Erre veszik fel a legtöbb lakáshitelt a magyarok

Az előzetes várakozásokra rácáfolva a lakáshitel-folyósítások tavaly ősz óta azt mutatták, hogy ez a terület maga mögött hagyta a koronavírus-válságot – a havi kihelyezések a szeptembertől minden hónapban felülmúlták a 2019-es adatokat –, ám arra, ami idén történt, csak kevesen számítottak. 2021 első hét hónapjában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint

Ez az összeg a money.hu összesítése szerint magasabb, mint amennyi lakáshitelt 2012 és 2014 között, 3 év alatt összesen felvettek a magyarok. Idén márciusban átléptük a havi 100 milliárdos álomhatárt, júniusban és júliusban pedig 130 milliárd forint feletti hitelösszeget használtak fel honfitársaink arra, hogy lakásproblémáikon segítsenek. Összehasonlításul: ezen hónapok teljesítménye egyenként magasabb, mint 2012. egészében, amikor a bankok egyetlen év alatt alig több, mint 121 milliárd forintnyi új lakáshitelt tudtak kihelyezni ügyfeleiknek. 

Az összesített számok tehát masszív bővülésre utalnak, érdemes azonban megnézni, hogy a különböző hitelfajták hogyan teljesítenek. Azaz a lakáshitelekből mennyi megy használt vagy új lakás vásárlására, mekkora rész jut a piacból a lakásépítésre felvett hiteleknek és mekkora a felújítási hiteleknek.

Száz forintból hetven használt lakásra megy, előre tört a felújítás

Az összevetés szerint idén nyáron 

A használt lakásokra kért hitelek évek óta masszív fölényben vannak. A most júliusban feljegyzett 132 milliárdos szerződéses összegből közel 92 milliárd ment használt lakóingatlanok megvásárlására, vagyis a részesedésük 69 százalékos. Az elmúlt évek júliusaiban hasonló volt az arány, visszatekintve, 69-73 százalékos eredmény született. 

Idén júliusban az új lakás vásárlására fordított lakáshitelek összege 13 milliárd forintot tett ki, ez pedig kereken 10 százalékos részesedést biztosít a piacból. Tavaly júliusban 11 százalékos volt az új hitelek részaránya, igaz, akkor ehhez elég volt a mostaninál jóval kisebb, 9 milliárd forintos kihelyezés is. 2018 és 2017 júliusában 10 százalékosnál kisebb szeletet kaptak az új lakás vásárlását célzó hitelek. 

A júliusi adatok szerint az építkezésre igényelt lakáshitelek összege közelíti a 13 milliárd forintot, azaz itt is 10 százalékos részarányról beszélhetünk. Az építési kedv meglehetősen hektikus: tavaly júliusban csak 8 százalékkal részesedtek a kihelyezésből az építkezők, 2018 hetedik hónapját 13, 2017-ben pedig 10 százalékkal zárták. 

A családtámogatási program idén januárban bevezetett új eleme, a lakások felújítását, korszerűsítését célzó 3+3-as konstrukció, ahol a beruházási érték 50 százalékát, maximum 3 millió forintot támogatásként lehet igénybe venni, s a programhoz hasonló összegig kedvezményes kamatozású konstrukció tartozik, megpörgette a piacot. Miközben a felújítási célú hitelfelvételek 2017 és 2020 között mindössze 4-5 százalékos arányt értek el, addig idén júliusban már 8 százalékos a részesedésük, köszönhetően a több, mint 11 milliárd forintos kihelyezésnek.

Az otthonteremtési program ezen eleme ennél is átütőbb változásokat hozott a felújítási piacon, de egyrészt sokan hitelfelvétel nélkül oldották meg a beruházásokat, mások pedig az otthonfelújítási programhoz igazított feltételekkel bíró, de egyszerűbben felvehető (viszont drágább) személyi hitelből finanszírozták a felújításokat.

A Babaváró is a lakáspiacot erősíti

Nem lenne teljes a kép, ha a lakáshitelek mellett nem ejtenénk szót a Babaváró hitelekről. Az MNB ezt a hitelfajtát elkülönítve kezeli, miután elvben szabad felhasználású hitelről van szó.

Ugyanakkor egy korábbi jegybanki tanulmányból tudható, hogy a Babavárót felvevők 75 százaléka legalább részben lakáscélra fordítja a hitelként induló, de a gyermekek megszületésével részben-vagy egészében támogatássá alakuló konstrukciót, s pénz 60 százaléka csak lakáscélokban (vásárlás, felújítás vagy berendezés) hasznosul.

Így tehát az idén júliusban kibocsátott 49 milliárd forintnyi Babaváró kapcsán akár nyugodtan további 30 milliárddal toldhatjuk meg a lakáscélú hitelfelvétel összegét. 

Határ a csillagos (és kicsit zöld) ég

Miután a negyedik hullám várhatóan nem okoz majd a korábbi koronavírus hullámokhoz hasonló visszaesést, az elemzők szerint pazar évnek néz elébe a lakáshitel piac, az ezer milliárdos kihelyezésen sokak szerint már napjainkban is túl lehet a piac. (A jegybanki összesítő adatok kicsit több, mint egy hónapos késéssel állnak rendelkezésre.) Az emberek a pandémiát hátuk mögött hagyva újra egyre biztosabbnak látják munkahelyeiket, s sokan belevágnak majd életük legnagyobb beruházásába, az új otthon megteremtésébe. Ehhez persze többségüknek hitelre van szüksége.

Az érdeklődés felkeltését nagyban támogathatja majd a zöld lakáshitelek októberre tervezett indulása. A magas – legalább BB minősítéssel bíró – új lakások megvásárlását, és ezen keresztül építését, az MNB a vállalatok esetében már nagy sikert aratott Növekedési Hitelprogram (NHP) mintájára refinanszírozással támogatja majd. A bankok 0 százalékon kapják majd a kihelyezhető forrást, amit a feltételeknek megfelelő lakást vásárló vagy építő ügyfeleknek maximum évi 2,5 százalékos kamatozás mellett kötelesek majd biztosítani.