A következő 30 évben több szenvedést látunk majd, mint boldogságot

8 hozzászólás
Az elmúlt 30-35 évben drasztikusan megnőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek az Egyesült Államokban. A részvénypiaci részesedése is csak a felső 1%-nak nőtt, mindenki más kárára. Mindeközben az amerikai társadalom fele az egyik napról a másikra él, ahogyan azt több a részleges kormányzati leállás kapcsán készített felmérés mutatja. A kialakult újfajta helyzetben egy fiatal demokrata kongresszusi képviselő 70%-os felső adókulccsal ötletel. A híres történész klasszikus helyzetképe eközben elég fenyegető.

A következő 30 évben a világ sokkal több szenvedést fog látni, mint boldogságot.

Jack Ma, a most 54 éves Alibaba alapító 2017-ben mondta ezt a technológiai fejlődés negatív hatásairól kínai vállalkozók előtt Csengcsouban. A várható szenvedés legfőbb oka Ma szerint az internet mindent felforgató hatása, a robotizáció-automatizáció és a mesterséges intelligencia lesznek.

Jack Ma nem túl rózsás 30 éves jövőképének a folyamatai már jelenleg is kőkeményen zajlanak a technológiai forradalomban a világot vezető Egyesült Államokban. Sőt még a jövedelmi felfordulásra a 30 éves időtáv is jól ráillik, nemcsak az eljövő, hanem az elmúlt 30 évet vizsgálva is.

A technológiai forradalom, az internet térhódítása, a globalizációs folyamatok erősödése és a Nasdaq részvények három évtizedes szárnyalásával egyidejűleg drasztikus módon tágul a jövedelmi olló az amerikai társadalomban.

A technológiai vállalatok elmúlt 30 évben bemutatott világuralomra törésével egyidejűleg az amerikai társadalom alsó fele egyre kevésbé részesedik az élet minden területén közben komoly mértékben megnövekedett tortából. Az amerikai nemzeti jövedelemből az alábbi módon részesült 1962 és 2014 között a felső 1%-a (narancssárga) és a társadalom alsó 50%-a (szürke):

forrás: https://wid.world/
forrás: https://wid.world/

Míg 35-50 évvel ezelőtt a nemzeti jövedelem egyötöde jutott a társadalom alsó felének, addig napjainkra ez a részesedés egynyolcadra csökkent. Mindeközben a felső 1% dupla akkora részesedést hasít ki magának, mint másfél-két generációval ezelőtt.

Érdekes módon az egész világ felső 1%-át (kék) és alsó 50%-át (narancssárga) nézve teljesen más ennek a grafikonnak az alakulása. Itt 1980 és 2016 közötti adatok állnak rendelkezésre.

forrás: https://wid.world/
forrás: https://wid.world/

Ezen az ábrán az látható, hogy mindkét társadalmi kategória ugyanúgy 25%-kal növelte a részesedését a tortából.

A globális jövedelmi egyenlőtlenség 1980 és 2016 között stabilan alakult úgy, hogy egy a felső 1%-ba tartozó átlagos ember nagyjából 100-szoros jövedelemmel rendelkezett egy az alsó 50%-ba tartozó átlagos emberhez képest. Mindeközben az USA esetében 1980-ban a felső 1%-ba tartozás még átlagosan 27-szeres jövedelmet jelentett, 2014-re pedig már 81-szeres pénzt hozott az amerikai társadalom átlagos alsó feléhez tartozó emberéhez képest.

Ez pedig nem kis problémának a forrása már napjainkban sem. Míg harminc év alatt a társadalom legtehetősebb része óriásit gazdagodott, addig a CNBC friss 2019 januári felmérése szerint az amerikaiak 58%-ának kevesebb, mint 1.000 dollárnyi megtakarítása van.

Ezzel teljesen egybecseng a Lending Tree nevű online hitelcég 2018. decemberi felmérése, mely szerint az amerikai lakosság 48%-a nem tudna azonnal fedezni egy hirtelen 1000 dolláros kiadást.

