Amíg kígyózó sorok várják az új Teslát, nem kell aggódni

Érdemes megvenni olyan vállalat részvényét, amelyben nincs se eszköz se tőke? Nagyon racionális befektető egyből rávágja, hogy dehogy, hozzá se nyúlnék. Mégis a divatos, kedveltebb részvények között ott találjuk a Tesla vagy a Facebook-papírokat és tény, hogy jó időzítéssel jelentős hozamot lehet elérni velük.

Fundamentális szempontból szinte lehetetlen elemezni ezeket a vállalatokat, hiszen nem egy biztos, kiszámítható pénzáramot generáló eszközbe fektetünk, sőt, ezek a vállalatok a növekedési görbe elején még jellemzően veszteségesek és a pénzáramuk (cash flow) is negatív.

Miért ad valaki pénzt egy ilyen cégnek? Nagyon egyszerű. Hisz a menedzsment víziójában, amely lehet hamar, de lehet, hogy csak 10-15 év múlva, de esetleg soha nem valósul meg.

Miután a cég egy ígéretet ad el, ha a momentum változik, az árfolyam is hevesen reagál. Ez szélsőséges esetben pánikot és akár csődöt is okozhat. Nem ismeretlen a tőkepiac számára a technológiai cégek szárnyalása és hanyatlása. Az 1996 és 2011 között végbemenő dot.com-buborék kezdetét a Yahoo 1996 áprilisi tőzsdére bocsátásához szokás kötni.

Ezen a napon a részvény árfolyama több mint duplájára emelkedett, hasonlóan az Amazon 1997 májusi IPO-jához, ahol aznap az Amazon árfolyama 31 százalékkal emelkedett. A jéghegy csúcsát 2000 márciusában érte el a NASDAQ, a csúcson 5048 dollár volt az index árfolyama. A gyors zuhanás számos csődöt eredményezett: ezek közül érdemes kiemelni a Global Crossing részvényét, amely 25 dollárról esett nullára nyolc hónap alatt, vagy a Worlcom részvényt, amely 45 dolláros szintről másfél év elteltével.

Miért érdekes a dot.com buborék 2016-ban? Pusztán azért, mert 2015-ben a NASDAQ index árfolyama a korábbi csúcsig emelkedett, köszönhetően a technológiai részvények egy új típusának, amely hasonlóan a dot.com cégekhez, tőke- és eszközszegény. Ezek a közösségi média részvények, vagy populáris nevükön FANG részvények, amely a Facebook, Amazon, Netflix és Google kezdőbetűjéből adódik. 

Hasonlóan a Yahoo és az Amazon időzítéséhez a Facebook 2012-ben, a Twitter 2013 végén jött a tőzsdére, pár évvel a második NASDAQ csúcs előtt. Érdekes jelenség, hogy adott piacon a legnagyobb szereplő tőzsdére menetele jól kijelölte a múltban a buborékok csúcsát. Erre jó példa a Goldman Sachs 1999-es IPO-ja vagy 2011 májusában a legnagyobb árupiaci szereplő, a Glencore tőkepiacra való belépése, amely tökéletesen meghatározta az árupiac akkori csúcsát. 

A FANG cégek árazása nagyon érdekes. A részvények eszméletlen magas P/E (ár/egy részvényre jutó eredmény) mutatóval szintén magas P/BV (ár/egy részvényre jutó könyvszerinti érték) mutatóval és jellemzően zéró osztalékhozammal, pontosan kimerítik a növekedési részvények definícióját, sőt azon belül is egy brutálisan markáns növekedést feltételeznek. Érthető, hogy az ilyen típusú részvények árfolyamát a világ növekedési kilátása illetve az ezzel szoros korrelációban lévő felhasználók száma befolyásolja.

Az Apple nagyon jó példa a fent említett jelenségre, hiszen a vállalat korábban a karizmatikus vezető hatására nőtte ki magát. A befektetők a vezetőségbe vetett hit miatt tartották a részvényt, bízva a gyors, energikus növekedésben, majd a vállalat kinőtte magát, a növekedés lelassult és az árazása is olyan szintre lépett, hogy jelenleg kevésbé túlzó (10x P/E) az iparágon belül.

Számos fontos okot lehetne felhozni az Apple tartós sikere kapcsán. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy saját és nagyon egyedi szoftvert fejlesztett a cég, hiszen hosszútávon azt a tendenciát láttuk a technológiai piacon, hogy a hardver-cégek idővel sorra eltűnnek, míg a szoftver cégek, mint például a Microsoft, túlél.

