A járvány kihat az áramfogyasztásunkra is

A járvány miatt szükségessé vált intézkedések nyilvánvalóan befolyással bírnak mindannyiunk életére. Az elmúlt hetekben egymás után bevezetett korlátozások mind a családok, mind a munkavállalók, mind pedig a vállalatok mindennapi működését átalakították. Ez egyértelműen kihatással van a villamosenergia-fogyasztásunkra is.

Jelen rövid írásban azzal foglalkozunk, hogy a 2020. február vége óta eltelt öt hétben hogyan változott a magyar villamosenergia-rendszer napon belüli terhelése és a naponként, illetve hetenként felhasznált villamos energia mennyisége. Az elemzésekhez a Magyar Villamos Rendszerirányító (MAVIR) adatpublikációs oldalán nyilvánosan elérhető negyedórás terhelési adatokat és a korábbi évekre vonatkozó MAVIR-jelentéseket vettük alapul.

Referenciaként a járványügyi intézkedésekkel még nem érintett 2020. február 24. – március 1. hetet választottuk (erre a referencia hétre a későbbiekben 0. hétként hivatkozunk).

Amint az 1. ábrán látható, a február utolsó heti fogyasztás 928 229 MWh volt, ehhez képest minden következő héten kisebb villamosenergia-fogyasztásokat látunk, öt hét alatt 814 481 MWh-ra, összesen 12,25%-kal csökkent a heti felhasználás. A változás fokozatosan, de lendületesen következett be, és láthatóan a kijárási korlátozás bevezetését követően vált jelentőssé.

Ugyanakkor meg kell jegyezzük, hogy a 12,25%-os csökkenés azt mutatja, hogy az országnak továbbra is jelentős mértékben van szüksége villamos energiára, szó nincs arról, hogy harmadával vagy felével csökkent volna a villamosenergia-fogyasztás. Sőt, a biztonságos áramellátás ma talán még fontosabb, mint normál időben.

Ha a heti adatok után megnézzük a napi áramfogyasztási adatok alakulását, azt lehet megfigyelni, hogy a hetek első napjaiban a csökkenés sokkal kisebb mértékű, mint a hetek második felében. A következő ábrán azt tüntettük fel, hogy a vizsgált öt hetes időszakban hogyan változott a napi villamosenergia-fogyasztás a referenciának tekintett 2020. február 24. – március 1. napokból álló hét (0. hét) adott napjának fogyasztásához képest.

A diagramból jól látható, hogy az utolsó három hétben a péntek, szombat és vasárnapi napok fogyasztáscsökkenése a legnagyobb, itt 15%-ot meghaladó értékeket is látunk.

A napon belüli változásokat a terhelési görbék alapján tekinthetjük át.

A 3. – 6. ábrák az elmúlt hat hét (beleértve a vizsgálatban referenciaként kezelt 0. hét adatait is) adott napjainak (rendre a hétfői, szerdai, pénteki és szombati napoknak) a terhelési görbéit mutatják. Jól látszik, hogy a rendszerterhelés csökkenése a hét első felében jóval kisebb, mint a hét második felében. Az utóbbi két hét áramigény-csökkenése a teljes napon belül megfigyelhető a pénteki és szombati terhelési görbéken, míg a csökkenés a hét elején nem annyira jelentős.

Hozzá kell ugyanakkor tegyük, hogy az adatok abszolút változását óvatosan kell kezelni, mert azt több dolog is torzítja:

• A tavasz megérkezésével egy olyan periódusban vagyunk, amikor természetszerűleg megváltozik a fogyasztás szerkezete: az idő melegszik, így egyre kevesebb fűtési hőigény jelentkezik, ez önmagában csökkenti a villamosenergia-fogyasztást.
• Egyre hosszabbak a nappalok, ez csökkenti a világítási igényt, és egyre több embert sarkall arra, hogy többet legyen a szabadban.
• A március 29-i napban az óraátállítás miatt ténylegesen csak 23 óra volt, ezért az aznapi fogyasztás-csökkenés egy jelentős része ebből származik (ld. a 2. ábrán a piros pontot a vasárnapi adatok között).
• Nő a Nap által nyújtott besugárzás, ami növeli a fotovoltaikus bázisú villamosenergia-termelést. Ez elvileg benne lenne a fogyasztási adatokban, de sajnos ez nem teljesen van így, hiszen nagyon sok háztartási méretű kiserőmű (magánházak tetejére szerelt kis naperőmű) működik, amelyeknek a termelése javarészt helyben kerül felhasználásra. A napsütés intenzitásának növekedése és a napsütötte órák számának növekedése növeli ezt a típusú termelést, amivel ezek a háztartások több áramot termelnek, és közben kevesebb áramot vételeznek a hálózatról (ld. az első két pont alatti szempontokat), így az ebből származó torzító hatás duplán jelentkezik. Az Energiahivatal adatai szerint 2019 végén 461 MW összes háztartási méretű kiserőmű kapacitás volt hazánkban, így ez az itt látható változásokkal összemérhető nagyságrendben van, de ezek mérésének hiányában a napi szintű adatokban mindezt számszerűsíteni nem tudjuk.

