Miként őrizhetőek meg a munkahelyek a járvány alatt?

A munkahelyek megvédését, a munkáltatók, illetve munkavállalók megsegítését célozza a koronavírus járvány negatív hatásaival szemben a kormány három múlt heti rendelkezése. A források felhasználásának feltételeire azonban különösen oda kell figyelni, ha maximálisan élni akarunk az új lehetőségekkel.

A kormányrendeletben a csökkentett munkaidős foglalkoztatásra, illetve a kutató-fejlesztő állásokra meghatározott állami források célja, hogy a munkahelyek is megmaradjanak, miközben a munkavállalók is a bérükhöz juthatnak a válsághelyzet alatt. A gazdasági szereplőknek fontos tisztában lenni azzal, hogy ezeket a támogatásokat az összes érintett munkavállaló esetében egyszerre kell kérelmezni, ami a nagyobb létszámú cégek esetében komoly előzetes felkészüléssel jár.

Az időzítést is jól kell megválasztani, mivel a vállalkozás gazdasági helyzetének későbbi romlása esetén a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szakemberek utáni támogatást további munkavállalókra már nem lehet igényelni. Mindeközben a csökkentett munkaidőhöz kapcsolódó forrásért csak a támogatási időszak és a létszámtartási időszak leteltét követő egy hónap elteltével lehet folyamodni, amennyiben még fennáll a támogatás igénybevételének lehetősége.

A munkaadó a támogatásokat viszont nem csak a veszélyhelyzet időtartama alatt, hanem annak megszűnését követő egy hónapon belül is kérelmezheti, így alkalmas lehet a válság elhúzódó hatásainak kezelésére is.

Csökkentett munkaidő a túlélésért

Az új rendelkezések értelmében az állam köztehermentes támogatást biztosíthat, hogy a munkavállalók csökkentett munkaidős foglalkoztatásához. A legfeljebb három hónapra szóló támogatás esélyt adhat arra, hogy a járványhelyzet kezdeti, és egyben legnehezebb szakaszát átvészelje a munkáltató, cserébe vállalnia kell a teljes munkavállalói létszám megtartását a támogatás idejére és további egy hónapra.

Az állami hozzájárulás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésekori havi nettó távolléti díj – azaz az alapbér, teljesítménybér és bérpótlékok alapján számítandó összeg – harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka. A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj legfeljebb a nettó minimálbér kétszerese.

Ezzel kapcsolatban megfogalmazódik a kérdés, hogy csak azoknak a munkavállalóknak az esetében vehető-e igénybe a támogatás, aki távolléti díja nem haladja meg ezt az összeget.

Vélhetőleg a helyes értelmezés az, hogy a támogatás járhat az ennél magasabb keresetűeknél is, csak számítási alapjának ez a maximuma. A csökkentett munkaidő és bér egyoldalúan nem rendelhető el a munkaadó által, annak feltételeiben az alkalmazottakkal meg kell állapodni.

Képezzük a dolgozót, de milyen arányban?

A csökkentett munkaidőn túl egyéni fejlesztési időben is meg kell egyezni, melynek mértéke a kiesett munkaidő 30%-a. Ezalatt a munkavállalónak rendelkezésre kell állnia, a munkáltatónak pedig munkabért kell fizetnie. A rendelet szövege alapján nem egyértelmű, de a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján megjelent Tájékoztató tisztázza, hogy ez a 30%-os rendelkezésre állási időszak a csökkentett munkaidőn felül értendő.

A rendelet nem határozza meg, hogy a munkavállalónak részt is kell-e vennie képzésben, illetve milyen képzésre kötelezhető, ez a lehetőség a munkáltató igényétől, illetve a felek megállapodásától függhet. A munkaadónak vállalnia kell, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a dolgozó távolléti díját, így a fejlesztési időre a munkáltatónak ugyanazt a bért kell fizetnie, mint amit a munkában töltött időre fizet.

Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a munkavállaló munkabére a minimálbér kétszeresénél magasabb, ebben az esetben a munkáltatónak kell kipótolnia az állami támogatás által nem fedezett részt, hogy a munkavállaló a támogatási időszak alatt is az eredeti távolléti díjának megfelelő összeghez jusson, amely esetben a munkáltató fizetési kötelezettsége a fejlesztési időszak alatt meghaladja a 30%-ot.

Mitől lesz egy munkahely nemzetgazdasági érdek?

A támogatáshoz a munkaadónak be kell mutatnia, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll. Alá kell támasztania azt is, hogy a munkavállalók megtartása nemzetgazdasági érdek. A jogszabály nem definiálja, hogy mi minősül nemzetgazdasági érdeknek és így az a támogatást odaítélő kormányzati megfontolástól függhet.

Fontos szem előtt tartani, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés nem rendelhető el a támogatott munkavállalók számára. Tehát a válság kapcsán kialakuló esetleges hektikus üzletmenetben egy váratlanul bejövő nagyobb munka ellátását túlóra nélkül kell megoldani.

Kutató-fejlesztők előnyben

Az állam a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból támogatást nyújt a kutató-fejlesztőt foglalkoztató munkáltató számára is. A rendelet nem tartalmazza kifejezetten, de nyilvánvalóan a kormányzati szándék a kutató-fejlesztő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók megtartásához való segítségnyújtás és azt az ezzel kapcsolatos nehézségekkel küzdő vállalkozások igényelhetik.

A támogatás időtartama ez esetben is legfeljebb három hónap, és a támogatás havi összege legfeljebb 318 920 forint, illetve 670 000 bruttó bér alatt annak arányos része. A munkáltatónak vállalnia kell, hogy a munkavállalót legalább a támogatás időtartamával megegyezően a munkabér csökkentése nélkül tovább foglalkoztatja, valamint azt is, hogy megtartja korábbi munkavállalói létszámát is.

Hogyan lehet megoldás az egyoldalúan elrendelhető hosszabb munkaidőkeret?

A munkáltatók a veszélyhelyzet fennállása alatt egyoldalúan – akár a kollektív szerződéssel szemben – az eddigi maximális négy, illetve hat hónapos munkaidőkeret helyett akár huszonnégy havi munkaidőkeretet is elrendelhetnek. Így ahol a járvány miatt jelentősen lecsökkent vagy leállt a működés, a dolgozók kényszerű elbocsátása helyett a munkáltatók átszervezhetik a munkaidő felhasználását és ezzel fenn tudják tartani a foglalkoztatást.

A munkavállalókat a jelenlegi leálláskor vagy csökkentett működéskor pihenőidőre vagy csökkentett munkaidőre osztják be, és amikor újraindul vagy felpörög a működés, akkor hosszabb idő áll rendelkezésre a ki nem használt munkaidő felhasználására. A munkavállalóknak így megmaradhat a munkahelye és eredeti bére is. A munkaadók részéről figyelembe kell venni, a munkavállalók felé pedig fontos garanciális szabály, hogy a hosszabb munkaidőkeret esetén is pihenőidőre és maximális munkaidőre vonatkozó szabályokat be kell tartani.