A járvány egy hónap alatt több változást hozott, mint a 2008-as válság összesen?

ALR 4454

A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

A gazdasági válságok sokszor vezetnek az addig meghatározó gazdasági és politikai szabályok újragondolásához. A nagy gazdasági válság hatására alakult ki a jóléti állam, ami a legtöbb liberális demokrácia sorvezetője lett egészen az 1970-es olajársokkig. A 2008-as gazdasági válság rámutatott a hagyományos jegybanki eszköztár hiányosságaira, és ez a jegybanki függetlenség újraértelmezéséhez vezetett.

A koronavírus járvány okozta sokk gyorsasága és mélysége hamar kikezdte azokat a paradigmákat, amelyek hosszú évek óta meghatározzák a gazdaság és a társadalom együttműködését. Sokan úgy vélik, hogy a járvány egy hónap alatt többet változtatott az ilyen alapvetéseken, mint a 2008-as válság összesen, és ez különösen igaz Európában. Ha meg akarjuk érteni a jövőt, akkor először legalább nagy vonalakban meg kell értenünk, hogyan kérdőjelezte meg a járvány az uralkodó szabályokat.

Paradigma 1: Költségvetési fegyelem

Az első szabály, ami megdőlni látszik, az, hogy kormányoknak még válságok idején is szem előtt kell tartaniuk az államháztartási hiány kordában tartását. Európában ezt a kérdéskört a Stabilitási és Növekedési Egyezmény szabályozza, ami az elmúlt tíz évben többször is támadások kereszttüzébe került, ám az északi országok olyan elkötelezettséggel óvják ezeket a fiskális szabályokat, hogy sokáig nehéz volt elképzelni, hogy valaha is megváltoznának.

Az Egyesült Államokban a fiskális héják gyakran akadályozták meg a szövetségi államot abban, hogy nagy fiskális intézkedésekkel mentsék meg a gazdaságot, így ez a paradigma ott is megingathatatlannak tűnt.

Ehhez képest a kormányok most korábban elképzelhetetlen fiskális lépésekkel igyekeznek támogatni az egészségügyi rendszereket, az üzleti életet és a munkavállalókat.

Az amerikai kongresszus 2100 milliárd dolláros élénkítő csomagot fogadott el, ami a GDP 10 százalékára rúg, az EU pedig felfüggesztette a tagállamok előtt álló fiskális korlátokat, és maga is 450 milliárd eurós támogatásai keretet állított fel, főként hitel formájában, de dolgozik egy 1500 milliárd eurós kilábalási alap felállításán is. Németország 156 milliárd eurós többletkiadást hagyott jóvá, és ezen az úton jár szinte minden állam Kínától Dél-Amerikáig.

Ami a rövid távot illeti, tisztán látszik, hogy a kormányok nem korlátozzák magukat lényegében semmilyen költségvetési szabályozással, és a fenntartható államadósság ethosza háttérbe szorul a gazdaság működésben tartásával szemben. Mindez a központi bankok soha nem látott intervencióival jár együtt. Az Európai Központi Bank gőzerővel vásárolja a legkitettebb országok kötvényeit is, ami rövid távon eltéríti ezeknek a kötvényeknek az árazását, de amint a válság véget ér, és kivezetik a rendszerből a központi bankok kötvényvásárlási programjait, a hozamért folytatott hajsza újraindul a piaci befektetők között.

Ennek egyik nagy vesztese a dollár lehet, hiszen az amerikai eladósodottsági ráta a most bejelentett intézkedések révén 106 százalékig emelkedhet, ami meghaladja a II. világháborúban mért rekordszintet is.

Ez könnyen elvezethet a dollár hitelminősítésének romlásához, az pedig megkérdőjelezheti az amerikai fizetőeszköz legfőbb tartalékolási eszköz státuszát, teret nyitva más erős devizák előtt. Más kérdés, hogy az euró széteséssel fenyeget, a jüan pedig nem elég elfogadott ehhez, ám hosszú távon ezek a körülmények megváltozhatnak.

Paradigma 2: El a kezekkel a gazdaságtól!