Az összes itt felsorolt hatás az országosan mért villamosenergia-fogyasztás csökkenése irányába mutat, de a látott adatokból nem tudjuk leválasztani ezeket a hatásokat, így

Az bizonyos, hogy a korlátozó intézkedések március utolsó hetére 12% körüli áramigény-csökkenést eredményeztek. Ez az érték megközelíti azt a csökkenést, amit a 2008-as válság hatására 2009-ben meg lehetett figyelni. A folyamatok hosszú távú nyomon követésre érdemesek, mert a mostani válság gyakorlatilag ugrásfüggvényszerűen, kvázi egyik napról a másikra (egyik hétről a másikra) következett be, így a gazdasági rendszer és a villamosenergia-rendszer összefüggései vizsgálatában hasznos adatokat szolgáltathatnak a most zajló sajnálatos események.

Látni kell azt is, hogy a fent vázolt folyamat 5 hét alatt játszódott le, és a kb. 12%-os heti fogyasztáscsökkenés csak az utolsó márciusi hétre jellemző. Ha a teljes március havi fogyasztást vizsgáljuk, akkor – első ránézésre meglepő módon – a 2020. márciusi áramfogyasztásunk még így is 1,85%-kal magasabb, mint a megelőző, 2019. év márciusi fogyasztás.

Az év első három naptári hónapjára vonatkozó fogyasztási adatok alakulását a 7. ábra mutatja be, amiből látható, hogy az elmúlt évtized léptékében értékelve is magasnak mondható a 2020 márciusi áramfogyasztás. A járvány miatti intézkedések hatását érdemes lesz tehát az áprilisi hónapra is nyomon követni. Lényeges lesz a jövőnk szempontjából, hogy milyen gyorsan sikerül a magyar és az európai gazdaságot újra működésbe hozni. Ha ez gyorsan és hatékonyan következik be, akkor az áramfogyasztásra gyakorolt hatás is mérsékelt maradhat.

A mostani változások nyilván bizonyos átrendeződést okoznak az egyes szektorok között is. A sok „home office”, otthonról végzett munka és otthoni tanulás egyértelműen növeli az otthoni villamosenergia-fogyasztást. Mindenki otthon van, sokat működnek az otthoni számítógépek, többet főzünk és mosogatunk otthon, az otthon felhasznált energiamennyiség az otthoni használati melegvíz felhasználás növekedése miatt is növekszik, miközben az éttermek, menzák és irodák javarészt bezártak. Ennek hatása az otthoni energiaszámlákban is meg fog jelenni.

Arra is szükségesnek látom felhívni a figyelmet, hogy a magyar villamosenergia-rendszer még a járványügyi intézkedések közepette is 4000 MW és 6000 MW közötti terheléseket mutat (ld. a 3-6. ábrákat), ennek a villamos energiának a folyamatos és biztonságos rendelkezésre állása az egész ország alapvető érdeke. Semmi, a kórházak sem működnének a folyamatos áramellátás nélkül. Azt is ki kell emelni, hogy még most is, április első hetében is 4000 MW-ot megközelítő alapterhelés (zsinórterhelés) látszik a rendszerben, az atomerőművi zsinóráramra, mint eddig is, most is nagy szükség van.

A magam részéről azt kívánom minden erőmű és hálózat üzemeltetőnek, hogy egészségesen tudják tartani az üzemviteli és karbantartó személyzetet, a műszakokat ki tudják állítani, hogy az áramellátást ebben a nehéz időszakban is folyamatosan fenn lehessen tartani!

Köszönetnyilvánítás: az adatok feldolgozásában és megjelenítésében Biró Bence műegyetemi hallgató volt a segítségemre, amit ezúton is köszönök neki!