Koronavírus és compliance: hogyan kezeljük a megnövekedett kockázatokat?

A jelenlegi helyzetben a vállalatvezetők vállára hatalmas teher nehezedik. Az eddig többnyire nyugodt, folyamatos és eredményes üzletmenet egyik napról a másikra felborult, és a vezetők hirtelen új kihívásokkal találták szemben magukat a vállalati működés minden alterületén.

Az azonnal megoldandó feladatok száma a sokszorosára nőtt, a HR és IT kérdések (pl. home office) megoldása mellett az elakadó ellátási láncok miatt a termelés fenntartása, újraindítása is kulcskérdést jelent.

Tovább nehezíti a vezetők helyzetét, hogy egy ilyen, a megszokottól eltérő, gyors és jelentős hatású döntéseket igénylő időszak mindig kedvez a visszaélések elkövetőinek, akik a vállalati kontrollok átmeneti meggyengülését igyekeznek kihasználni.

Ezt támasztja alá a 2008-as pénzügyi válság utáni időszakban tapasztalt jelentős növekedés a vállalati bejelentő rendszereken regisztrált gazdasági visszaélések számában, amiről több jelentős hotline szolgáltató is beszámolt.

Szintén ezt a trendet igazolják az Europol, az Interpol, a Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force, FATF), az Európai Bankhatóság és több központi bank által az elmúlt hetekben közzétett figyelmeztetések és nyilatkozatok is. A megnövekedett bűnözői aktivitás a gazdaság számos területét érinti, a gyógyszeripartól, az online kereskedelmen át a pénzügyi szolgáltatásokig.

A helyzet természetéből értelemszerűen következik, hogy a kiesett, ám a termelés szempontjából nélkülözhetetlen szerződéses partnerek (supplier-ek, vendor-ok) pótlása, valamint a helyzet kezelésével közvetlenül összefüggő szolgáltatásokat nyújtó partnerek felkutatása, illetve a velük történő mielőbbi szerződéskötés, a közös munka megszervezése jelenleg a vezetők kiemelt feladata.

Könnyű belátni, hogy a szerződéskötésekkel kapcsolatos átvilágítási (third party due diligence) folyamatokat sem lehet a korábban megszokott módon és szabályok szerint elvégezni. Időkényszer van, az üzleti kapcsolat kialakítását megelőző beszerzési és tárgyalási folyamatokból is hiányzik a személyes kontakt, illetve sok esetben akár az érdemi mérlegelés lehetősége is. Gyakran halasztva, vagy csak közvetve, harmadik féltől lehetséges fontos információk beszerzése.

Késedelmes, nem megfelelő teljesítés vagy a szerződés teljesítésének meghiúsulása esetén „adja magát” a koronavírus miatti helyzetre hivatkozás. Míg bizonyos esetekben ennek lehet alapja, gyakoriak a kevésbé egyértelmű ügyek is. Ezek esetében, különösen jelentősebb tételeknél, szükségessé válhat a hivatkozott körülmény feltáró, invesztigatív jellegű vizsgálata, ebben építve a partner együttműködő hozzáállására is.

Hatósági oldalról szintén nem várható elnéző magatartás, így például az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) és a Pénzügyi Bűnüldöző Hatóság (Financial Crimes Enforcement Network, FinCEN) az elsők között jelentették be, hogy prioritásként kezelik a pandémiával összefüggő visszaélések kivizsgálását.

A pénzügyi nyomás ugyanakkor ösztönzőleg hat olyan kontrollhiányosságok orvoslására, amelyek adott esetben hosszú idő óta visszaélésre adtak lehetőséget vagy akár jelentős kárt okoztak a vállalatnak – erre utal a fentebb említett növekedés a bejelentések számában is. Ezek megszüntetése olyan forrásmegtakarítást eredményezhet, amely mérsékelheti a válsággal járó létszámleépítések és egyéb takarékossági intézkedések szükségességét.

Fontos tehát, hogy a vállalati döntéshozók előre tekintsenek, és tudatában legyenek annak a ténynek, hogy a vállalat terhére elkövethető pénzügyi visszaélések megnövekedett kockázata miatt a compliance és a due diligence folyamatokon nem érdemes lazítani. Éppen ellenkezőleg: a megváltozott körülményekre tekintettel és a veszteségek megelőzése érdekében fokozottabb figyelem indokolt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nagyobb hangsúlyt kell a prevencióra helyezni, azonosítani az esetleges új vagy fokozódó integritás kockázatokat és a szűkös erőforrásokat a megfelelő fókuszpontokra irányítani.

(Borítókép: Thierry Monasse/Getty Images)