A kínaiak 10 százalékának van útlevele, de ez így is 140 millió turista

Globális folyamatok

A világgazdaság egyik sarokköve a turizmus, számos ország gazdasága jelentősen függ ennek a szektornak a teljesítményétől. A középosztály növekvő aránya, a könnyen elérhető információ, és a fiatalabb generációk vágya a világ felfedezésére mind a globális turizmus folyamatos növekedése felé mutatnak. A World Tourism Organization (UNWTO) továbbra is 3-4%-os emelkedést jelez előre globálisan a turisták számának emelkedésére.

Világviszonylatban a legtöbb utazást a kínaiak produkálják, 2018-ban várhatóan a 150 milliót is meghaladja ennek a száma. Összehasonlításképp ez az érték 1995-ben még csak 5 millió volt, 2020-ra a várakozás 190 millió, 2030-ra pedig 400 millió. Ez egyenértékű lenne a globális összes utazásnak (1,8 milliárd út 2030-ra) közel egy negyedével.

Bár a fenti adatok valamelyest félrevezetőek, ugyanis magukba foglalják a Hong Kongba, Macaura és Taiwanba irányuló utazásokat (összesen majdnem 70 millió utat jelenleg), a kínai lakosságnak még mindig csak 10%-a rendelkezik útlevéllel, így a növekedési potenciál rendkívül magas (Peking évente a becslések szerint 10 millió útlevelet bocsát ki). A 10 százalékos arány körülbelül 140 millió külföldi utazásra jogosult lakost jelent. Összehasonlításképp: az USA-ban a lakosság 40%-a, Nagy-Britanniában pedig 76%-a rendelkezik útlevéllel.

Ehhez a növekedéshez a kínai reptér kapacitásoknak is alkalmazkodni kellett: míg 2010-ben a világ 50 legnagyobb forgalmú reptere közül hat, a tíz legnagyobb forgalmú reptere közül egy volt kínai, napjainkra ezek a számok kilencre és háromra növekedtek.

Európai folyamatok

2018 első felében jelentősen növekedett a kínai turisták száma Európában az előző év azonos időszakához képest. Az Észtországba, Bulgáriába és Horvátországba irányuló utak növekedtek a legjelentősebben, 40 százalékot meghaladó értékben.

Az úticél választásában a statisztikák szerint Donald Trump politikája is segíti a kínaiakat: bár a beutazással kapcsolatos diszkrimináció nem közvetlenül rájuk irányul, mégis szívesebben utaznak Európába, ugyanis úgy érzik, hogy nem látják őket szívesen az USA-ban. 2018 első felében már 9%-kal csökkent az USA-ban a kínai turisták száma.

A 10 legnépszerűbb úticéljuk Európában: Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Oroszország, Egyesült Királyság, Svájc, Görögország, Csehország és Magyarország.

A 10 legnépszerűbb város: Párizs, Róma, Prága, Moszkva, Interlaken, Bécs, Firenze, Velence, Budapest és Barcelona, vagyis hazánkban is egyre jobban érezhetőek ezek a folyamatok.

Milyen a kínai utazó?

Idővel a státusz szimbólumok is átalakulnak, már nem feltétlen egy márkás óra, vagy táska az, amit előszeretettel dörgölnek egymás orra alá. Számszerűen, míg 2016-ban az utazási büdzsé 41%-át szánták a kínai utazók luxuscikkek vásárlására, ez 2018-ban lecsökkent 32%-ra. Egyre nagyobb teret nyernek az utazási élmények, az európai kultúrában eltöltött idő, és kisebb szerepet kap a vásárlás. Az eddig jellemző csoportos csomagajánlatokat (2-4 ország látogatás Európában) felváltják a személyre szabott utak, és az önállóan szervezett kirándulások. Így nő az igény a helyi, kínaiakkal szót értő idegenvezetőkre is.

Bár a kínai utazók preferenciái változnak az élmények előtérbe, a luxuscikkek háttérbe kerülésével, még így is évről évre növekszik az egy utazó által elköltött összeg.

2016-ban 261 milliárd dollárt költöttek el, ez 137 millió utazó között oszlik el, tehát egy fő átlagosan 1900 dollárt költött egy út során. 2017-ben ez a becslés már a 300 milliárd dollárhoz közelít, ez szétosztva a 145 millió utazás között meghaladja a 2000 dolláros fejenkénti költést. Ehhez képest egy egyesült államokbeli utazó átlagosan 3500 dollárt költ el egy út során.

Természetesen ezek az átlagok több hatást is összemosnak, hiszen a kínaiak esetében az ázsiai, közelben lévő területekre irányuló utazások aránya még jelentős, így feltételezhetően az összetételhatás miatt az átlagot csökkenti.

Informatívabb ez az adat, ha egy konkrét országot tekintünk: például Olaszországban, a Statista adatai alapján egy japán turista költi a legtöbbet, őt követi a kínai, az ausztrál, a kanadai és az egyesült államokbeli.

Magyarország és a kínai turisták

Hazánkban is jelentős növekedést figyelhettünk meg a kínai turisták számában: 2017-re 35 százalékkal nőtt a kínai vendégéjszakák száma (371 ezerre). Budapestre 178 ezer kínai turista látogatott el 2017-ben, ezzel együtt pedig fővárosunk bekerült a 10 legnépszerűbb európai úti cél közé a kínaiak körében. Hazánkban a turizmus GDP-hez való közvetlen hozzájárulása körülbelül 6,4%, a közvetett hatás pedig 10,3%, így fontos, hogy az ország és a főváros vonzerejét tovább ápoljuk.

Érdemes odafigyelni a kínai turisták igényeire, ugyanis nálunk is sokat költenek, egy út során átlagosan 1400 dollárt. Egyebek mellett ezért is előnyös, hogy már van Budapest – Peking közvetlen járat, és hamarosan indulhat majd Sanghaj-ba is.

Alapvetően csoportos csomagajánlatokkal utaznak a nyelvi korlátok miatt, viszont az utóbbi időben előtérbe kerülnek a testre szabott utak, autentikus élmények, és a kultúra megismerése a „kötelező” látnivalók mellett. A magyarországi kínai idegenvezetők szerint hazánk fő vonzereje a tokaji borokban, a gyógyfürdőkben és a kávéházakban rejlik a legtöbb hozzánk érkező kínai turista számára.

A kínai gazdaság lassulása persze okozhat még meglepetéseket, így lehetséges, hogy a 2020-ra és 2030-ra becsült növekedések később fognak bekövetkezni a turisták számában, azonban a hosszú távú trendben rejlő potenciál még így is figyelemre méltó.

A szerző további cikkei Monaliza név alatt olvashatók az Alapblogon.