A második szabály, ami megdőlni látszik, hogy minden állami beavatkozás a lehető legkorlátozottabb legyen. A 80-as évek óta az állami szerepvállalás a gazdaságokban gyors ütemben csökkent, a jelenséget a privatizáció és a beavatkozást tiltó jogszabályok sokasága kísérte, és erős volt a hit, hogy a piac képes a közösségi javak és erőforrások hatékony elosztására. Mostanában már valóságos vállalatirányítási alapvetéssé vált, hogy a cégek a közösségi javak előállítását vagy védelmét és általában a jólétet az üzleti stratégiájuk középpontjába állították. A járvány rövid távon biztosan megkérdőjelezi ezeket a törekvéseket.

Ennek első jele a vállalati adósságok államosítása. A járványra reagálva csaknem valamennyi kormányzat jelentős garancia programokat hirdetett magánhitelekre, aminek államosító hatása akkor válik majd láthatóvá, amikor a céges bedőlések óhatatlanul bekövetkeznek. Emellett sok állam kezdte részvényvásárlással megsegíteni a stratégiailag kiemelt vállalatait, és ezek akár hosszabb távon is állami kézben maradhatnak.

Ennek alapján új államosítási hullám valószínűsíthető, ahogy történt ez a XX. század nagy válságai után is

Az érintett szektorok közt most elsősorban azokat találjuk, amelyek nagyon kitettek a mostani válságnak, mint a közlekedés, és azon belül a repülés, de nem kizárt, hogy hamarosan akár a bankok is felkerülhetnek a listára.

Emellett az is látszik, hogy az államok nagyobb szerepet akarnak vállalni a közösségi javak előállításában és elosztásában. Példának okáért a járvány mindennél jobban rávilágított arra, hogy az egészségügy alulfinanszírozott, és egyenlőtlenségek mutatkoznak a hozzáférésben is, így erősödnek a hangok, amelyek az államot hívják segítségül.

Ez leginkább az Egyesült Államok ellátórendszerével kapcsolatban vet fel komoly kérdéseket, ahol a mindenkire kiterjedő egészségbiztosítás hiánya eddig is forró téma volt. Itt a járvány járulékos hatásaként arra lehet számítani, hogy a rendszer elmozdul az európai irányba, ami nagyobb állami szerepvállalást jelent.

De növekvő állami szerepvállalást jelentenek a minden szektorra és minden vállalkozásméretre kiterjedő vállalati támogatások is. Ezek felerősítik azokat az eddig is hallható hangokat, amelyek egy új társadalmi egyességről szóltak, amiben a cégek saját céljukként tekintenek a közjó védelmére.

Ezek a társadalmi elvárások az utóbbi időben már jelen voltak az életünkben, és kikényszerítették a vállalati alkalmazkodást a befektetések terén is, de várható, hogy az olyan kezdeményezések, mint az ESG befektetések szempontjainak érvényesülése, még nagyobb lendületet kapnak.

Paradigma 3: A tőke és a javak szabad áramlása előre visz

Ugyancsak kikezdi a válság azt a hitet, hogy a modern gazdaságok motorja, és a globális javak elosztásának leghatékonyabb eszköze a szabadkereskedelem, és az értékláncok optimalizációja. A válság alapjaiban kérdőjelezi meg ezt a gondolkodást, hiszen a globalizáció már a járvány előtt is erős tűz alatt volt, elég, ha csak az America First szlogenre vagy Trump kereskedelmi háborúira koncentrálunk. Sőt, egyes szektorok – például a textilipar – maguk léptek a lokalizáció útjára, hogy közelebb kerüljenek a fogyasztókhoz.

A járvány rámutatott a globalizáció gyengeségeire.

Számos szektorban – így például a most nagy figyelmet kapó gyógyszeriparban és más stratégiai ágazatokban – napfényre került, hogy a termékek vagy az alapanyagok csaknem kizárólag Kínából vagy Indiából származnak, és ezt most már nyugati kormányfők is helytelenítik. A lokalizáció tehát jön, hol kényszerből, állami előírások hatására, hol a vállalatok jól felfogott érdekéből, hogy rövidítsék, és biztonságosabbá tegyék a beszállítói láncokat. A kérdés csupán a folyamat sebessége és kiterjedtsége.

