Miért nem vállal munkát a magyar kisgyerekes anya?

Nemzetközi viszonylatban a kisgyermekes anyák munkavállalása Magyarországon (13% 2014-ben) kiugróan alacsony, mind az OECD átlagához (53%), mind a szomszédos országok átlagához (56%) viszonyítva (1. ábra).

Ennek számos oka lehet, szerepe lehet például a kulturális különbségeknek vagy az állami családtámogatási rendszereknek is, de nemzetközi összehasonlításokban gyakran szokás a gyermekek napközbeni ellátását végző rendszerek hozzáférhetőségét és költségét is vizsgálni.

Egy 2015-ös KSH-elemzés szerint a gyermeknevelési ellátásra jogosult (magyar) nők háromnegyede azt tervezte, hogy a gyermek 3 éves koráig otthon marad, úgy vélekedve, hogy kisgyermekének édesanyja mellett a legjobb. Míg ebben a döntésben a bölcsődék hiányának/költségének látszólag kis szerepe volt,

A bölcsődék költségei terén Magyarország sok más országhoz képest előkelő helyen szerepel (2. ábra), hiszen az OECD 2016-os kiadványa alapján egy kisgyermek napközbeni ellátása a családok nettó jövedelmének csupán 4%-át teszi ki, ami jelentősen alacsonyabb, mint az OECD átlag (13%) vagy például Anglia (34%), Írország (27%), vagy Hollandia (20%) értékei (Az adatok 2012-esek).

Az adatok egy-egy ország tipikus gyermekeket ellátó intézményére vonatkoznak: Magyarországon a bölcsődések több mint négyötödét klasszikus bölcsődébe íratták be, melyek döntő többségét önkormányzatok tartják fenn.

Vajon hogyan viszonyul a családok költsége ez utóbbi esetben a magyar, illetve a többi ország tipikus intézményeihez képest? Döntenek-e néhányan/sokan úgy, hogy a magánbölcsődék árai mellett nem érdemes visszatérni a munkába?

Az elmúlt években növekedett a férőhelyek száma a klasszikus bölcsődékben. A férőhelyhiány miatt elutasított gyermekek száma 2017 májusában 2 201 volt, a férőhelyek csupán 5%-a. Ez a szám viszont nem foglalja magába azokat a gyermekeket, akik nem is jelentkeztek, például azért, mert nem volt helyben bölcsőde, nem láttak esélyt a szülők a felvételre, vagy nem álltak rendelkezésre a szükséges dokumentumok (például hazaköltözők esetében). Ilyen esetekben, illetve egyéb szempontoktól vezérelve – úgymint csoportlétszám, speciális foglalkozások – a szülők a klasszikus bölcsődéken túli más megoldásokat is kereshetnek.

A továbbiakban a tipikusan civil szektor/non-profit társaságok által fenntartott családi bölcsődékkel foglalkozunk, ahova 2017-ben 5743 gyermeket írattak be; a többi forma a beíratott gyermekek csekély arányát (3% alatt) fedi le.

Ehhez megbecsüljük, hogy egy kétgyermekes család a nettó jövedelmének mekkora hányadát költi családi bölcsődére, feltételezve, hogy csak a fiatalabb gyermek bölcsődekorú. (A keresetek medián értéke nem állt rendelkezésünkre, így csak átlagokkal számoltunk.)

Az OECD módszeréhez hasonlóan, azt feltételezzük, hogy a házaspár egyik tagja az országos/nagyrégióra jellemző átlagot keresi, míg a másik ennek az összegnek a 67%-át, és ezekből adóznak és járulékokat is fizetnek. Számolunk továbbá családi pótlékkal, családi adókedvezménnyel és gyeddel (mely a gyermek 2 éves koráig jár), illetve egy másik szcenárióban gyessel (mely alapesetben a gyermek 3 éves koráig jár a gyed után).

Azt látjuk (3. ábra), hogy bár jelentősen magasabb a családok bölcsődei ellátásra fordított költsége (11% és 14% az országos átlag, gyeddel illetve gyessel számolva) az állami bölcsődei ellátáshoz viszonyítva, még így is a 2. ábrán feltüntetett országok középmezőnyében kapnánk helyet. Ez igaz a Közép-Magyarország régióra is, ahol országos viszonylatban (a családi jövedelmhez képest is) drágább ez a szolgáltatás.

Konklúzióként érdemes megemlíteni, hogy mindenképp pozitívum a klasszikus bölcsődei férőhelyek számának bővítése, hiszen a családok számára ez az ellátás tipikusan jelentősen olcsóbb, mint sok más megoldás.

beleértve olyan országokat is, ahol jelentősen magasabb a kisgyermekes anyák foglalkoztatási aránya. Így ez (is) arra enged következtetni, hogy az anyák otthonmaradásánál más szempontok hangsúlyosabbak. Ilyen lehet például a KSH-elemzés által is említett vélekedés, miszerint óvodáskor előtt jobb a kisgyermeknek, hogyha édesanyja mellett otthon van, mintsem bölcsődében.

A cikk a BCE MNB Tanszék blogjának vendégposztja.