Többet tanulnak a magyar nők, de rosszabbul keresnek

A nemek közötti egyenlőség azt jelenti, hogy a nők és a férfiak azonos jogokkal és lehetőségekkel rendelkeznek a társadalomban, például a foglalkoztatás, a fizetés és a családi/gondozási kötelezettségek tekintetében. Lássuk, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint hol tartunk a nemek közötti egyenlőség szempontjából uniós szinten, illetve Magyarországot tekintve.

Nem nagyon csökken a bérszakadék Európában

2020-ban az Európai Unióban átlagosan 11,3 százalékos foglalkoztatottsági szakadék volt a férfiak és a nők között. A gondot az jelenti, hogy a 2014-es mérésekhez képest ez mindössze 0,3 százalékpontos javulást mutat, azaz az erősebb nem foglalkoztatási előnye nem igazán kopott az elmúlt évek alatt.

Ami a fizetéseket illeti, itt még nagyobb a különbség: a férfiak az unióban a legutóbbi statisztika szerint átlagosan 14,1 százalékkal keresnek többet a nőknél. A béregyenlőségben ugyanakkor jobban állunk: a 2014-es összevetésben még 15,7 százalék volt az az összeg, amennyivel a férfiak többet kerestek.

S hogy miként oszlik el Európában a nemek aránya, ha cégvezetőkről beszélünk? Még mindig nem állnak jól a hölgyek. A nagy cégeknél a női vezetők aránya csak 29,5 százalék, ez alapján tehát 10 irányítóból 7 férfi, ráadásul úgy, hogy 2015 óta 7,3 százalékponttal emelkedett a női vezetők száma.

Egyre romlik a magyar nők helyzete

Magyarországon rosszabb a helyzet a nemek közötti bérszakadékot illetően. Míg az uniós átlagos bérkülönbség 14,1 százalék, addig hazánkban 18,2. Ennek alapján tehát az itthoni viszonyok lassan a 20 százalékos különbséget súrolják a 2019-es mérés szerint, főként úgy, hogy 1 év alatt ez a szám brutálisan nagyot emelkedett, 4 százalékkal romlott ugyanis a magyar nők anyagi helyzete az Eurostat adatai szerint.

Nemcsak a bérkülönbségben, hanem a női vezetők arányában is rendkívül távoli még az EU-s szint. Fentebb leírtuk, hogy Európában átlagosan 29,5 százalék a női vezetők aránya, Magyarországon ugyanakkor még a 10 százalékot sem éri el, mindössze 9,9 százalékban alkalmaznak nőket senior manager kategóriában. S ahogy a grafikonon is láthatjuk, míg Európában a női board tagok száma tendenciózusan növekszik, addig hazánkban az elmúlt három évben a kimutatások szerint hihetetlen ütemben csökkent a női vezetők aránya.

Pedig a nők többet tanulnak

Ha csak szigorúan a tényeket nézzük, a fentebb bemutatott tendencia leginkább azért szomorú, mert az Eurostat adatai szerint hazai és uniós szinten is többet tesznek a nők azért, hogy magasabb pozícióhoz és fizetésez jussanak.

A 25–34 éves korosztályban 

• az uniós tagállamokat nézve a nők 46, a férfiak 35,2 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel,
• ugyanez az arány itthon 36,4, illetve 25,3 százalék.

S bár első ránézésre a magyar és az uniós adatok között nincsen óriási különbség, a helyzet korántsem olyan fényes: a diplomás hölgyek fenti arányával Európában hátulról a harmadik helyen állunk.