A globalizáció vezérelte növekedés kimúlása azzal járhat, hogy a nagy nemzetközi vállalatok mellett megerősödnek a kisebb helyi, vagy regionális cégek, és felerősödnek a protekcionista hangok, különösen Kínával szemben. (Erre rátehet még egy lapáttal Trump esetleges újraválasztása is.) Mindez természetesen inflációs veszélyeket hordoz, hiszen a mögöttünk álló évtizedben az infláció mentes növekedés egyik megalapozója a globális verseny volt.

A lokalizáció, a protekcionizmus, és a válság ellen bevetett eladósodás oda vezethet, hogy a járvány rövid távú kereslet csökkentő, azaz inflációt leszorító hatása egyhamar inflációs nyomásba csap át.

Paradigma 4: A jegybaki eszköztár kimerült

Negyedik főszabályként az dőlt meg az elmúlt hetekben, hogy a 2008-as pénzügyi válság után beszűkült mozgásterű központi bankoknak nem sok eszközük maradt a pénzügyi stabilitás megőrzésére. Függetlenségük ethosza azonban megmaradt, éppen azért, hogy ne lehessen őket az államadósság finanszírozására késztetni, mert az ellentmondana fő céljuknak, az inflációs cél menedzselésének. A járvány felülírta ezeket a kereteket és a jegybankok új útra léptek: immár korlátlan támogatást nyújtanak a gazdasági vérkeringés megtartásához, és a termelő kapacitások megőrzéséhez.

Európában ez egyelőre leginkább abban nyilvánul meg, hogy a Pandemic Emergency Purchase Programme felmentette az ECB-t két igen fontos korábbi korlátozás alól. Ezek egyike azt mondta ki, hogy az ECB nem tarthat egy ország államkötvényeiből 33 százaléknál többet, a másik kikötötte, hogy ezek között csak befektetési kategóriába sorolt kötvények lehetnek. Ezek a szabályok nem érvényesek a PEPP keretében lehetővé tett 750 milliárd eurós kötvényvásárlásra, ami lehetővé teszi, hogy ebből a pénzből az ECB görög állampapírokat is vegyen, holott azokat nem ajánlják befektetésre a hitelminősítők.

A kötvényvásárlásban az ECB deklaráltan arra fog törekedni, hogy valamelyest kiegyensúlyozza az Európán belüli államkötvény hozamokat, és ebben a minőségében nem lesz tekintettel arra sem, hogy egy ország kötvényeiből se tartson túl nagy mennyiséget. A PEPP és a többi, már futó európai kötvényvásárlás együttesen több mint 1000 milliárd eurót tesznek ki április és december között, ami példa nélküli, hiszen ez az EU GDP-jének csaknem 9 százaléka.

Ezzel egyidőben az óceán túlsó partján a FED 1195 milliárd dollár értékben vásárolt államkötvényeket, és deklarálta, hogy addig terjeszti ki vásárlási programját, amíg szükséges. Sőt a FED – történetében először – ETF-eket is vásárol, és azt is bejelentette, hogy csaknem 949 milliárd dollárt szán kis- és középvállalatoknak nyújtott hitelek felvásárlására is.

Mindez világosan jelzi, hogy a központi bankok már nem egyszerűen a pénzügyi stabilitást tekintik fő céljuknak, és az államadósság finanszírozása sem idegen tőlük.

A jegybanki mérlegek felduzzadása két lényeges következménnyel jár. A piacok ármeghatározó és forrás allokáló szerepe csökken, a transzmissziós mechanizmus, vagyis az a mód, ahogy a monetáris politika befolyásolja a gazdaságot, alaposan megváltozik, és torzítólag hat majd egyes kötvény- és részvényszegmensekben, ezért a befektetések kiválasztásában a korábbinál sokkal nagyobb figyelem kíséri majd a fiskális és a monetáris politikai lépéseket.