A felmérés szerint 16% családi vagy baráti kölcsönből fizetne, 9% hitelkártyát használna, 9% eladná valamijét. Többet dolgozna 7%, míg 6% hitelt venne fel (1% eltűnt a kerekítésben). A két felmérés eléggé egyértelműen mutatja, hogy az amerikai társadalom szegényebb fele az egyik napról a másikra él. Mindeközben Jeff Bezos egymaga akkora vagyonnal rendelkezik, amiből kishíján ki lehetne fizetni a társadalom anyagilag gyengébb helyzetben lévő felének fejenként 1.000 dollárt.

Ahogy a jövedelmi és megtakarítási egyenlőtlenségek nőttek, úgy koncentrálódott a részvénybirtoklás is 1989 és 2016 között egy nemrég publikált Goldman Sachs felmérés szerint. A felső 1% részvénybirtoklási aránya az 1989-es 39%-ról 50%-ra nőtt 2016-ra.

Az alsó 90% részvénypiaci részesedése eközben 17%-ról 8%-ra esett. A pontos adatok itt láthatóak (százalékos részvénybirtoklás):

jonap3

A társadalom szegényebb fele még rosszabbul járt. Míg 1989-ben 80-ból 1 részvény, addig 2016-ban már csak minden 400-ból 1 részvény volt az ő kezükben. A felső 1%-on kívül mindenki másnak csökkent a részesedése.

„Milyen társadalomban akarunk élni? Olyan városban szeretnénk lakni, ahol a milliárdosoknak saját Uber helikopterleszállójuk van, miközben emberek úgy dolgoznak 80 órát hetente, hogy közben nem tudják etetni a gyerekeiket?”

Ez az idézet Alexandria Ocasio-Corteztől származik, aki az elmúlt hetekben óriásit megy az amerikai médiában. A 29 éves demokrata politikus és aktivista frissen lett kongresszusi képviselő New Yorkból (Bronx és Queens).

Ocasio-Cortez az amerikai történelem valaha volt legfiatalabb képviselőnőjeként rögtön robbantott a 10 millió dollár feletti jövedelmekre általa felvetett 70%-os adókulcs ötletével. A társadalmi olló imént bemutatott szétnyílása az amerikai politikai élet gyökeres változását hozza el, ami napjainkban a szemünk előtt zajlik.

A 2018-2019 fordulóján a kedélyeket borzoló részleges kormányzati leállás ékes bizonyítékokat szolgáltatott az amerikai társadalom többségének pénzügyi sebezhetőségére. A 2008-2009-es jelzálogpiaci és pénzügyi válság tíz év alatt napról-napra transzformálódott át egy egyre mélyebbre hatoló társadalmi-szociológiai válsággá.

Tetézendő a problémát, az eltelt tíz év másik szenzációs „vívmányaként” a napról-napra élő emberek szinte folyamatosan szembesülhetnek ismerőseik szociális médiában bemutatott tevékenységével. Folyamatosan láthatnak valakit, akinek éppen nagyon jól megy a sora, miközben a szolgáltatók agyonnyomják őket különböző reklámokkal.

Emiatt azt érzékelik, hogy folyamatosan csak több és több pénzre van szükségük ahhoz, hogy a társadalmi versenyfutásban valamennyire életképesek maradjanak, mint fogyasztók. Egészen döbbenetes, de egy 2018. szeptemberi felmérés szerint még 90.000 dolláros éves jövedelem mellett is több amerikai érzi magukat szegénynek (46%), mint gazdagnak (44%). Még durvább ez az arány 60.000 dolláros éves jövedelemnél (65%-szegény, 23%-gazdag).

„A progresszív társadalmakban a gazdagság koncentrációja elérhet egy olyan pontot, ahol a szegények nagy számából eredő ereje kiegyenlíti a kevés gazdag (anyagi) erejét. Ez az instabil egyensúly egy kritikus szituációt generál, mely során a történelemben vagy a törvényhozás osztja el újra a gazdagságot, vagy pedig egy forradalom osztja szét a szegénységet.”

Will Durant amerikai író, történész és filozófus az idézet forrása. Közel állunk ehhez az instabil egyensúlyhoz. Többek között Bill Gates, Warren Buffett, Angelina Jolie és Lebron James igyekszik a gazdagságot újraosztani. Remélem, hogy sikerrel járnak.