Az idei évkezdés meglehetősen gyenge volt az USA techpiacán. Ha összehasonlítjuk az S&P 500 illetve a NASDAQ 100 idei teljesítményét, látszik, hogy a növekedési részvényekből álló NASDAQ 100 alulteljesíti az értékalapú részvényekből álló S&P 500–at, amely érdekes változás az elmúlt hét évhez képest, amikor a technológiai cégek indexe rendre jócskán felülmúlta az S&P-t.

A globális növekedés lassulásának köszönhetően kemény eladási nyomás alatt voltak a technológiai cégek részvényei az év első két hónapjában. A Merrill Lynch februári felmérése szerint az alapkezelők év elején jelentősen növelték a készpénz súlyát a portfólióikban és csökkentették idei globális profitvárakozásaikat.

Ehhez hasonlóan a FactSet felmérése alapján a piaci szereplők jelentősen, 7,6 százalékról 4 százalékra csökkentették az S&P500 2016 év végi előrejelzésüket, valamint a korábbi enyhe növekedésről 7 százalékos esésre vágták a technológiai cégek az első negyedre vonatkozó profit várakozásaikat. A növekedési kilátásokon kívül a felhasználók száma is több cégnél stagnált vagy nem növekedett kellő mértékben.

A tőkepiac hevesen reagált a változó környezetre, így a Twitter közel 40 százalékos eséssel kezdte az évet, hasonlóan a Linkedin-hez, amely árfolyama 230 dollárról 100-ra csökkent. De említhetnénk az Amazon-t is, ahol közel 700-ról 500 dollár alá ment a részvény kurzusa az első két hónapban.

A Tesla talán a legjobb példa arra, hogyan árazza a piac a jövőt. A Tesla Motors februárban közzétett jelentése szignifikánsan alulmúlta az elemzői várakozásokat, hiszen 0,09 dolláros egy részvényre jutó profit helyett veszteséges lett a cég.

A befektetők mégis vették a Tesla papírjait a jelentés napján, hiszen Elon Musk, a cég vezetője bejelentette, hogy a vállalat 2016-os eredménye és cash flow-ja pozitív lesz. A hír azért volt jelentős, mert a társaság jövőjére legoptimistább elemző is 2019-re várta az első pozitív cash flow-t. A Tesla árfolyama a jelentés óta több mint 80 százalékot emelkedett és jelenleg a 257 dolláros szinten jár, busásan megjutalmazva azokat, akik hittek a vezetőnek.

A Tesla térnyerése fundamentális szempontokat figyelembe véve is mindenképpen impozáns. Egyre jobb helyettesítő terméke a hagyományos versenytársaknak, egyre nagyobb célközönség számára elérhető áron. Érdemes figyelemmel követni a Volkswagen dízel-botrány átgyűrűző hosszú távú hatásait is a Tesla szempontjából.

Racionális feltételezni, hogy ha a versenytársak lejáratják magukat a szabályok megszegésével, az előnyt jelent a Tesla számára, ugyanakkor már látható az a tendencia, hogy a hagyományos gyártók felhagytak a dízel-technológia tökéletesítgetésével és a megújuló technológiák felé allokálják kutatás és fejlesztési beruházásaikat.

Így, bár rövidtávon némi előnyt adhat, a dízel-botrány a Tesla számára hosszútávon csak nagyobb versenyt generál és ezáltal elveszítheti a társaság prémium pozícióját, ami a profitvárakozásokat továbbra is negatív szinten tarthatja. Vagyis lehet, hogy a vezető álma sosem válik valóra hosszútávon - ugyanakkor rövidtávon mindaddig, amíg kígyózó sorok várják az új Model 3 megjelenését és az előrendelések száma a 325 ezer darabot is meghaladja, nem kell aggódniuk a befektetőknek. 

Egy jól diverzifikált technológiai index választása busás hozamot adott az elmúlt tíz évben, mégis fontos tisztában lenni a felmerülő kockázatokkal az ilyen híres/hírhedt cégeknél és ügyelni a megfelelő időzítésre, hiszen a részvények árfolyama nagyon ingadozó és főként a piacon megjelenő gyors hírek befolyásolják, nem pedig a fundamentumok.