Borítókép: Index Fotós: Aradi László

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Gazdaság
Ismét elvitték a Skandináv lottó főnyereményét

Ismét elvitték a Skandináv lottó főnyereményét

Az előző héten is volt egy telitalálatos szelvény.

tegnap, 21:42

  • Gazdaság
Rezsiháború: mindenkit érintő döntés a számlázásról

Rezsiháború: mindenkit érintő döntés a számlázásról

Fontos megállapításokat tettek az MVM Next gyakorlatával kapcsolatban.

január 20., 11:02

  • Gazdaság
Itt a legújabb gasztroőrület, 16 ezer forint egy medveburger

Itt a legújabb gasztroőrület, 16 ezer forint egy medveburger

Tolonganak érte az emberek. Ön kipróbálná?

január 18., 16:58

  • Címlapon
Most egy teraszon ütött lyukat, de mekkora eséllyel találhat el minket egy meteor?

Most egy teraszon ütött lyukat, de mekkora eséllyel találhat el minket egy meteor?

Jobb, ha tudjuk, gyakrabban végezhet velünk, mint egy ételmérgezés.

tegnap, 20:48

  • Gazdaság
Megtörtént a baj, jelentős üzemanyagár-emelkedésről beszél a kormány

Megtörtént a baj, jelentős üzemanyagár-emelkedésről beszél a kormány

A Biden-adminisztráció a távozása előtt még kevert egyet a lapokon.

január 19., 09:58

  • Gazdaság
Nagy változás jön: mélyen a zsebükbe nyúlhatnak a vállalatok

Nagy változás jön: mélyen a zsebükbe nyúlhatnak a vállalatok

Mind a lakosság, mind a vállalatok körében szemléletváltásra van szükség.

január 20., 09:18

  • Gazdaság
A szakértő szerint ezért jó, hogy nem jön már Ukrajnán keresztül gáztranzit

A szakértő szerint ezért jó, hogy nem jön már Ukrajnán keresztül gáztranzit

Nem minden fekete és fehér.

január 18., 16:31

  • Gazdaság
Tizenheten is többmilliós összeget nyertek az ötöslottó-sorsoláson

Tizenheten is többmilliós összeget nyertek az ötöslottó-sorsoláson

Valaki a Luxor főnyereményét is elvitte.

január 18., 20:46

  • Gazdaság
Megszólalt a szaktárca a brutális üzemanyag-drágulásról: Ukrajna és Amerika tehet róla

Megszólalt a szaktárca a brutális üzemanyag-drágulásról: Ukrajna és Amerika tehet róla

A kormány a szomszédos országok átlagárai alatt tartaná az üzemanyagok árát.

január 18., 19:33

  • Gazdaság
Elvitték a skandináv lottó főnyereményét

Elvitték a skandináv lottó főnyereményét

Egy szerencsésnek telitalálata volt.

január 16., 06:49

  • Gazdaság
Van összefüggés a széttetovált barista és a kávézás jövője között

Van összefüggés a széttetovált barista és a kávézás jövője között

Interjú Takács Péterrel, a Julius Meinl Hungary Kft. ügyvezető igazgatójával.

január 18., 14:22

  • Gazdaság
Nagy Márton: A következő másfél-két hónap meghatározó lesz a magyar gazdaság számára

Nagy Márton: A következő másfél-két hónap meghatározó lesz a magyar gazdaság számára

A miniszter szerint az energiaválság hozta felszínre az Európai Unió betegségét.

január 20., 12:32

  • Gazdaság
Most hatalmas pénzeket lehetett kaszálni, történelmi csúcs a tőzsdén

Most hatalmas pénzeket lehetett kaszálni, történelmi csúcs a tőzsdén

A részvénypiac forgalma 19,5 milliárd forint volt.

január 16., 06:52

  • Gazdaság
Váratlan helyről kapott levelet az EU, amit nem hagyhat válasz nélkül

Váratlan helyről kapott levelet az EU, amit nem hagyhat válasz nélkül

Fel kell oldani egy ellentétet, nem feledve, hogy az autóvásárló egyben választópolgár is.

január 18., 11:55

  • Gazdaság
Már Donald Trump felesége is kriptovalutát indított, a bitcoin pedig történelmi csúcsot döntött

