Hogyan hat a koronavírus a szolgáltató központokra?

Home office-ba „kényszerült” a magyar SSC piac csaknem 60 ezer munkatársa. Az átállás annyira flottul ment, hogy a távoli munkavégzés normává válhat, lehetővé téve a részmunkaidős foglalkoztatást, a vidéki munkaerő bevonását, sőt, arra is van esély, hogy távol-keleti versenytársaktól is lehet piacot szerezni.

A hurráoptimizmus mégsem indokolt, az erősödő lokalizáció veszteségekkel is járhat.

 

Az SSC szektor a maga 60 ezer foglalkoztatottjával az egyik legnagyobb szolgáltató ágazat. Mivel döntően rendkívül jól szervezett folyamatok mentén működő irodai munkavégzésről beszélünk, az SSC szektor véráldozatok nélkül átállt a home office-ra, mindehhez elég volt néhány 100 újabb licenc, némileg felturbózott informatikai kapacitás, és persze új biztonsági intézkedések bevezetése.

Vannak ugyan SSC-k, amelyek egy vállalathoz kötődnek, és anyacég forgalmának drasztikus visszaesése miatt bajba kerülhetnek, de ez sem jellemző. Néhány hónap működés ebben a formában minden bizonnyal rutinná válik, és ez több ok miatt is a szektor javára válhat.

Az első fontos tényező a munkaerő. A magyar SSC szektor erősen Budapest-centrikus, ami drágává teszi a működést.

A budapesti megélhetési költségek magasabbak, mint a vidékiek, a munkalehetőség is több ezért az alkalmazottak bérelvárása is magasabb, mint vidéken.

A home office viszont lehetővé teszi a vidéki munkaerő bevonását. A szakma erre eddig, mint az ágazat nagy tartalékára tekintett, de eddig mindez álom maradt. Most azonban tálcán kínálja a megoldást a Covid-19 válság, hiszen ahogy ma minden alkalmazott tud távolból dolgozni, úgy a jövőben az olcsóbb vidéki munkaerő is elérhető lesz. Ugyanez igaz a részmunkaidős foglalkoztatás kiterjesztésére, ami eddig nem volt jellemző az ágazatra, de a sikeres home office megoldások ezt is előre mozdíthatják.

Ugyancsak a magyar SSC szektor malmára hajtja a vizet, hogy legnagyobb versenytársai, az indiai SSC-k korántsem élik meg ilyen könnyen a járvány okozta válságot. Indiában, a világ eddigi SSC központjában korántsem adottak a távmunka feltételei, a munkavállalók jellemzően nem rendelkeznek saját géppel, vagy megfelelő internet hozzáféréssel.

Ágazati hírek szerint Indiában emiatt több százezer embert foglalkoztató SSC cégek 6-7 százalékos kapacitás-kihasználtsággal működnek, ami hosszabb távon nyilván nem fenntartható, ami miatt a magyar vagy más közép-európai SSC-k piacot nyerhetnek.

A válságban egy szolgáltató központ az anyavállalat számára fontos költségcsökkentő vagy -optimalizáló megoldás lehet, így bármilyen furcsán hangzik, ez a piac még nőhet is a következő hónapokban. Mindez arra mutat, hogy a magyar SSC szektor versenyképessége a válság miatt növekedni fog. Csakhogy ezzel ellentétes hatásként a válság miatt megjelenik egy olyan új szempont is a rendszerben, ami kompenzálhatja mindezeket a trendeket, és az pedig a lokalizáció.

Ezzel a névvel illetjük mindazokat a piaci trendeket, amelyek szembe mennek az eddigi globalizációs vállalati stratégiákkal, és általában a munka folyamtok kiszervezésével. Ezeket a trendeket eddig alapvetően a környezeti mozgalmak, vagy a patrióta gazdaságpolitikai lépések alapozták meg, a válság azonban új színben tűnteti fel ezeket.

A világ legnagyobb kiszervezői az amerikai cégek, de rajtuk is nőtt a társadalmi nyomás, hogy hazai partnereket válasszanak. Ugyanez igaz európai társaikra is, és erre a trendre rájátszik az is, ha a távoli országokba telepített leányvállalatok, vagy funkciók valóban nem bizonyulnak elég stabilnak üzletfolytonossági szempontból, vagy egyszerűen nem tűnnek elég olcsónak a hazai megoldásokkal összevetve. Mindezt támogatja a nagyfokú digitalizáció és automatizálás lehetősége.

Ezek a szempontok is alátámaszthatják a lokalizációt, ami Magyarországról is elszívhatja a külföldi tőke egy részét.

Ez különösen igaz lehet akkor, ha a cégek és az államok nem tekintik ebből a szempontból egységes gazdasági régiónak az Európai Uniót, hanem azon belül is nemzetenként járnak el. Ha Európán belül beindul a verseny munkahelyekért, és ehhez erőteljes állami támogatások társulnak – márpedig erre minden esély megvan, az teljesen átírhatja a szektor költségszerkezetét és újraírhatja a verseny szabályait, hiszen az SSC-k piacán nagyon erős a nemzetközi verseny, és kellően mobilnak számítanak a cégek ahhoz, hogy egyik országból a másikba helyezzék a székhelyüket.

Ez azonban ma még csak hipotézis. Amit látunk, az a magyar SSC szektor átalakulása és hatékonyabbá válása, amiből jól láthatóan előnyt is lehet kovácsolni.