A nők megfontoltabbak

Azt, hogy a hölgyek fogékonyabbak a tanulásra, azt a money.hu kimutatása is bizonyítja. A Hitelintéző szolgáltatásban adataikat megadó hölgyek 15,5 százaléka rendelkezett diákhitellel, míg a férfiak esetében ez az arány csak 11,9 százalék volt. Azt nem tudjuk, hogy a komolyabb tudás mennyiben játszik szerepet abban, hogy a hölgyek megfontoltabbak hitelfelvételkor, de tény, hogy a kölcsönt felvenni szándékozó ügyfelek esetében a már gyermekkel rendelkező nők képviselnek nagyobb arányt, míg a tervezett gyermekek esetében a férfiak azok, akik inkább érdeklődnek a családpolitikai megoldások körében kínált hitellehetőségek iránt.

A hölgyek öt évvel tovább élnek

Amiben ugyanakkor a hölgyek messze jobban teljesítenek, az az életkor. Magyarországon 2019-ben a születéskor várható átlagéletkor a hölgyek esetében már meghaladta a 80 évet, miközben a férfiaknak ennél 5 évvel rövidebb idő, 75 év jut a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A különbség a még aktívak között is felsejlik: egy ma 62 éves hölgy úgy számolhat, hogy 80,8 évig él majd, egy hasonló, nyugdíj előtt álló férfinak – annak ellenére, hogy túlélte a férfiak számára kiemelt kockázattal bíró 45–55 éves élettartamot – a statisztika szerint a nőknél több mint 2 évvel kevesebb, 78,6 év jut. Európában nem állunk jól ezekkel az adatokkal: 2019-ben az európai nők születéskor várható időtartama 83,5 év volt, míg a férfiak 78,1 évre számíthattak.

Át kell alakulnia a hitelezésnek is

De ha ennyire különbözőek vagyunk, az vajon megjelenik-e minden területen, például a bankolásban?

Az Európai Bankszövetség (EBF) 2019-ben fogadta el a nők megerősítésére vonatkozó elveket (WEP), amelynek alapjait ENSZ Global Compact és az UN Women által kidolgozott keretek adják, amelyek segítik a vállalkozásokat a nemek közötti egyenlőség és a nők szerepvállalásának előmozdításában a munkahelyen, a piacon és a közösségben.

Az EBF növekedésfinanszírozási igazgatója, Burçak Inel szerint az egyenlőségnek csak egyik aspektusa az, hogy a bankoknak – mint minden vállalatnak – figyelembe kell vennie a sokszínűséget a belső működés irányításában, hanem azt is megköveteli a szervezetektől, hogy egyenlő bánásmódban részesítsék az embereket.

A szakemberek szerint a pénzügyi szolgáltatási szektorban a banki, biztosítói termékek és szolgáltatások kínálatában félre kell tenni az ügyfelekkel mint egy homogén csoporttal kapcsolatos általánosító feltevéseket, az ügyfélközpontúbb szemlélet a nők és a férfiak esetében eltérő megközelítést tehet szükségessé.

Hosszabb futamidő kompenzálhatja a keresetkülönbséget

Vizsgálni kell azt, hogy a pénzügyi szolgáltatások megfelelően figyelembe veszik-e a nők hosszabb élettartamát. Észszerűnek tűnik, hogy a hitelezhetőségi korlátot a várható élettartam tekintetében a nők javára térítsük el, azaz a nők esetében ne 70, hanem – mondjuk – 75 év legyen az az időpont, amíg a finanszírozásnak ki kell futnia. Így elképzelhető lenne, hogy a hölgyek hosszabb futamidőre vehetnének fel hitelt. Ez most nálunk, a hitelezési moratórium meghosszabbítása idején különleges fontossággal bírhat.

Az így megnyújtott törlesztési lehetőség lehetőséget ad arra is, hogy a hitelintézetek termékeikkel könnyebben tudják kezelni a karrier szülés miatti megszakításának visszafizetésre adott hatását. Ugyancsak megoldást kínálhat a hosszabb finanszírozhatóság abban is, hogy a hölgyek az alacsonyabb fizetés miatt a hitelek felvételekor jellemzően alacsonyabb jövedelmezőségi kritériumoknak felelnek meg, kisebb biztosítékot tudnak szolgáltatni.