vannak a hazai gáztárolók

Magyarország jelenlegi gázkészletei mintegy 67 téli napra lennének elegendőek.

február 15., 09:54

  • Gazdaság
Felcsillant Fortuna mosolya, csaknem 12,5 millió forintot zsebelhet be egy magyar szerencsejátékos

Felcsillant Fortuna mosolya, csaknem 12,5 millió forintot zsebelhet be egy magyar szerencsejátékos

Az ötös lottó főnyereménye tovább hízik.

február 15., 21:04

  • Gazdaság
Erőre kapott a forint péntek reggelre

Erőre kapott a forint péntek reggelre

A hétfői kezdéshez képest erősödött a főbb devizákkal szemben.

február 14., 08:41

  • Címlapon
Meglátogatta Ferenc pápát az olasz kormányfő: Mint mindig, viccelődtünk, éber és figyelmes volt

Meglátogatta Ferenc pápát az olasz kormányfő: Mint mindig, viccelődtünk, éber és figyelmes volt

Giorgia Meloni szerint az egyházfő nem veszítette el a humorát.

tegnap, 21:29

  • Címlapon
Az Amerikából érkezett források feltárásáért felelős kormánybiztost nevezne ki a Fidesz

Az Amerikából érkezett források feltárásáért felelős kormánybiztost nevezne ki a Fidesz

Kocsis Máté szerint dollármilliókat költöttek a magyar kormány megbuktatására.

tegnap, 21:23

  • Címlapon
Itt van Pintér Sándor újabb rendelete, beigazolódott a szülők félelme

Itt van Pintér Sándor újabb rendelete, beigazolódott a szülők félelme

Március 1-től nagy változás lép életbe a közoktatásban.

tegnap, 11:07

  • Gazdaság
Ezt a táblázatot nem akarta látni: mutatjuk, milyen elképesztően drágultak az élelmiszerek az elmúlt években

Ezt a táblázatot nem akarta látni: mutatjuk, milyen elképesztően drágultak az élelmiszerek az elmúlt években

Visszatért a drágaság, így kapott erőre ismét a kormány szerint földbe döngölt infláció.

február 14., 09:28

  • Gazdaság
Kijöttek a részletek, ezért fájhat a kormány feje

Kijöttek a részletek, ezért fájhat a kormány feje

Különösen hasogató az akkumulátoripar 50 százalékos visszaesése.

február 13., 09:06

  • Gazdaság
Újabb kulcsszektortól kapott irgalmatlan pofont a magyar gazdaság

Újabb kulcsszektortól kapott irgalmatlan pofont a magyar gazdaság

Már nagyon építenének, de egyelőre nem nagyon van mit.

február 14., 08:47

  • Gazdaság
Kocsmafejlesztési programot szorgalmaz a magyar söripar

Kocsmafejlesztési programot szorgalmaz a magyar söripar

Vajon lehet-e újra virágzó sörkultúránk, és hogyan segíthetne ebben az állam?

február 15., 10:44

  • Címlapon
Szalay-Brobrovniczky Kristóf kemény üzenetet küldött Magyar Péternek, aki a lemondását követelte

Szalay-Brobrovniczky Kristóf kemény üzenetet küldött Magyar Péternek, aki a lemondását követelte

A szóváltást a Ruszin-Szendi Romulusz körüli botrány eredményezte.

tegnap, 20:54

  • Gazdaság
Itt van Orbán Viktor 4,7 milliós bástyája

Itt van Orbán Viktor 4,7 milliós bástyája

Szakértők szerint kezd visszatérni a hit a gazdaságban.

február 13., 19:28

  • Gazdaság
Matolcsy György elárulta, milyen nagy tervet nem sikerült elérni

Matolcsy György elárulta, milyen nagy tervet nem sikerült elérni

Hamarosan érkezik egy rejtélyes könyv is.

február 13., 16:32

  • Címlapon
Mbappé valósággal megalázta Guardioláékat, a Citynek esélye sem volt Madridban

Mbappé valósággal megalázta Guardioláékat, a Citynek esélye sem volt Madridban

A PSG hét gólt vágott, összesítésben 10–0-val jutott a legjobb tizenhat közé.

tegnap, 22:56

  • Gazdaság
Kutatás-fejlesztési rekordberuházás érkezik Magyarországra

Kutatás-fejlesztési rekordberuházás érkezik Magyarországra

Korábban még nem volt ekkora állami támogatású beruházás.

február 13., 11:54

  • Gazdaság
Nagy Márton szerint a főváros szolidaritásból és pénzügyekből is megbukott

Nagy Márton szerint a főváros szolidaritásból és pénzügyekből is megbukott

De szívesen adnak kölcsön… szakértőket.

február 13., 10:11

  • Címlapon
Szoboszlait egy gólpasszal, a Liverpoolt két ponttal rövidítették meg Birminghamben

Szoboszlait egy gólpasszal, a Liverpoolt két ponttal rövidítették meg Birminghamben

Honfitársunk a mezőny egyik legjobbja volt, de ez aligha vigasz a tősgyökeres Pool-drukkereknek.

tegnap, 22:26

  • Gazdaság
Pénzpatakba léptek a magyarok, akik ide tették a forintjukat

Pénzpatakba léptek a magyarok, akik ide tették a forintjukat

Ha azt gondolta, hogy az állampapír volt a legjobb befektetés, gondolja újra.

február 13., 17:28

  • Címlapon
Hadüzenet az UEFA-nak? Kínozni lehetett volna a tavalyi BL-döntős meccsével

Hadüzenet az UEFA-nak? Kínozni lehetett volna a tavalyi BL-döntős meccsével

Ha van pocsék null–null, a Dortmund és a Sporting összecsapása az volt.

tegnap, 21:03



Bezárás