Már Donald Trump felesége is kriptovalutát indított, a bitcoin pedig történelmi csúcsot döntött

Szárnyalnak a kriptopénzek a beiktatás miatt.

január 20., 14:59

  • Címlapon
Tarjányi Péter: Európa zsarolható állapotban van Kína, Oroszország és Amerika részéről is

Tarjányi Péter: Európa zsarolható állapotban van Kína, Oroszország és Amerika részéről is

Vajon Donald Trump valóban elhozza a békét, vagy az orosz–ukrán konfliktus lezárásának ígérete kampányfogás marad?

tegnap, 19:09

  • Címlapon
Donald Trump ultimátumot adott Vlagyimir Putyinnak

Donald Trump ultimátumot adott Vlagyimir Putyinnak

Van egy könnyebb és egy nehezebb út is.

tegnap, 19:51

  • Címlapon
Ítéletet mondtak Magyarországról – Trump berúgta az ajtót, ez pedig mindent boríthat

Ítéletet mondtak Magyarországról – Trump berúgta az ajtót, ez pedig mindent boríthat

Az új amerikai elnök felülvizsgálhatja a korábbi terveit.

tegnap, 10:54

  • Gazdaság
Átlagosan kilencnaponta módosította a kormány a 2024-es költségvetést

Átlagosan kilencnaponta módosította a kormány a 2024-es költségvetést

Már 2024 előtt bőven elkezdték az átírását.

január 20., 12:15

  • Gazdaság
Öveket becsatolni: minden jel arra utal, hogy nem 2025-ben puhulnak fel a lakhatási nehézségek

Öveket becsatolni: minden jel arra utal, hogy nem 2025-ben puhulnak fel a lakhatási nehézségek

Budapesten 1 millió forint az átlagos négyzetméterár, míg a legtöbb kerületben 200 ezer forint felett vannak a bérleti díjak.

január 17., 17:06

  • Címlapon
Puccstól tart a szlovák kormány, Robert Fico összehívta a Biztonsági Tanácsot

Puccstól tart a szlovák kormány, Robert Fico összehívta a Biztonsági Tanácsot

A miniszterelnök szerint már a terv is készen van, ami ellenük irányul.

tegnap, 21:21

  • Gazdaság
Nagy Márton ismertette, milyen évet zárt a reptér 2024-ben

Nagy Márton ismertette, milyen évet zárt a reptér 2024-ben

Közösségi oldalán számolt be a legfrissebb adatokról a miniszter.

január 17., 10:30

  • Gazdaság
Az MVM orosz kapcsolatai miatt kemény lépésre szánta el magát Románia

Az MVM orosz kapcsolatai miatt kemény lépésre szánta el magát Románia

Bukarest szerint Moszkva kezébe kerülhetnek bizonyos adatok.

január 16., 14:05

  • Gazdaság
Pozitív értékelést kapott Magyarország terve az Európai Bizottságtól

Pozitív értékelést kapott Magyarország terve az Európai Bizottságtól

Elismerték, hogy a magyar gazdaság a következő években is megőrzi stabilitását.

január 16., 20:15

  • Címlapon
A Feneketlen-tóba zuhant egy Porsche

A Feneketlen-tóba zuhant egy Porsche

Az autómentők sem tudtak mit kezdeni a helyzettel.

tegnap, 18:32

  • Címlapon
Nincs több titkolózás: lerántotta a leplet mesteri tervéről a Samsung

Nincs több titkolózás: lerántotta a leplet mesteri tervéről a Samsung

Bemutatkozott a Galaxy S25, a Galaxy S25+ és a Galaxy S25 Ultra a kaliforniai San Joséban rendezett eseményen.

tegnap, 19:03

  • Címlapon
Őrült este Párizsban, kétgólos előnyről kapott ki a Manchester City a BL-ben

Őrült este Párizsban, kétgólos előnyről kapott ki a Manchester City a BL-ben

Nagy bajban Guardiola csapata. A címvédő Real Madrid kiütötte aktuális ellenfelét.

tegnap, 23:04

Neked ajánlott