Nyugdíjprémium és 53. heti nyugdíj: nem sok ez a jóból?

Nem akartam hinni a szememnek, amikor Varga Mihály pénzügyminiszter május 26-i költségvetési tájékoztatóján kiemelten egyszerre szerepelt a nyugdíjprémium és az 53. heti nyugdíj terve. Nem sok-e ez a jóból?

A kérdés megértéséhez térjünk vissza 2009-hez. Akkor derült ki végleg, hogy a Medgyessy-kormány túlígérte magát, a 13. havi nyugdíj az akkori válság körülményei között nem volt tovább finanszírozható.

Ennek helyébe vezette be 2010-től a Bajnai-kormány a nyugdíjprémiumot, amely 3,5 és 7,5 százalékos GDP-növekedés között ígért százalékpontonként maximum 20-40-60-80 ezer forintot, vagy kisebb nyugdíj esetén, annak arányos részét. (Ha a nyugdíjprémium jó ötlet lett volna, akkor a maximumát, amely közelítőleg a 2008-as átlagos nyugdíj értéke volt, eleve indexálni kellett volna, s akkor ma már 140 eFt lenne.)

Számomra május 26-ig magától értetődő volt, hogy most, amikor az Orbán-kormány „visszaépíti” a 13. havi nyugdíjat, a nyugdíjprémium egyben vagy fokozatosan megszűnik. Például a korábban mesebelinek tűnő 7,5 százalékos GDP növekedésnél a maximum 2021 és 2024 között 60-40-20-0 ezer forintra csökken. Aznap azonban kiderült, hogy megint tévedtem. Minden logikának ellentmondóan, a kormányfő 2021-ben egyszerre ajándékozza meg népét a 13. havi nyugdíj első részletével és a nyugdíjprémiummal.

Persze, lesz-e 3,5 százalék fölötti növekedés jövőre? Első látásra azt gondolhatnák, hogy nem lesz. De aztán jobban végiggondolva a dolgokat, rájöhetünk arra, hogy minél mélyebb az idei gödör, annál nagyobb lehet a visszatérés mértéke. (Ez a V-görbe, de láttunk már L-görbét is!)

A kormány vakmerő májusi előrejelzése szerint a GDP idén 3 százalékkal csökken, és jövőre 4,8 százalékkal növekszik. Ezért a 80 ezer forintos maximumból 26 ezer forint maximális (nem átlagos) prémium származik. Nem sok, de nem is kevés, különösen azoknak, akiknek a havi nyugdíja 80 ezer forint vagy akörüli érték.

Agytornaként érdemes egy olyan forgatókönyvet is megvizsgálni, amelyben a visszaesés nagyobb: 7 százalék, és a jövőbeli növekedés 7,5 százalék, ezzel 2021-ben épp, hogy elérjük a 2019-es szintet.

Akkor a 80 ezer forintos nyugdíjasok egy az 53. heti nyugdíj mellé egy teljes (14.) havi nyugdíjat kapnak ráadásként 2021-ben. Még szerencse, hogy van ez a mesebeli 7,5 százalékos plafon. Plafon nélkül egy mai szemmel nem különösebben mély, 10,3 százalékos idei visszaesés és 11,5 százalékos jövő évi növekedés esetén a 80 eFt-os nyugdíjasoknak összes 9 heti extra nyugdíj ütné a markukat.

Nem kellene-e végre abbahagyni a népbutítást? Ha már a kormány besétált a 13. havi nyugdíj zsákutcájába, legalább maximálni kellene a 2024-től fizetendő teljes összegét – akár 80 eFt-ban, és egyidejűleg el kellene törölni a nyugdíjprémiumot. Legalább arra a kis időre, amíg a 13. havi nyugdíj kifizethető.

Van-e az országban olyan politikus, aki ki mer állni ezzel az egyszerű javaslattal a nép elé?

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!