Megszűnik a roamingdíj: mégsem járnak rosszul a szolgáltatók?

Több éves huzavona végére tett pontot az Európai Parlament október 27-én azzal, hogy jóváhagyta az Európai Tanács által javasolt módosításokat, melyek eredményeképpen 2017. június 15-től a roamingszolgáltatások használata a mindenkori belföldi díjakkal azonos áron válik lehetővé az EU – tagállamok előfizetői számára.

A döntés egy 2007 óta tartó folyamat utolsó fázisát jelképezi – az egységes európai mobil távközlési piacot vizionáló brüsszeli szervek az elmúlt 8 évben folyamatosan, több lépésben csökkentették a roamingdíjak maximális felárát a belföldi díjakhoz képest.

Az intézkedés átmeneti időszakot is előír; 2016 áprilisától valamivel több, mint egy éven keresztül küldött SMS-k esetén 2 cent, roamingolás során kezdeményezett hívások esetén percenként 5 cent, roaming adatforgalom esetén Mb-ként 5 cent maximális felár alkalmazható az előfizetők saját hálózatán belül érvényes díjakhoz képest. A roaming hívásfogadás átmeneti díja később kerül meghatározása, várhatóan a szolgáltatóközi végződtetési díjak EU-s átlagát meg nem haladó szinten.

A szabályozás azonban kiskapuknak tekintett lehetőségeket hagy nyitva a szolgáltatók számára; egyrészt azok számára, akik bizonyítani tudják, hogy a roamingdíjak megszűnésével kapcsolatos költségeket nem tudják fedezni, és emiatt kénytelenek lennének a belföldi tarifákat emelni, akkor a hírközlési hatóság a kivételes körülményekre tekintettel engedélyezhet minimális felárat a költségek fedezésére.

Másrészt a „folyamatos roaming” elkerülése érdekében (tehát amikor egy előfizető egy, a saját országa árainál lényegesen olcsóbb tarifájú másik EU-országbeli mobilszolgáltatást vesz igénybe saját országa területén) a szolgáltatók továbbra is előírhatnak bizonyos, a roamingforgalomra vonatkozó „fair” korlátozásokat. A fenti kivételek pontos definiálása, valamint a szolgáltatók közötti végződtetési díjak mértékének meghatározása a Bizottság feladata lesz – kritikusok szerint itt érvényesülhet a szabályozás fellazult jellege, és a szolgáltatók speciális engedményeket vívhatnak ki maguknak.

Számos jel utal azonban arra is, hogy a roamingfelárak eltörlése korántsem lesz akkora érvágás a szolgáltatóknak – a csökkentési folyamat (legalábbis roamingolás során kezdeményezett és fogadott hívások terén) már 2007 óta tart, így a szolgáltatóknak fokozatosan kellett hozzáigazítani üzletpolitikájukat a csökkenő roamingbevételeikhez.

Ugyan a szolgáltatók jellemzően nem teszik közé a roaminggal kapcsolatos pontos bevételeiket és kiadásaikat, de szakértői becslések szerint a jelenlegi bevételeik kevesebb, mint 5%-a származik a roamingdíjakból (legalábbis hazai mobilszolgáltatók tekintetében), bár a profittartalom valószínűleg magas lehet, hiszen a roamingforgalom előfizetőkre terhelt díjai még ma is jóval nagyobbak, mint a szolgáltatók közti nemzetközi forgalomban használt nemzetközi végződtetési díjak. Ugyanakkor felmérések szerint az árcsökkenésből származó forgalomnövekedés bőven ellensúlyozza majd a szolgáltatók kieső bevételeit.

Az Európai Bizottság 2014-es felmérése (Special Eurobarometer 414) szerint a mai napig csak az EU-n belül külföldre utazó állampolgárok nagyjából 20%-a használja a roamingszolgáltatásokat. Mintegy felük egyáltalán nem, vagy teljesen kikapcsolja a mobiltelefonját. A díjcsökkenés 2007-es kezdete óta egyébként több, mint hatszorosára nőtt a roaming adatforgalom, miközben a roamingoló előfizetők által kezdeményezett hívások díja 80%-kal csökkent.

Uniós hatástanulmányok szerint a roamingdíjak hazai előfizetésekhez igazított árazása esetén 1,5 - 5 milliárd euró közötti összeggel növekedhet a mobilszolgáltatók forgalma. Az intézkedés azokat a jelentős turistaforgalommal rendelkező dél-európai országbeli szolgáltatókat érintheti negatívan, ahol magasabb a hálózatukon roamingoló másik országbeli előfizetők száma, és így az általuk generált adat- és hangforgalom, mint a másik országban roamingoló saját előfizetőiké.

Ha a magyar mobilszolgáltatókra gyakorolt hatást nézzük, azt látjuk, hogy a roaming bevételek között a hazai előfizetők külföldi roamingja után az előfizetőktől beszedett árbevétel általában magasabb a külföldiek által használt hazai hálózat alapján a magyar szolgáltatóknak járó díjnál. Előbbiből még ki kell fizetni a nemzetközi szolgáltatóknak a nagykereskedelmi díjakat, így ebben az esetben csak a (valószínűsíthető) profit tartalmat veszítik el a hazai mobilok.

Felmerül a kérdés, hogy amennyiben a hazai díjakon szükséges nyújtani a külföldi roamingot is, mi lesz az olyan esetekben, amikor az adott országban magasabbak a mobil kezdeményezési díjak, mint hazánkban, fel lehet-e majd számítani felárat. A külföldiek roamingolása miatti bevételek szakértői becsléseink alapján az árbevétel nagyon kicsi, nagyjából 1-2%-át adják, így összességében nézve a roaming díjak megszűnése várhatóan nem jár komoly negatív hatással a szolgáltatókra nézve.

A roamingfelárak eltörlése a várakozások szerint hosszú távon közelítheti egymáshoz a mobilkommunikáció árszintjét a különböző tagországok között, ugyanakkor előnyhöz juttathat olyan, számos országban jelen lévő szolgáltatókat a helyiekkel szemben, akik versenytársaiknál könnyebben tudnak több országot lefedő konstrukciókat kínálni.